Reformötleteket szült a futballvébé

A július 20-i cardiffi tanácskozást követően októberben is összeül a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség vezérkara, hogy megvitassák, mennyire időszerű a videotechnika bevezetése, illetve a több játékvezető alkalmazása mérkőzésenként. Összegyűjtöttünk néhány lehetséges szabálymódosítást, amelyekkel megakadályoz(hat)nák a sportszerűtlenségek továbbterjedését, esetleg izgalmasabbá tehetnék a mérkőzéseket. Érvek pro és kontra.

Gólbíró vagy az 5 játékvezetős rendszer bevezetése

A hagyományos, egy játékvezetőből és két asszisztensből álló rendszer egyre elavultabbnak tűnik, a mérkőzés vezetőinek megsegítését a nemzetközi szövetség is napirendre tűzte. "Ez volt az utolsó vb, amelyen még a jelenlegi rendszer működik. A játék felgyorsult, a labda hihetetlen sebességgel száll, a bírók pedig idősebbek, mint a futballisták, tehát segítenünk kell nekik, tennünk kell valamit" - fogalmazott Jerome Valcke, a FIFA főtitkára.

Mi szól mellette?

Az elmúlt idényben az Európa Ligában alkalmazták az úgynevezett ötbírós rendszert, amelyben a játékvezetők nem kettő, hanem négy asszisztens segítségével vezették a találkozókat, a két plusz segítő a 16-os vonalában, az alapvonalnál helyezkedett el. Ezt a módszert tovább tesztelik, a következő szezonban a Bajnokok Ligájában és az Eb-selejtezőkön is alkalmazzák, ez egyértelműen segítség lehet a tévedések kiszűrésében. Ha más nem, akkor "a több szem, többet lát" elv érvényesülhet.

Sokat segíthet a Maruzsi László által kitalált és kifejlesztett intelligens realtime technológia, amelynek lényege, hogy a mérkőzést kamerák követik, a képeket egy speciális számítógépprogram analizálja, és automatikus jeleket küld, ha a labda elhagyja a játékteret, áthalad a gólvonalon, vagy leshelyzet alakul ki. Ennél bonyolultabb lenne a videobíró bevezetése, amely gyakorlatilag egy állandó, az eseményeket és a lassításokat monitron figyelő főbírót foglalkoztatna, mint az amerikaifutballban, az NHL-ben, vagy a hokivébéken.

Mi szól ellene?

Az ötjátékvezetős rendszer jó megoldás lenne, ennek bevezetését aligha ellenezné bárki is. A technikai vívmányok azonban komoly falakba ütköznének a konzervatívabb vezetők között. (A brit labdarúgó-szövetségek vezetői például saját magukat szívatták meg, amikor nem támogatták évek óta a videobíró lehetőségének, akár csak a felülvizsgálatát is - ennek is következménye, hogy a németek elleni nyolcaddöntőben Lampard hiába szerzett gólt, a visszajátszás bizonyítéka mit sem ért.) A legkonzervatívabb csapatsportág szabályainak megváltoztatása gyakorlatilag új sportágat eredményezne, a videózással ugyanis sokkal hosszabb lenne a játékidő, sokkal több problémát okoznának az elégedetlen szurkolók, mint a jelenlegi rendszerben. Megoldási javaslatok persze erre is vannak.

"Legközelebb jövő nyáron kerülhet sor a szabálykönyv megváltoztatására. A FIFA-nak most fel van adva a magas labda, a következő alkalommal vélhetően fajsúlyosabb módosítások születnek, mint hogy legfeljebb két centiméter széles lehet a sípcsontvédő rögzítésére használt ragasztószalag" - nyilatkozta korábban az [origo]-nak Vágner László, az MLSZ Játékvezetői Bizottságának elnöke. Vágner szerint, ha a vébére bevezették volna az ötbírós rendszert, akkor az angol-német meccsen nem lett volna probléma Lamprad góljánál.

Gólt érne a gólvonalon kezezés

A ghánai sportminiszter, Akua Sena Dansua azzal a javaslattal fordult a FIFA-hoz, hogy a gólt megakadályozó kezezések után ne tizenegyest ítéljen a játékvezető, hanem a vétkes csapat azonnal góllal bűnhődjön. Sepp Blatter, a FIFA elnöke már jelezte, ilyen döntést nem támogatna.

Suárez kezezése és a kihagyott büntető 0:20-tól

Mi szól mellette?

