Ki lesz a focivébé felfedezettje?

Napjainkban szinte már elképzelhetetlen, hogy egy ismeretlen, fiatal játékos legyen a világbajnokság egyik legnagyobb sztárja (mint Pelé volt 1958-ban), de a torna mindenképpen kiugrási lehetőséget jelent az ifjú tehetségek számára. A FIFA fokozottan figyeli a 21 éven aluliak teljesítményét, külön díjjal is jutalmazza a legjobbat - sőt visszamenőleg is kiosztotta ezt az elismerést, többek között Albert Flóriánnak is. Kiválaszottuk a tíz legesélyesebb fiatalt, szavazzon a kedvencére!

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség a 2006-os, németországi világbajnokság előtt jelentette be, hogy különdíjat hozott létre a torna legjobb fiatal (az 1985. január elseje után született, azaz 21 éven aluli) játékosának. A sorozat végéhez közeledve a FIFA technikai bizottsága kiválasztotta azt a tíz labdarúgót, akit teljesítménye alapján méltónak talált a díjra, a végső sorrendre pedig a szövetség honlapján lehetett szavazni.

Négy évvel ezelőtt elképesztően erős volt a mezőny, hiszen Lionel Messi, Wayne Rooney vagy Cristiano Ronaldo is ebbe a korosztályba tartozott, azonban a győztes a német Lukas Podolski lett, ami a világbajnokságon nyújtott teljesítménye alapján nem volt meglepő. A csatár három gólt is szerzett, és alapember volt a bronzérmes német csapatban.

Albert Flóriánt is díjazták

A FIFA (1958-tól) visszamenőleg is kiosztotta a díjakat, mintha a kitüntetés korábban is létezett volna, az életkori szabályozás is ugyanaz volt, azaz a 21 éven aluliakat vette figyelembe. Magyar győztes is lett: az 1962-es tornán szerepeltek közül Albert Flóriánt választották a legjobbnak, a ferencvárosi támadó négy találatával a vb társgólkirálya volt. Az 1967-es aranylabdás így illusztris társaságba került, hiszen olyan világsztárok kapták még meg a díjat, mint Pelé (1958), Franz Beckenbauer (1966) vagy Michael Owen (1998). A többi győztes: Teófilo Cubillas (perui, 1970), Wladyslaw Zmuda (lengyel, 1974), Antonio Cabrini (olasz, 1978), Manuel Amoros (francia, 1982), Enzo Scifo (belga, 1986), Robert Prosinecki (jugoszláv, 1990), Marc Overmars (holland, 1994), Landon Donovan (amerikai, 2002).

Ami a mostani tornán az 1989. január 1. után születettek közül kerül ki a győztes. A jelenlegi nevezési adatok szerint ennek a feltételnek 36-an felelnek meg, közülük 22-en születettek 1989-ben, kilencen 1990-ben, hárman 1991-ben és ketten 1992-ben. A FIFA technikai bizottsága közülük választ majd ki tízet a torna végső fázisában. Kik lehetnek erre a legesélyesebbek? Szerintünk ők (top 10-es névsor betűrendben).

Jozy Altidore (Egyesült Államok, 1989. november 6.)

Fiatal kora ellenére már 25 alkalommal szerepelt a válogatottban, kilenc gólt szerzett, az egyiket a tavalyi Konföderációs-kupán Spanyolország ellen. Klubszinten már nem ilyen eredményes, az előző két idényben mindössze kétszer talált be, de ennek ellenére az amerikai válogatott egyik első számú támadója. Erőszakos, kiválóan fedezi a labdát, és kifejezetten jól fejel.

235301outform.html400350

André Ayew (Ghána, 1989. december 17.)

A vérében van a labdarúgás, hiszen édesapja nem más, mint az 1990-es évek elején háromszor is a legjobb afrikai játékosnak választott Abedi Pelé. Az ifjú André, akit hazájában csak Dedének becéznek, a tavalyi U20-as világbajnokságon csapatkapitány volt, és a nagyválogatottban is rendre játéklehetőséget kap, többnyire támadó középpályásként. Az Olympique Marseille tavaly kölcsönadta a másodosztályú Arles-nak, amellyel nagy meglepetésre kiharcolta a feljutást a Ligue 1-be, vagyis remek formában van.

235302outform.html400350

Giovani dos Santos (Mexikó, 1989. május 11.)

