Kiküldött munkatársunk helyszíni jelentése a XXXII. nyári olimpiai játékokról, Tokióból.
Kozák Danuta történelmet írt, ugyanis már hatodik olimpiai aranyérmét nyerte, ezzel minden idők legeredményesebb női magyar olimpikonja lett Keleti Ágnest és Egerszegi Krisztinát megelőzve.
Ez a hat aranyérem hosszú élet kemény munkája. Köszönöm a csapattársaknak, akikkel ezt elérhettem. Köszönöm a férjemnek és a családomnak. A lányoknak, mert nélkülük nem tudtam volna ezeket az érmeket megszerezni.
Ez egy életre szóló siker. Sok szenvedés és keserűség árán, de siker" – értékelt a tőle megszokott megszeppentséggel Kozák Danuta, aki elmondta, hogy a korábbi tokiói döntőiben az a düh hiányzott belőle, ami most megvolt.
Csipes pályafutása második, Kárász és Bodonyi pedig egyformán első olimpiai bajnoki címét szerezte. Előbbi kajakos ezzel túlszárnyalta edző-édesapját, Csipes Ferencet, aki egyszeres ötkarikás aranyérmes.
„Én egyesben is ezzel a dühvel álltam be a rajtgépbe, mondván nem vagyok én a B egység.
Minden rajtba úgy álltam be, hogy 32 éves vagyok, ennél gyorsabb már nem leszek. Most itt vagyok, és meg kell csinálnom.
21 éve kajakozom, ebből merítettem, nem pedig az elmúlt napokból. És ez kijött az egyesben" – folytatta Csipes Tamara.
Sokan féltették a magyar lányokat, ugyanis a csütörtöki K-1 500 méteren elért negyedik helye után Kozák Danuta teljesen összetört, azonban az ötszörös olimpiai bajnok új impulzusokat kapott a csapattársaitól, ami meglátszódott a női négyes teljesítményén.
„Megöleltek és biztattak a lányok, láttam a szemükben a tüzet.
Ez után eltettem a keserűséget egy dobozba, és azzal foglalkoztam, hogy itt van ez a négyes, mindannyian akarjuk az aranyérmet, meg kell csinálni. A keserűséggel pedig ezek után nem kell foglalkozni. Itt négy lány, négy fél történettel ült be a hajóba és mindegyik nagyon érdekes, és ebből kellett erőt merítenünk" – folytatta a már hatszoros olimpiai bajnok Kozák Danuta.
A párosban korábban bronzérmet nyerő Bodonyi Dóra nem akart arany nélkül hazamenni.
„A párosban elért bronzérmünk után csalódott voltam, azt időbe került feldolgozni. Pénteken azonban már felszívtam magam, és úgy jöttem ki a pályára, hogy nyerni fogunk.
Azért jöttem Tokióba, hogy olimpiai bajnok legyek, és nem akartam aranyérem nélkül hazamenni"
– mondta az ötszörös világbajnok, örökös bajnok Bodonyi Dóra.
Kárász Annának tartozott a sors egy olimpiai bajnoki címmel. A szegedi kajakos lánynak az időeredményei alapján már Rióban is ott kellett volna lennie, mégsem vitték ki az olimpiára.
„Hullámzó lelkivilággal készültem az olimpiára. Érdekes módon nálam nagyon hiányzott az a düh és a dac, amiről a lányok beszéltek. Tudtam, hogy mind a négyen ugyanazt akarjuk, még ha teljesen más miatt is. Ez is nagy önbizalmat ad, mert bármikor számíthatunk a másikra, akármi is történt vele az előző napokban. Egymásért is küzdünk a hajóban" – mondta a 29 éves Kárász Anna.
„Teljesen mindegy ki honnan jött. Fentről, lentről. A cél az közös"
- replikázott Kozák.
A lelátón túlságosan nem kellett izgulni a magyar csapat aranyérméért, kívülről teljesen sima győzelemnek tűnt.
