Kisebb vihart kavart a riói olimpián a férfi 4x100-as és 4x200-as magyar gyorsváltó kizárása.
"Az olimpiára három szinttel lehet kijutni: vannak a döntőre esélyesek, az A szintesek és a B szintesek. Senki nem kapta ingyen, jutalomként a kiutazást, ezeket a nemzetközileg meghatározott szinteket meg kellett úszni" – vázolta az eset hátterét Hargitay kapitány.
Voltak olyan versenyzők, akik megúszták az A szintet, mégsem mehettek ki Rióba, mert már volt előttük két magyar versenyző. És volt nyolc B szintes versenyző, nekik a váltóban kellett indulniuk.
"Az ő jelenlétük nagyon fontos, mert így 37 fős lett a magyar csapat, márpedig egy bizonyos létszám felett kétversenyzőnként jár egy segítő, aki általában az edző – magyarázta Hargitay. –
Természetes, hogy Hosszú Katinkának kint van az edzője, és kint van egy gyúró, aki csak vele foglalkozik,
de ez azt is jelenti, hogy ezeket a helyeket több embernek meg kellett szereznie. Tudtuk, hogy a váltóval nem nyerünk olimpiát, de azzal a nyolc versenyzővel jöhetett négy segítő. Például Kenderesi Tamás (aki 200 pillangón bronzérmet szerzett) edzője így tudott kijönni, és nem mindegy, hogy egy ilyen versenyző mellett van-e edző, vagy a saját edzője van-e. Az pedig fel sem merül, hogy például Shane (Tusup, Hosszú edzője-férje) mással is foglalkozzon, mint Hosszúval."
A B szinteseket legalább az előfutamokban indítani kellett volna a szabályok szerint, ám a magyar csapatnak az edzők számítása szerint nem lett volna esélye döntőbe kerülni a B szintesekkel.
"Egyértelmű, hogy a csak váltóba nevezhető versenyzők szerepeltetése a nagy országok érdeke, ahol a klasszisok mellett még rengeteg erős úszó is van, akik délelőtt behúzzák a döntőbe a csapatot, ahová már délután a legjobbak állnak ki" - magyarázta Hargitay.
A magyar koncepció az volt, hogy ha a csapat bejut a döntőbe, majd ott úsznak a B szintesek, mert azzal már "az égvilágon semmit nem veszítünk" – közben persze benne volt a pakliban, hogy ha a váltó délelőtt nem jut döntőbe, kizárják, mert nem úsztak a B szintesek.
"A szabály teljesen egyértelműen fogalmaz: a B szinteseknek úszniuk kell vagy délelőtt, vagy délután, mert ha nem úsznak, kizárják a váltót. Na de nem kerültünk döntőbe" – emlékezett Hargitay, aki két nap után még mindig nem tudta, hogy kizárták a váltót.
"Csak a verseny utáni harmadik napon, a nevezések leadásakor szóltak, hogy nem úsztak a B szintes versenyzőink, és ha nem fognak úszni, kizárják majd a váltót.
Mondtam nekik, ha döntőbe kerülnek, úszni fognak, de ha nem jutnak döntőbe, nem fognak tudni úszni.
Erre az volt a válasz, hogy that's your problem. De hivatalos értesítést még mindig nem kaptunk, a kizárást csak egy eredménylistából vettük észre."
Ezt az eljárást több szempontból is problémásnak találta a magyar csapat, elsősorban nem tudták, mikortól számít az óvás benyújtására rendelkezésre álló fél óra, másrészt ott helyben nem volt náluk a szükséges formanyomtatvány, ezért csak e-mailben küldtek egy értesítést, úgy viszont az óvás költségét nem tudták befizetni.
"Ebben a kérdésben joghézagok vannak. Számunkra semmit nem jelent, hogy az egyik váltót a 16., a másikat a 12. helyről kizárták, mert ez nem jár ponttal. Egyetlen fájó pont van, hogy a 4x100-as gyorsváltó országos csúcsa (3:15.21 perc) nem lesz érvényes. De majd úsznak rekordot legközelebb."
"Bennünket a jószándék vezérelt, ezzel együtt, ha a második alkalommal szólnak, hogy a 4x100-as váltót már kizárták, akkor nem ismételjük meg ugyanezt.
Nem érzem hibának, ami történt, teljesen szabályszerűen jártunk el,
a magyar csapat nem vesztett semmit, csak nyert, mert kijöttek fiatalok, akik tanulni tudtak, és kijöttek edzők, gyúrók, akik a csapat érdekeit szolgálták."
Járulékos előny, hogy a kérdéses szabályt azóta pontosította a nemzetközi szövetség, mert valóban nem fogalmazott egyértelműen.