A brazil származású támadónak klubszinten nem sok sikerélményben volt része azóta, hogy 2008 nyarán elhagyta a Barcelonát: a Tottenham Hotspurben alig kapott játéklehetőséget, és hiába adták kölcsön az Ipswich Townnak, illetve a Galatasaraynak, sehol sem játszott sokat. A válogatottban viszont annál jobban ment neki a játék, a tavalyi Arany-kupán (vagyis a CONCACAF-térség kontinensbajnokságán) a torna legjobbjának választották. A mexikóiak a vébén is elsősorban tőle várják a váratlan megoldásokat és a gólokat.

235303outform.html400350

Simon Kjaer (Dánia, 1989. március 26.)

A Palermo középhátvédje az olasz bajnokságot figyelemmel kísérők számára nem ismeretlen, hiszen már 62 Serie A-mérkőzés áll a háta mögött. A szicíliai csapatban alapember, és immár a dán válogatottból is kihagyhatatlan, a vébén minden bizonnyal a kezdő tizenegy tagja lesz. Több sztárklub is érdeklődik iránta, és Palermóban valószínűleg abban bíznak, hogy Dél-Afrikában még feljebb megy az ára. Esélyeit némiképp gyengíti, hogy az ilyen választásokon általában a támadókat szokták preferálni.

235304outform.html400350

Toni Kroos (Németország, 1990. január 4.)

A 2007-es U17-es világbajnokság legjobbjának választott középpályás már a felnőttek között is bizonyított. Az elmúlt idényben kilenc találatot szerzett a Bundesligában a Bayer Leverkusen színeiben, és a Kicker osztályzatai alapján ő volt Arjen Robben mögött a német élvonal második legjobb mezőnyjátékosa. Be is került a nagyválogatottba, és a sok sérült miatt akár kezdő is lehet.

235305outform.html400350

Nicolás Lodeiro (Uruguay, 1989. március 21.)
Az uruguayiak elsősorban kőkemény védekezésükről híresek, de a vébén a támadók miatt sem kell szégyenkezniük, a két világklasszis csatárt, Luis Suárezt és Diego Forlánt Lodeiro szolgálja ki a középpályáról. A válogatottban a Costa Rica elleni, sorsdöntő vb-pótselejtezőn mutatkozott be, és a hazai visszavágón őt választották a mezőny legjobbjának. Remekül lát a pályán, jól cselez, és a szabadrúgásokat is kiválóan lövi.

235306outform.html400350

Thomas Müller (Németország, 1989. szeptember 13.)

Bő egy évvel ezelőtt maximum a Bayern München szurkolói ismerték a nevét, hiszen Müller akkor még a bajorok amatőrcsapatában futballozott. Louis van Gaal azonban felhívta a felnőttek közé, és a csatársorban, valamint a középpályán is bevethető futballista 13 bajnoki góllal hálálta meg a bizalmat, és a BL-ben is betalált kétszer. Ennek köszönhetően a válogatottba is bekerült, Joachim Löwnél ő lehet a titkos fegyver, aki a kispadról beállva képes lendületet adni a csapatnak.

235307outform.html400350

Szotirisz Ninisz (Görögország, 1990. április 3.)

A görögök szakvezetője, Otto Rehhagel elsősorban a rutinos labdarúgókat kedveli, de Ninisz tehetsége még őt is meggyőzte. Az elsősorban jobb oldali középpályásként bevethető játékos a görög válogatott történelmének legfiatalabb gólszerzője, és Rehhagel eddig mintha kifejezetten azért jegelte volna, hogy a vébén meglepje az ellenfeleket vele. Gyors, jól cselez, és a kevés kreatív focisták egyike a görög keretben.

235308outform.html400350

Javier Pastore (Argentína, 1989. július 20.)

Diego Maradona némi meglepetésre nevezte a fiatal középpályást az argentin keretbe, de Pastore a Serie A-ban nyújtott teljesítményével rászolgált a bizalomra. Az olasz élvonalban a Palermo színeiben alapember volt, és klasszikus karmesterként futballozott. A La Gazzetta dello Sport átlagosztályzatai alapján Andre Pirlónál vagy Daniele de Rossinál is jobban szerepelt a bajnokságban. Valószínűleg csak csere lesz, de Maradonánál sohasem lehet tudni.

235309outform.html400350

Miroslav Stoch (Szlovákia, 1989. október 19.)

Hivatalosan a Chelsea futballistája, de az előző szezont kölcsönben a holland Twentében töltötte, ahol pazar teljesítményt nyújtott. Alapember volt az Eredivisie-t megnyert gárdában, tíz gólt szerzett a holland bajnokságban. A válogatottban is meghatározó játékos: ugyan címeres mezben még csak egy gólt ért el, de klasszikus szélsőként elsősorban az előkészítés a feladata. Mind a két oldalon bevethető, szélvészgyors, jól cselező játékos.

235310outform.html400350

www.global-soccer.eu