Kívülről lehet, hogy úgy tűnik, de valójában belülről sosem sima. Minden idegszálunkkal koncentráltunk, hogy jó legyen, és minden összeállt. Én most fáradtam el a legjobban"
– mondta Kárász Anna.
A döntő előtt nem sokkal leszakadt az ég, így a női kajaknégyesnek extrém körülmények között kellett vízre szállnia.
„Amikor elkezdett esni és fújni a szél, akkor volt egy pillanat, amikor kiakadtam, és azt mondtam:
nem hiszem el, hogy öt évig ezért gürizünk, aztán jön egy ilyen pálya. De úgy voltam vele, hogy tök mindegy mi van. Beleállunk, lepörgetjük és megcsináljuk"
– mondta Kozák Danuta.
Kozák Danuta pályafutása hatodik olimpiai aranyérmével a magyar örökrangsorban utolérte a vívó Kovács Pált és Kárpáti Rudolfot. Ráadásul az összesen nyolc érmével - hat arany, valamint egy-egy ezüst és bronz - a hét elsőséggel (plusz egy ezüsttel és két bronzzal) csúcstartó Gerevich Aladár mögött minden idők második legeredményesebb magyar olimpikonja lett.
A 34 éves kajakozó azonban kikerülte az arra vonatkozó kérdést, hogy vannak-e újabb céljai a kajakozásban.
"Most elég egy időre. A célom az lesz, hogy megtámadom az ágyamat, másra nem tudok jelen pillanatban gondolni
– mondta nevetve Kozák Danuta.
„Tőlem is sokan kérdezték az olimpia előtt, de akkor azt mondtam, hogy még ez az olimpia sem ment le. Majd kitalálom. Az biztos, hogy az elkövetkezendő pár hónapban szeretnék inkább anyukaként létezni. Elsősorban is anyukának érzem magam, és szeretnék most még jobban erre fókuszálni. A kislányom is most kezdi az ovit. Aztán majd kitalálom, mihez van kedvem" – tette hozzá Csipes Tamara, aki elárulta, hogy talán még a koppenhágai világbajnokságot bevállalja szeptemberben.
„Az az aranyérem önbecsülést adott. Sokszor magam is úgy voltam, hogy 21 éve kajakozom, de felnőttként, anyaként teljesen máshogy áll hozzá az ember.
Az anyaság lendületet adott a magánéletemben is, mert képes vagyok kihozni magamból azt, amit szerettem volna. Megdolgoztam valamiért, és sikerült.
Ez egy visszaigazolás, ami azt jelenti, hogy a sport után is képes lehetek bármire" - mondta Csipes Tamara arra a kérdésre, hogy az arany- és az ezüstérme mellett mit visz haza Tokióból.
„Én talán végre elhiszem magamról, hogy jó vagyok"
- folytatta Kozák Danuta.
„Hat olimpiai arany után?"
– kérdezett vissza megdöbbenve Csipes Tamara.
„Azt, hogy amiért jöttem, azt megcsináltam és félre tudom tenni, hogy mi történt előtte" - mondta Bodonyi Dóra.
„Én nagyon szentimentális vagyok, és nekem ez az egész futam óriási élmény volt, olyan, amiben nagyon rég nem volt részem. Nagyon élveztem, a szakadó esőnek meg külön örültem.
Egy bizonyosságot adott ez az olimpiai bajnoki cím, hogy ha hiszünk magunkban, és hajlandók vagyunk bármit megtenni a cél érdekében, akkor sikerülhet"
– tette hozzá Kárász Anna, miközben a vegyeszónában elkezdett újra szakadni az eső. Így az aranyérmes kajaknégyes tagjai fedezéket kerestek és elindultak ünnepelni.
Ez a tokiói magyar küldöttség hatodik aranyérme, az első olyan, amelyet nők szereztek.