Felvezető cikkünket így kezdtük: "Minket a leginkább az érdekel, hogy mire viszi majd Neymar a vb-n, miután Barcelonában egy nem túl sikeres éven van túl. (...) Tavaly ő lett a Konföderációs Kupa legjobb játékosa, úgy sejtjük, főszereplője lesz az idei vb-nek is."
Tényleg érdemes volt őt figyelni, a vb során kiderült, hogy támadásban ő az egyetlen valamirevaló brazil játékos. A nyitómeccsen rögtön duplázott, egy ideig a hátán cipelte a házigazdát, majd épp a háta sérült meg annyira, hogy az utolsó két meccsen már nem játszhatott. Egyedül nyilván nem tudta volna megmenteni a németek elleni 1-7-től és hollandok elleni 0-3-tól a csapatot, de legalább annak örülhet, hogy az ő szobra állva maradt.
"Van viszont egy brazil, akit letolhatnak a trónról. Ronaldo 1998 és 2006 között 15 vb-gólt szerzett, amivel vezeti az örökranglistát, most viszont Miroslav Klose megelőzheti."
Klose a vb elején lett 36 éves, de ez nem látszott rajta, még kezdőként is képes volt hozzátenni a németek játékához, akik teljesen megérdemelten nyerték meg a tornát. Klose pedig - de furcsa ezt leírni - most ért fel pályafutása csúcsára. Két brazíliai góljával valóban megelőzte az eddigi vb-csúcstartó Ronaldót, így mostantól a német csatár a rekorder. A döntőben pedig elérte 17. győztes vb-meccsét, amivel Cafú eddigi csúcsát döntötte meg.
"A vb második napján rögtön végigizgulhatunk majd egy döntőnek is beillő meccset, a spanyolok a hollandokkal találkoznak Salvadorban 21 órakor."
Nem hiába vártuk a vb-döntő visszavágóját, a meccs megadta az alaphangját az egész tornának. Kiderült, hogy a spanyolok (majdnem) olyan távol vannak vb-győztes önmaguktól, mint a mostani magyar válogatott az Aranycsapattól, a hollandok pedig az 5-1-gyel jelezték, hogy ismét bejelentkeznek a vb-címért. Végül Van Gaal csapata jobbára látványos focival, veretlenül bronzérmes lett.
"Kérdés, lesz-e meglepetés. Belgium az lehet, bár tőlük már mindenki jó eredményt vár."
Meglepetés volt, de nem a belgák produkálták, hanem a nyolc közé jutó Costa Rica. A negyeddöntőig ugyan Fellainiék is eljutottak, ami nem rossz eredmény, de a keret alapján realitás, nem bravúr. Ahogy az Argentína elleni 1-0-s vereség után írtuk: egy titkos esélyestől ennél több kell.
"A Fradi védője, Muhamed Besic az egyetlen a vb-mezőnyben, akinek köze van az NB I-hez."
Nem hiába drukkoltak sokan Magyarországról Besicnek, a védekező középpályás számára - a korai bosnyák búcsú dacára - jól sikerült a vb. Olyannyira, hogy a Fradi már nem is nevezte az Európa Ligába, a 22 éves tehetség feltehetően elhagyja az NB I-et, már csak az a kérdés, hogy hová igazol (a legesélyesebbnek a Cardiff City tűnik). Besicen nem csak az NB I-hez szokott szurkolók szeme akadt meg, a statisztikákkal foglalkozó Whoscored.com, például, a vb öt legalulértékeltebb játékosa közé sorolta. Mindezt adatokkal is alátámasztotta: Besic 223 passzkísérletének 91 százaléka pontos volt (ez a mutató a mezőny hatodik legjobbja volt a teljes csoportkört tekintve), 31 hosszú indításából 28 célba ért (7. hely a rangsorban), és a meccsenkénti három sikeres szerelés és csel is szép teljesítmény.
"Akiket pedig az egész világ figyelni fog: Lionel Messi és Cristiano Ronaldo, az utolsó hat Aranylabda-választás győztesei. (...) Argentína (...) nagy esélyes, és nyilván Messinél sem lehet jelentős hanyatlásról beszélni - de közel sincs olyan jó formában, mint a BL-győzelmet ünneplő Cristiano Ronaldo."
A két sztár közül végül csak az egyik villogott, és most ő sem lehet boldog: Messi vb-döntőbe jutott ugyan az argentinokkal, de ott 1-0-ra Németország nyert. Messit a torna legjobb játékosának választották, nagy talány, hogy mivel érdemelte ki, mivel közel sem futballozott olyan elsöprő lendülettel és eredményesen, mint a legjobb barcelonai korszakában. Az persze igaz, hogy kiemelkedett az argentin csapatból, de nem úgy, mint mondjuk korábban Diego Maradona - vagy megemlíthetnénk mondjuk Lothar Matthäust (1990), a brazil Ronaldót (2002) vagy akár Zinedine Zidane-t (1998) más vb-aranyérmes csapatokból. Persze a legfőbb különbség Maradonához képest, hogy Messi csak ezüstérmet nyert.
De akkor mit szóljon Cristiano Ronaldo? Ő a németek elleni 0-4 és az Egyesült Államok elleni 2-2 után egyedül annyi gólt rúghatott volna Ghánának, amivel a portugálok továbbmentek volna, ám ami a Realban általában bejön neki, az a csoportkör zárómeccsén csak egyszer sikerült, további fél tucat ziccernél nem.
"A futball feltalálóit, az angolokat a világesemények előtt rendre az esélyesek között tartják számon, most viszont nem vár sokat a szigetországi közvélemény Roy Hodgson csapatától. (...) A kritikusok a problémát sokszor abban látták, hogy a hasonló játékstílusú Gerrard és Lampard hogyan fog megférni egymás mellett, nos, most is bent vannak mindketten a keretben, de a pályán ezúttal szinte biztos, hogy csak a liverpooli csapatkapitány fog szerepelni - mint az angol csapat kapitánya. Leginkább arra vagyunk kíváncsiak, mire megy majd Hodgson a fiatalokkal."
Anglia, úgy látszik, sem az öregekkel, sem a fiatalokkal nem képes jó eredményre. A halálcsoportban mindössze egy pontot szerzett - a nyolc közé csoportelsőként bejutott Costa Rica elleni, tét nélküli (!) meccsen. És hogy hogyan ment az öregeknek? Steven Gerrard az Uruguay elleni sorsdöntő meccsen gólpasszt adott liverpooli csapattársának, Luis Suáreznek, aki ezután pár napig hősnek érezhette magát.
"Luis Suárez szerintünk össze tudja magát annyira kapni, hogy ne kezezéssel, harapással vagy negritózással hívja fel magára a figyelmet, hanem a góljaival."
Hát, ez nem jött be. Suárez két gólt lőtt Angliának, a Barcelona be is jelentkezett érte, mindenki őt ünnepelte - egészen az olaszok elleni meccs 79. percéig. Ekkor - pályafutása során harmadszor - beleharapott az ellenfelébe, napokig a csapból is az ő sportszerűtlensége folyt, a FIFA el is tiltotta kilenc meccsre és négy hónapra. Nélküle Uruguay a nyolcaddöntőben ki is esett. Ami viszont egy kissé meglepő, hogy a Barca az eltiltással együtt is leigazolta Suárezt. Igaz, a szerződésébe belekerült egy több millió eurós büntetésről szóló harapási záradék.