Az új Aranylabdáról is dönthet a spanyol-holland

Az elmúlt években két olyan egyéni díj létezett a labdarúgásban, amelynek nyertese a világ legjobbjának mondhatta magát. Hivatalosan a címet a FIFA ítélte oda, ám a France Football című újság Aranylabda-szavazása gyakorlatilag ugyanezt garantálta, ráadásul ez a díj nagyobb presztízzsel bírt. A két szavazás az idén fuzionál, és a hivatalosan FIFA Aranylabdának nevezett cím első nyertese szinte biztosan spanyol vagy holland játékos lesz.

A France Football által szervezett, és a lap tudósítóinak szavazatai alapján odaítélt Aranylabda a legnagyobb presztízsű egyéni díjnak számított. A francia szaklap 1956-ban álmodta meg a trófeát azért, hogy díjazhassa Európa legjobb futballistáját. A győztest az újságírók szavazatai alapján választották meg, és a munkát segítendő 1995 óta egy meghatározott listát hoztak nyilvánosságra a jelöltekről. A szavazáson eleinte csak az európaiakat vették figyelembe, aztán a kiírást megváltoztatva az Európában futballozókra bővítették a kört. 2007-ben megint változott a kiírás: a France Football közleménye szerint "világméretűvé tette" a voksolást, ami azt jelentette, hogy immár minden játékosra lehetett szavazni függetlenül a nemzetiségétől, illetve attól, hogy melyik bajnokságban szerepel.

A France Football is engedett

Ez persze alapjaiban azért nem rengette meg a szavazást, hiszen továbbra is azok maradtak a figyelem középpontjában, akik Európában játszottak, legfeljebb pár dél-amerikai labdarúgó került szóba (illetve demonstratív jelleggel a katari Al-Garafában szereplő, iraki Junisz Mahmud is felkerült a listára 2007-ben). Sokkal nagyobb jelentőségű volt viszont az, hogy már nem csak az európai újságírók szavazhattak: az 53 európai tagállam mellett további 43 ország képviselője is voksolt. A pluszt azon nemzetek jelentették, amelyek valaha szerepeltek a világbajnokságon, így mindegyik kontinens képviseltette magát az Aranylabda-szavazáson.

A következő évben, azaz 2008-ban újabb változás történt: 30 fősre csökkentették a jelöltlistát. Az Aranylabda ankétja így egyre jobban kezdett hasonlítani a FIFA World Player szavazásra, amelyen 35 jelölt közül választanak, bárki ott lehetett a jelöltek között, de nem az újságírók döntenek, hanem az egyes nemzeti válogatottak csapatkapitányai, illetve szakvezetői. Ez utóbbi díjat a nemzetközi szövetség 1991-ben hozta létre, és sokáig egyáltalán nem korlátozta, hogy ki kaphat szavazatot, amiből aztán furcsa dolgok sültek ki: volt rá példa, hogy egy ázsiai szövetségi kapitány a saját játékosai közül nevezett meg hármat. Így aztán a FIFA 2004-ben szintén bevezette a jelöltek listáját.

Inkább a FIFA-nak volt fontos a fúzió

A két szavazás győztese között az elmúlt öt évben nem volt különbség, korábban azonban többször is előfordult, hogy más nyerte az Aranylabdát, mint a FIFA World Player-díjat. Rögtön az első évben, amikor két trófeát osztottak, ez történt: akkor a France Footballnál Jean-Pierre Papin, a FIFA-nal pedig Lothar Matthäus végzett az élen.

Az 1994-es differencia annak volt köszönhető, hogy akkor az Aranylabdát még csak európaiak kaphatták, így a világbajnokság legjobbjának megválasztott, brazil Romário csak a FIFA díját nyerhette el - az Aranylabda Hriszto Sztoicskové lett.

1996-ban az európai újságírók Matthias Sammert, a szövetségi kapitányok Ronaldót tartották a legjobbnak; 2000-ben Luis Figo lett az Aranylabdás, és Zinédine Zidane a FIFA díjazottja; egy évvel később Michael Owen nyert a France Footballnál, a FIFA-nál viszont Figo; 2003-ban a nemzetközi szövetség Zidane-t díjazta, a France Football Pavel Nedvedet; 2004-ben pedig Andrij Sevcsenko kapta az Aranylabdát, ám Ronaldinhóé lett a FIFA World Player-díj.

Nedved címe nem volt vitathatatlan

A különbség okát sokan abban látták, hogy a FIFA által alapított díj esetében sokkal inkább számított a hírnév, elvégre a kisebb ázsiai vagy afrikai országok kapitányai nem követték annyira az európai labdarúgás (Bajnokok Ligája, Eb) eseményeit.

Utóbbi miatt a FIFA sok kritikát is kapott, és a két díj fúziója inkább a nemzetközi szervezet számára volt fontos - még ha az Aranylabda-szavazás is egyre inkább kezdett hasonlítani a nemzetközi szervezet kezdeményezésére. Az újonnan létrejött FIFA Aranylabda egyesíti a két szavazási procedúrát: részleteket ugyan nem árultak el, de az újságírók, a szövetségi kapitányok és a válogatottak csapatkapitányainak voksolása alapján alakul majd ki a végeredmény. A trófeát 2011. január 10-én, Zürichben adják egy gála keretében - az Aranylabda győztesét a France Football korábban mindig december elején hozta nyilvánosságra.

Sneijder, Villa vagy valaki más?

Hogy ki lehet a régi-új trófea első győztese, az nagy valószínűséggel vasárnap eldőlhet - szinte biztos ugyanis, hogy az aranylabdás a világbajnok soraiból kerül majd ki. A legutóbbi négy alkalommal ez volt a helyzet, ráadásul 2002-ben és 2006-ban is olyan játékos nyert, aki elsősorban a vébén villogott, azon kívül azonban az év során nem nyújtott kiemelkedő teljesítményt. Nyolc éve Ronaldo, négy éve pedig Fabio Cannavaro végzett az élen, és a diadalt szinte kizárólag a tornán mutatott játékuknak köszönhették.

Jelenleg egyértelműen a holland Wesley Sneidjer a legnagyobb favorit, hiszen ő már begyűjtötte a Bajnokok Ligáját, az olasz bajnoki címet és az Olasz Kupát, a világbajnokságon döntőbe vezette a válogatottat, és öt találatával vezeti a góllövőlistát. A tapasztalatok alapján azonban ez is kevés lehet, ha Hollandia vereséget szenved a fináléban - akkor alighanem egy spanyol végezhet az élen, a kérdés már csak az, hogy kicsoda.

Spanyolország ugyanis elsősorban remek csapatjátékának köszönheti sikerét, és Xaviban vagy éppen Andrés Iniestában nincs meg az a sztárfaktor, ami általában kell az ilyen trófeához. Az ötgólos David Villa az év első felében a Valenciában játszott, ám a vébé után a Barcelonában folytatja, és ha ősszel ontja a gólokat a katalánoknál (amire minden esély megvan), akkor begyűjtheti az Aranylabdát. Az mindenképpen nagy meglepetés lenne, ha nem spanyol vagy holland futballista nyerne.

www.global-soccer.eu