Szász Emese 15-13-ra legyőzte a vb-címvédő olasz Rossella Fiaminót az olimpiai párbajtőr-döntőben, noha 11-7-es hátrányban is volt már. Korábban sosem nyert aranyat nagy világversenyen, bár sokszor közel állt hozzá. "Nagyon-nagyon boldog vagyok, a sírás kerülget, végre sikerült elérnem azt, amiért évek óta dolgozom" - mondta közvetlenül a döntő után, majd később bővebben is nyilatkozott a sajtónak.
Elárulta például, hogy "a döntő első három percében olyan görcsben volt a kezem, hogy nem tudtam lefejteni az ujjaimat a markolatról, de ez is megoldódott, ma tényleg minden összeállt".
"Ez az a nap, amire készültem már nagyon rég óta, amikor ki kell jönnie annak, amiért eddig dolgoztam. Az az igazi, amikor egy olimpián jön el, szoktuk azzal ironizálni, hogy 'egy borús szerda délutánon beköszöntött a csúcsforma', de az nem lenne az igazi" - mondta nevetve.
Akadt egy nagyon kritikus pont, közel állt vereséghez 7–11-nél, ám
nem volt veszíteni valóm, megpróbáltam tusonként felhozni magam,
picit változtattam a taktikámon. Az olasz lány ellen rossz volt a mérlegem, régen győztem le utoljára, de ezzel is úgy voltam, hogy úgyis meg kell szakadnia a sorozatnak. Teljesen nyugodt voltam, ez volt a nap taktikája: a harmadik olimpiám, izguljon most már más, én pedig vigyorgok mindenkire".
A döntő előtt Rédl András azt mondta, az olasz lány "egy királykisasszony, akit meg kell erőszakolni, úgy lehet legyőzni a páston". A hasonlatot hallva Szász azt mondta, "Andrisnak a szavait cenzúrázni kellene lassan".
Sokat beszélt a pszichológusával, közösen alakították ki, hogy
Szász élvezze az olimpiát, lépjenek túl a múltbeli kudarcokon,
ugyanis eddig sem vb-t, sem Eb-t nem nyert.
Az olimpia után "magánéleti projektbe kezdünk, elkezdünk utánpótlást gyártani" - mosolygott, de "előbb, ősszel esküvőnk lesz". Azt is elárulta, hogy megfordult a fejében, hogy miatta kell átalakítani a magyar formaruhát, amelyen a 168-as szám látható, a rióig megszerzett magyar olimpiai aranyak száma. És az a szám többé nem aktuális.