A régi óriások között találtunk magyarokat is. Nem is egyet.
A Hosszú Katinka sikereit felidéző írásunkban már megemlékeztünk arról, hogy magyar versenyzőként legutóbb
Egerszegi Krisztina úszott ennyire elegánsan az 1992-es barcelonai olimpián.
A 200 méteres női hátúszást Egerszegi 2:07.06-os idővel nyerte meg, a mögötte második helyen célba csapó német Dagmar Hase ideje 2:09.46 volt. Ebben a versenyszámban a több mint két másodperces előny (egészen pontosan 2,4 másodperc) óriási fölénynek számít. A verseny a Spartacus egykori versenyzőjének jutalomúszása volt.
"Az aranyérem óriási fölénnyel kínálkozik" – harsogta bele a mikrofonba Vitray Tamás 1988 szeptemberének egyik hajnalán.
Lelkesedése nem volt véletlen.
A 400 méteres férfi vegyes úszásban Darnyi Tamás káprázatos, 4:14.25-ös világcsúccsal győzött a szöuli olimpián. A legnagyobb ellenfele az amerikai David Wharton volt, aki a második helyre 4:17.36-os idővel érkezett be. Több mint három másodperces előny, a magyarok alig akartak hinni a szemüknek.
Whartonról annak idején sok újság megírta, hogy szinte teljesen süket, ennek ellenére a világ egyik legnagyszerűbb úszója. Darnyi Tamás azóta hol Magyarországon, hol az Egyesült Államokban él, sikeres úszóiskolát üzemeltet. Wharton pedig az Ohio állambeli New Albany városában egy sport- és szabadidőpark igazgatója.
Általánosságban elmondható, hogy az úszószámok közül a 800 és 1500 méteres számokban alakult gyakori, hogy nagy az első helyezett fölénye, értelemszerűen a nagy táv miatt. Az 1980-as moszkvai olimpián a szovjet Vlagyimir Szalnyikov több mint 16 másodperces előnnyel csapott a célba 1500-on. Honfitársa, Alekszander Csajev egyetlen pillanatig sem tudta veszélyeztetni Szalnyikov diadalát. 14:58.27-es ideje azért is volt döbbenetes, mert
ő volt az első olyan férfi úszó, aki 1500 gyorson áttörte a 15 perces álomhatárt,
így értelemszerűen ez világcsúccsal elért győzelem volt.
Szalnyikovot 2010-ben nevezték ki az orosz úszószövetség elnökének. Hozzá hasonlóan az ausztrál Kieren Perkins is káprázatosan úszta le a leghosszabb távot az 1992-es barcelonai olimpián.
Perkins 14:43.48-as ideje akkor új világcsúcsot jelentett.
A mögötte második szintén ausztrál Glen Hausman 14:55.29-cel, tehát majdnem 12 másodperc hátránnyal lett ezüstérmes.
A hetvenes-nyolcvanas években az államilag doppingolt NDK-s úszónők tündöklését hozták az olimpiai úszóversenyek. Az 1976-os Montrealban megrendezett játékok úszóviadalának egyik legemlékezetesebb versenyét a női 400 méteres vegyes úszás hozta.
Na, nem azért, mintha a nézők lerágták volna a körmüket az izgalomtól.
A keletnémet Ulrike Tauber 4:42.77-es világcsúcsa okozott szenzációt, valamint az, hogy a mögötte második kanadai Cheryl Gibson több mint 5 másodperccel maradt le a győztestől. Mindez azonban semmi ahhoz képest, ami négy évvel később Moszkvában történt ugyanebben a számban. Az ugyancsak NDK-beli Petra Schneider több mint 10 másodperccel (!) verte meg a második Sharron Daviest.
Szegény brit lány. Schneider ideje 4:36.29, Daviesé 4:46.83. Erre akkor sem voltak szavak. Petra Schneider aztán a kilencvenes években egy tévéműsorban beismerte, hogy sikereit a doppingnak köszönhette.
Pálya- és honfitársa, Kristin Otto ugyanabban az adásban mindent letagadott.
Otto amúgy hatszoros olimpiai bajnok, és mind a hat aranyát az 1988-as szöuli játékokon szerezte.
És ha már a 400 női vegyesnél tartunk, muszáj megemlítenünk a négy évvel ezelőtti londoni játékokat, ahol a kínai Je Si-ven 4:28.43-ra javította ennek a számnak a világrekordját.
Ezt döntötte meg tegnap szenzációs úszással Hosszú Katinka.
Je Si-ven londoni úszásának akkor csodájára járt a világ, az amerikai Elisabeth Beisel majdnem három másodperccel maradt le a bajnok kínaitól.
De ez már nem kell, hogy minket érdekeljen, hiszen tegnap óta egy magyar lány a szám világcsúcstartója.