Azt hittem, így az olimpia vége felé, már nem érhet meglepetés. De. Eleredt az eső. Ez önmagában nem ad okot csodálkozásra, hiszen esős évszak van, na de az, ami a médiafalu kijáratánál fogadott, már mindennek a teteje. A busz eleve beállt a biztonsági ellenőrzősátor elé. Két hölgy esőkabátokat osztogatott, egy harmadik kis zacskókat a vizes tárgyaknak, másik kettő pedig esernyőkel felvértezve állt a busz előtt, nehogy rácseppenjen valakire a monszun vizes áldása. A sajtóközpont bejáratnál már nyolc szorgos takarító várt, kezükben feltörlő rongyokkal, szemüket a padlóra szegezve, tisztára, mint akik felesküdtek a vizes foltok eltüntetésére. A földből is "fókákkal" sikáló takarítók bújtak elő, egyetlen helyiségben sem lehet látni sáros lábnyomot, csillog minden, mint újkorában. A lecke fel van adva az angoloknak, akik szerintem még a döbbenet és az ámulat között kóvályognak félúton. S ha fel is ébrednek 2012-re, nem valószínű, hogy nagy hangsúlyt fektetnek majd a sárfoltok eltakarítására. De legalább már láttak ilyet is.