A pszichológus – aki részt vett a Rióban olimpiai bajnoki címét megvédő Szilágyi Áron kardvívó felkészítésben – azt mondta, a sportolóknak részben a belső nyomással, a belső elvárásokkal, az esélyesség terhével kell megküzdeniük, részben pedig a nagyon komoly külső nyomással a sportszövetség, az edző és a társadalom részéről.
Felidézték: a riói játékokon a nyolcaddöntőben kiesett Tóth Krisztián cselgáncsozó arról beszélt, "agyonnyomja az olimpia" a magyar sportolókat, és épp a versenye előtt olvasott olyan cikkeket az interneten – "borzalom volt" –, amelyekből az derült ki számára, hogy "otthon senkinek nem felel meg semmi". A pszichológus ezzel kapcsolatban kifejtette: ha Tóth Krisztián valóban a közösségi médiát és az internetet bújta a verseny előtt, azzal
túl sok jót nem tett magának".
A hírek, a hozzászólások nagyon zavaróak tudnak lenni, és ha egy versenyző rutintalan, "belemehet ilyen kommentolvasgatásba", ami visszahúzhatja őt. „Az igazán profi szemléletű sportoló semmi ilyennel nem foglalkozik közvetlenül a verseny előtt” – jegyezte meg.
A szakember szerint, ha a sportoló jelzi, hogy nem tudja kizárni a környezetét, akkor koncentrálási, figyelemjavítási gyakorlatokat írnak elő, és
„egyszerűen letiltjuk a közösségi médiáról”.
„A pszichológus is hozzáteszi a maga munkáját a sportoló sikeréhez, de hogy milyen mértékben, azt a sportoló maga döntheti el” – jegyezte meg Kárpáti Róbert.