Úgy gondoltam, nyomok egy fúrót - Kozák Danuta a pánikot is legyőzte

Kozák Danuta a négyesben megnyert olimpiai bajnoki cím után hajnalban felkelt, a megszerzett aranyérmen gondolkodott, és csak több óra elteltével jutott eszébe, hogy még egyesben is rajthoz kell állnia. Az 500 méteres verseny indulása előtt pánikba esett, majd csak jó dolgokra gondolt, megnyugodott, a végén pedig lehajrázta a szám címvédőjét. A 25 éves kajakozót mások mellett az [origo] is kérdezte a londoni győzelem után.

Látta, hogy a címvédő Oszipenko az elején nagyon megindult?

Nem, de érzékeltem, hogy nem is fogom őt látni. Úgy gondoltam, hogy nem nézelődök, inkább nyomok egy fúrót, és meglátjuk, mire lesz elég. Kinéztem oldalra a végén, és láttam, hogy fölényesen nyertem. Azt hittem, hogy sokkal szorosabb lesz.

Nem tartott attól, hogy későn kezdi meg a hajrát?

Nem, mert tudtam, hogy a vége az erősségem. Az első pár csapás után nem tudtam, hogy sikerült a rajtom, azzal viszont tisztában voltam, hogy akik 500-on indulnak, azoknak a rajt az erősségük, de nem bírják a végét. Szerencsére szembeszél is volt, ami nekem kedvezett.

A pálya, a körülmények mind hozzásegítették a győzelemhez?

Minden tökéletes volt, bár a végén még robbanthattam volna egyet, de szerencsére nem kellett.

Mi volt az edzője utolsó szava a versenye előtt?

Feri (Csipes Ferenc - a szerk.) azt mondta, hogy menjek a többiekkel a táv közepéig, és onnantól már borítékolható a győzelem, mert a végét én bírom a legjobban.

A közönséget hallotta verseny közben?

Hallottam a nézők üdvrivalgását, és a végén már sejtettem, hogy ez nekem szól. Hallottam, hogy a magyarokat éltetik, és az utolsó 50 méteren ez tényleg segített is. Amikor beértem, onnantól eufória.

Volt valamilyen fogadalma arra az esetre, ha egyesben bajnok lesz?

Igen, rengeteg, de már nem emlékszem egyre sem (nevet). Illetve de, szerdán azt mondtam, hogy szétcsapom a vizet egyesben, és ez sikerült is, biztos fájt a víznek.

Tízből tíz kajakosnak az a vágya, hogy egyesben aranyérmet szerezzen, ez most önnek sikerült.

Nekem is ez volt az álmom. Nagy szó, hogy elértem, ráadásul elég fiatalon.

Jót tett a mai versenyének, hogy már olimpiai bajnokként állhatott rajthoz?

Ma hajnalban fél négykor felkeltem, és arra gondoltam, hogy olimpiai bajnok vagyok, innentől kezdve már nem is tudtam aludni, csak a négyesen járt az agyam. Csak 6-7 óra körül gondoltam arra, hogy ma még van feladatom, jön az egyes, és próbáltam csak arra koncentrálni.

Mi mást csinál még egy verseny előtt?

Az attól függ, hogy mikor kezdődnek a futamok. Ha később kezdődik, akkor belefér egy bőséges reggeli. Utána kijövök a pályára, szeretek korábban kiérkezni, két-három órával előtte kicsit üldögélek, majd elmegyek melegíteni, aztán jön a bemelegítő gyúrás. Újabb bemelegítés után jön a vízre szállás, aztán jöhet a rajt.

Ma minden klappolt?

Igen, bár kicsit féltem, bepánikoltam a rajt előtt, de szerencsére nem volt gond, egészséges szinten tudtam tartani a stresszfaktort, próbáltam jó dolgokra gondolni. Az volt előttem, hogy szerdán már nyertem egy olimpiát, szóval nagy gond nem lehet.

Itt volt a családja a helyszínen?

Nem, otthonról nézték a versenyt. Szerda este SMS-t váltottunk, a barátommal pedig megbeszéltem, hogy majd otthon ünneplünk.

Az olimpiát volt nehezebb megnyerni, vagy a magyarországi egyes válogatót?

A magyar egyes keményebb volt. De tényleg, hiszen ott nem is nyertem ennyivel. Nincs még egy olyan döntő, mint amelyiken Magyarországon első lettem, hiszen többszörös világ-, olimpiai és Európa-bajnokok voltak a mezőnyben. Nem volt egy induló sem, akinek ne lett volna valamilyen nagyobb címe, így tényleg nagyon örültem az otthoni sikernek. Ez is pluszlöketet adott az olimpia előtt, és e miatt a pályán is könnyebb volt a pozitív dolgokra gondolni.

A kajak-kenu helyszíne ezúttal is távol van az olimpiai falutól. Milyen az itteni hangulat?

Egy külön hotelban vagyunk, a kajak-kenu válogatott még a vizes faluba sem költözött be, én pedig egyedül vagyok a szobámban. Nagy szerencsénk van, hogy az olimpia szervezése hasonlít a szegedi előolimpiáéhoz, le a kalappal a magyarok előtt, hogy ilyen jól meg tudták szervezni.

A négyes díjátadóján elérzékenyült, most mire lehet számítani?

Amikor többen vannak körülöttem, akkor könnyebben elérzékenyülök, egyedül mindig tartom magam. (Kozák Danutának a csütörtöki díjátadón is örömkönnyek jelentek meg az arcán a magyar himnusz közben - a szerk.).