Ghána teljes lakosságának óhaja. Másfelől nehéz arra hivatkozni, hogy Suárez kezezése az Uruguay-Ghána vb-negyeddöntő utolsó percében elszigetelt jelenség, hiszen csak a világbajnokságon két hasonló eset történt - Harry Kewellt ugyanilyen szabálytalanságért állították ki. Egy ilyen szabálynak köszönhetően Ghána elődöntőt játszhatott volna, ettől még a vétkes játékost el kell tiltani, de a vétlen fél nem függne egy kétes kimenetelű büntetőtől.

Jégkorongban már él a szabály: ha az ellenfél kapusát lehívták a jégről és a korongot irányítás alatt tartó játékost, aki a saját védekező harmadán kívül van, bottal akasztják úgy, hogy nincs ellenfél közte és az ellenfél kapuja között, ezzel megfosztva őt egy valós gólszerzési lehetőségtől, a játékvezetőnek gólt kell ítélnie.

Mi szól ellene?

A jelenlegi szabályok értelmében a Suárez kezezése után járó piros lap és büntető egyértelműen jó ítélet volt. Ezen bármit változtatni meggondolatlanságnak tűnik, hiszen attól kezdve újabb vitákat gerjesztene, hogy mit is értünk "gólt megakadályozó kezezés" alatt.

10-10 emberes kezdőcsapatok

Visszatérő ötlet, miután a futballpályák méretét a kész létesítmények mellett nehéz lenne növelni, a pályán lévő játékosok számának csökkentésével el lehetne érni, hogy izgalmasabbá, még dinamikusabbá váljon a mérkőzés. A vb-rádióban Bárdos András és Megyesi Gusztáv is nagy egyetértésre jutott abban, hogy ideje lenne már 10-10 emberrel játszani, hiszen a kiállítások után sokkal jobbak lettek a meccsek. "Annyit javultak a játékosok, hogy útban vannak egymásnak" - jegyezte meg Megyesi, alátámasztva a létszámcsökkentésről alkotott véleményét.

Mi szól mellette?

Nemcsak két egyforma erősségű csapat esetén okozhat nehézséget, hogy a jelenlegi keretek között gól szülessen, de még egy erősebb csapat is nehezebben töri fel a gyengébb, bekkelő ellenfél védelmét a helyszűke miatt. Korábban Michel Platini, a jelenlegi UEFA-elnök is érvelt amellett, hogy 10-10 játékossal a kezdőcsapatban (azaz 9+1-es felállásokkal) jobbak, gólokban gazdagabbak lehetnének a mérkőzések.

A 2006-os németországi világbajnokság előtt például Metin Tolan, a dortmundi egyetem professzora is kiszámolta, a kevesebb játékos izgalmasabb mérkőzéseket jelentene. Szerinte az átlagos futballpálya 7000 négyzetméterére 20 labdarúgó lenne az ideális. Számításai szerint egy játékos labdaátvétele és továbbítása, átlagosan három másodpercbe telik, 22 labdarúgóval azonban egyre kisebb területre szűkül a játéktér. Ha mindkét csapat 10-10 futballistával játszana, javulnának a lehetőségek.

Mi szól ellene?

Mivel mindez csak elméleti fázisban van, először tesztelni kellene, úgy mint az öt játékvezető rendszerét az Európa Liga előző kiírásában. A labdarúgás szabályait alapjaiban felrúgná az esetleges változtatás, mellesleg megnőne a csapat nélküli labdarúgók száma.

11-es párbaj a mérkőzések előtt

Érdekes volt a Magyar Televízió egyik vb-műsorában elhangzott kérdésfelvetés: mi történne, ha az egyenes kieséses szakaszban már a mérkőzés előtt elvégeznék a büntetőpárbajokat, hogy annak ismeretében lépjenek pályára a csapatok?

Mi szól mellette?

Amennyiben a meccsek előtt kiderülne, melyik csapat nyerne, lépne tovább döntetlen után, úgy maximum az egyik fél játszhatna ikszre, míg a jelenlegi rendszerben könnyen előfordul egy lagymatag, 120 perces gól nélküli döntetlen. Ami még a 11-esek mellett szól: a tízpercnyi izgalmat még a futball iránt kevésbé érdeklődők is kővé dermedten tudják nézni.

Mi szól ellene?

Semmit sem javítana a helyzeten, olyan lenne, mint a korábban kitalált aranygól vagy ezüstgól. A hagyományok erősebbek lennének egy idő után, s az emberek követelnék a mérkőzés végi büntetőpárbajt, illetve az azzal járó drámai feszültséget.

