F csoport, második forduló:
Olaszország - Új-Zéland 1-1 (1-1)
Nelspruit, Mbombela-stadion, vezette: Batres (Guatemala)
gól: Iaquinta (29., 11-es), illetve Smeltz (7.)
Olaszország: Marchetti - Criscito, Chiellini, Cannavaro, Zambrotta - Marchisio (Pazzini, 61.), De Rossi, Montolivo - Pepe (Camoranesi, 46.), Gilardino (Di Natale, 46.), Iaquinta
Új-Zéland: Paston - Reid, Vicelich (Christie, 81.), Nelsen, Smith - Fallon (Wood, 63.), Lochhead, Elliott, Killen, Bertos - Smeltz
Ha valamikor, akkor Olaszország vasárnapi meccse előtt igaz volt a közhely: Cannavaróéknak kötelező a győzelem. Bár Új-Zéland az első fordulóban ikszelt Szlovákiával, az óceániai együttes csak 78. a világranglistán, ha tehát ellene sem lendül játékba a világbajnok, akkor leghamarabb már csak a 2012-es Eb-n. A csoport koradélutáni meccsén Szlovákia Salátástól kikapott Paraguaytól, a dél-amerikaiak ezzel bejelentkeztek az egyik továbbjutó helyért.
Marcello Lippi ezúttal a kezdőbe tette Gilardinót, míg a sérüléssel bajlódó Buffon helyett továbbra is Marchetti állt a kapuba. Az első percek csapkodó játékkal teltek, majd a lapospasszos focira esküsző olaszok fokozatosan átvették az irányítást.
Cannavaro azonban csavart egyet a forgatókönyvön: Reid középre tekert szabadrúgását csúnyán benézte a Juventus védője, Új-Zéland egyetlen csatára, Smeltz pedig bepöccintette a labdát a kapuba. A szuperlassításokból ugyan kiderült, hogy lesen állt a Gold Coast United csatára, ezt azonban Batres bíró nehezen szúrhatta volna ki a helyszínen. A túloldalon hasonló pontrúgás után csak vészhelyzet lett, gól nem. Cannavaro a 16. percben tehette volna jóvá bűnét, mellel csaknem gólpasszt adott Chiellininek, aki viszont az ötös sarkáról mégcsak a kapu irányába sem tudott lőni.
A továbbiakban a beharangozott lapos passzok helyett inkább ívelésekkel próbálkoztak az olaszok, ám ebből csak ritkán alakult ki helyzet. Aztán Zambrotta átlövéssel próbálkozott, centikkel szállt el a léc fölött a labda. Igazi azúrkék szenvedést láthattunk, ami talán szorosabban hozzátartozik a vébékhez, mint egy-egy zseni csillogása, vagy egy cinikus 1-0-s győzelem.
Ezzel együtt nőttön nőtt az olasz fölény, sokszor az óceániai 16-oson belül táncolt a labda, majd Montolivo bikázott a jobb kapufa tövére, ahonnan a kapu előtt gurult keresztbe a labda. Ahol viszont a futball eléri határait, kezdődik a művészet: De Rossit egy aprócska mezhúzás a hősi halál eljátszására ihlette. A(z olasz szemszögből) nagy jóindulattal befújt büntetőt Iaquinta higgadtan helyezte a kapu bal oldalába.
Innentől teljesen áttevődött a játék az All Whites térfelére, de egy helyzet nem sok, annyi sem akadt Gilardinóék előtt. A másik oldalon Fallon kaphatott volna pirosat, miután egy sárgával a neve mellett lekönyökölte Chiellinit, de rajta megkegyelmezett a guatemalai játékvezető. Az első szakasz hosszabbításában De Rossi 16-ról postázott erős lövését kellett kiütnie Pastonnak, Pepe szöglete pedig az oldalhálóba csapódott.
Sokba került Cannavaro nagy hibája
Félidőire 10-1 lett a kapura lövések aránya, a labdát hatvan százalékban olasz lábak gurították, a sportágat olykor a rögbivel elegyítő új-zélandiak viszont kétszer annyit szabálytalankodtak (7-14). Lippi azonban inkább magával a játékkal foglalkozott, ami nem különösebben győzte meg, ezért a szünetben kettőt is cserélt: Pepe és Gilardino helyére Camoranesi és Di Natale érkezett.
Új-Zéland kissé feljebb tolta a védelmét, sőt egyenesen átvitték a labdát az olasz térfélre. Egy szép Camoranesi, Montolivo, Di Natale összjáték végén az Udinese olasz gólkirálya félfordulatból lőtt, ezzel jelezte az újabb rohamokat. Néhány percig ismét ívelésekkel próbálkoztak az olaszok, de ilyen módszerrel esélyük sem volt feltörni az ellenfél védelmét.
Leo Bertos külön említést érdemel, a Wellington Phoenix játékosa szépen kevergetett a jobb szélen, Criscito ugyan bírt vele, de alig. Lippi kerek egy óra játék után kihasználta utolsó cseréjét is: az addig összesen 24-szer labdába érő Marchisio helyére Pazzini érkezett. Mégis Új-Zélandi helyzet következett, a második a meccsen: Cannavaro Vicelich elé fejelt, aki futtából csaknem kilőtte a jobb felsőt.
De Rossiék ismét beszorították ellenfelüket, de kidolgozott helyzeteket nem tudtak teremteni. Montolivo ismét átlövéssel próbálkozott, Paston ismét védett, ami viszont feltűnő volt, hogy az egész meccshez hasonlóan ezúttal sem érkezett egy olasz sem a kipattanóra.
Vicelich győztes gólt is lőhetett volna
Újabb kínlódós percek következtek, az olasz összjátékba rendre bosszantó hibák csúsztak, De Rossi és Montolivo passzai, Di Natale egy-egy csele, a véletlen és egy újabb büntető jelentette a reményt a vb-címvédőnek. Camoranesi és Di Natale gyenge lövéssel próbálkozott, Iaquinta nagy helyzetben nem fejelt, hanem megvárta míg beérik a védők.
A 83. percben Wood átjátszotta magát Cannavarón, aztán alig vétette el a bal alsót, mintegy 14-ről. Peston továbbra is magabiztosan védett, holott néhány beívelés vészjóslóan szállt a kapuja felé, Camoranesi pedig alaposan megkínálta negyvenről.
Batres négy perc hosszabbítást rendelt el, de ekkorra már teljesen széttöredezett a játék, esély sem volt újabb gólra. Olaszország már csak a Szlovákia elleni győzelemben bízhat.
Osztályozza a mérkőzés játékosait!