- Ki volt a kedvenc játékosa gyerekkorában?
- A támadó szellemű és gólra törő, kreatív futballistákat szerettem a leginkább. A liverpooli kedvencem John Barnes és Peter Beardsley volt, akik ugye mindketten az angol válogatottat is erősítették. Ők voltak a Vörösök ügyeletes gólfelelősei, persze előkészítésben is jeleskedtek. Ami pedig a nemzeti csapatot illeti, lenyűgözött Paul Gascoigne, akit fantasztikus futballistának tartottam.
- Kik voltak a legnagyobb hatással a pályafutására?
- Az édesapám, hiszen ő vette az első futballcipőmet és felszerelésemet, elvitt a meccseimre, és még manapság is mindegyiken ott van, akár otthon, akár idegenben lépünk pályára. A liverpooli futballakadémia igazgatója, Steve Heighway 8 és 17 éves korom között egyengette útjaimat, majd jött a három legutóbbi edzőm. Gerard Houllier-nél lettem csapatkapitány - ez mérföldkő volt a karrieremben -, Rafael Benítez irányításával megnyertük a Bajnokok Ligáját, valamint jelenleg is nagy hatással van rám Sven-Göran Eriksson, a válogatott szövetségi kapitánya is.
- Ami a világbajnokságokat illeti, mi ugrik be elsőként az eszébe?
- Nem is mi, hanem ki: Paul Gascoigne, aki az 1990-es vébé legnagyobb angol sztárja volt. Élénken él bennem: egészen az elődöntőig meneteltünk, ám a németek ellen nem volt szerencsénk a büntetőknél, s a torinói találkozó után Gazza sírva fakadt.
- Az előző vébét hátsérülés miatt kihagyta, ennek van jelentősége a mostani torna előtt?
- Természetesen emiatt még fontosabb számomra a mundial, a 2002-es hiányzásom karrierem legrosszabb időszaka volt, egy rémálommal ért fel. Most pótolni szeretném az elvesztegetett élményt, de ami még fontosabb, hogy Angliával megnyerjük a trófeát. Játszottam már Bajnokok Ligája-döntőben, Európa-bajnokságon is, egy vébé azonban teljesen más tészta, négyévente van, és mindenkinek az az álma, hogy ott futballozhasson. Szeretném a világnak megmutatni, hogy ezen a szinten is számolni kell velem. Képességeim bizonyítására a világbajnokságnál jobb helyszín nem létezik.
Sevcsenkóval a 2005-ös BL-döntő után
- Mit gondol Anglia esélyeiről?
- A csúcsra érhetünk, ha nem fogja sérülés sújtani a csapatot és a legmagasabb szinten játszunk, noha 6-7 válogatottban is megvan a képesség, hogy nyerjen, a legnagyobb favoritnak pedig mindenki a brazilokat tartja. Nagyon jót tett az önbizalmunknak a 2005-ös Argentína elleni 3-2-es győzelem, az akkor megszerzett hitet kell átvinnünk a következő hetekre, és mostantól kezdve egészen a zárónapig mindent ki kell adni magunkból. Bátran ki merem jelenteni: készen állunk a világbajnokságra.
- Minden bizonnyal jól tudja a siker titkát, hiszen 0-3-as Milan-vezetésről BL-győzelemre vezette a Liverpoolt. Elárulja, mi az?
- Munka, közösségi szellem, koncentráció, no és az, hogy soha nem szabad feladni.
- Az ön idénye tavaly júliusban, klubja BL-selejtezőivel kezdődött, így közel 60 tétmeccset játszott azóta. Nem sok ez egy kicsit egy világbajnokság előtt?
- Egyáltalán nem. Csak akkor szoktam a fáradtságra gondolni, amikor erről kérdeznek, máskor soha. Jó kondiban vagyok, és teljesen frissen várom a nyarat. A pályán kívül nagyon odafigyelek magamra, és biztos vagyok benne, hogy a legjobb formámban leszek, mire megkezdődik a vb.
- Miben más a szerepköre a klubcsapatában és a válogatottban?
- A Liverpoolban Xabi Alonso vagy Dietmar Hamann játszik mellettem védekező középpályásként, így a klubomban szabadabban támadhatok, míg az angol csapatban Frank Lampard és David Beckham a társaim, így itt konkrétabb a feladatom, a védekezést illetően is nagyobb a felelősségem. Persze ez nem jelenti azt, hogy teljesen kötötten kell futballoznom, s nem mehetek előre. Frank és David nagyon okos srácok, s ha látják, hogy támadásba lendülök, akkor ők figyelnek a védekezésre. Úgy érzem, remek egyveleget alkotunk a középpályán.
- Az angol focistáktól eltekintve, mit gondol, ki lehet a mundial nagy ásza?
- Lionel Messi nagyon meggyőzően futballozott idén, valamint Kaká rendkívül kemény ellenfél volt a tavalyi BL-fináléban.
- Mit szólna egy angol-német döntőhöz?
- Nagy a rivalizálás a két ország között, hiszen két jelentős futballnemzetről van szó. De jól mondja, nagyon bírnám, ha Németország ellen játszanánk majd a döntőben - főképp, ha meg is nyerjük azt.
Juha Pál
(A FIFA Magazine nyomán)