Büntetőterületen belüli szabálytalanságok megtorlása

Sok pontrúgás esetén csak a játékvezető tud rendet tenni a lökdösődő védők és támadók között, sokszor a televíziós visszajátszás mutat meg számtalan sportszerűtlen esetet a könyökléstől, a lerántásokig. Ezeket is meg lehetne torolni sárga, illetve piros lapokkal, ám sokszor még a játékot sem állítják meg a bírók, pedig a szabálykönyv szerint, ami a mezőnyben szabálytalan, az a tizenhatoson belül is az.

Mi szól mellette?

A labdarúgás fejlődése, az elmúlt 15-20 év hihetetlenül felgyorsult játéka egyre több szabálytalanságot eredményez. Amíg a kosárlabdázás szabályai gyakorlatilag kizárják a test-test elleni küzdelmet, addig a futballmérkőzéseken olykor pankráció zajlik az ötösön belül. Ha a játékvezető kemény kézzel büntetné a pontrúgások alatti, 16-oson belüli szabálytalanságokat, akkor lehet, néhány hónapig lapokkal a kezében vezetné a mérkőzéseket, de utána helyre állna a rend. Ilyen szabályozás volt annak idején a hátulról, illetve az utolsó emberként történő szabálytalanságok piros lapos megtorlása. Bevezették, ágáltak ellene, de bejött.

Mi szól ellene?

A szabályokat rugalmasan kell kezelni, nem lehet mindig a leírtakat alkalmazni. Ha a szögleteknél és szabadrúgásoknál, ahol mindenki mindig rángatja egymást, mindig tizenegyest adna a játékvezető, akkor 11-9 lenne a meccs vége, és számtalan kiállítás születne. Márpedig, ha egy szimpla leshelyzet ennyi problémát eredményez, ezzel a szabállyal végeláthatatlan hibalehetőség elé kerülnének a bírók.

Azonnali sárga lap felesleges reklamálásért

Sokkal kevesebb szabálytalanság történik egy átlagos futballmérkőzésen, mint egy kézi-, kosár- vagy vízilabda-mérkőzésen, mégis állandóan reklamálnak a játékosok. Miért nem járhat azonnal sárga lap a felesleges dumáért?

"A futballban sokkal beszűkültebb a játékvezető lehetősége, mint más csapatsportágakban, hiszen egy sárga után már csak a piros lapot mutathatja fel" - nyilatkozta az [origo] érdeklődésére Hargitai Gábor, aki játékvezetőként hétről hétre tapasztalatokat szerez a kézilabda-élvonalban. "Kézilabdában nagyon ritka, hogy egy méterről a bíró pofájába üvöltsön valaki. Férfimeccseken még csak-csak előfordul verbális inzultus, a nők inkább duzzognak és megsértődnek."

Hargitai szerint a futballisták éppen emiatt, a beszűkült büntetési lehetőség miatt tudják, a végsőkig elmehetnek. "Beszéd miatt ritkán állítanak ki játékost, talán éppen Kassai Viktor nyilatkozta azt, hogy az elmúlt élvonalbeli szezonban mindössze öt pirosat kellett reklamálás miatt kiosztani. De úgy vélem, mindez játékvezető-függő is, hiszen Puhl Sándor vagy Pierluigi Collina esetében nem láttunk látványos reklamálásokat. Aki ügyes, az inkább úgy bünteti a sokat szájaló játékost, hogy onnantól kezdve szívatja, s kétes helyzetekben rendre ellene dönt. Ez a bíró-játékos csata olykor le sem jön a szurkolók felé."

Mi szól mellette?

A sportszerűséghez hozzátartozik az ellenfél és a játékvezető tisztelete. Amíg más csapatsportágban viszonylag kevés zsörtölődéssel tudomásul veszik a játékosok a döntéseket, addig futballban habzó szájjal, közelről fröcsögve, káromkodva fejezik ki nemtetszésüket a felek. Meddig lehet ezt tűrni? Sárga lap, piros lap, eltiltás, s legközelebb biztosan nem jár feleslegesen a kacsaleső.

Mi szól ellene?

Szinte semmi. Hacsak az nem, hogy az első néhány hónapban minden mérkőzés emberhátrányban fejeződne be, már ha maradna annyi játékos a pályán, hogy lehessen még futballozni.