Brazil gyász, német henger, harapós Suárez, hazakullogó CR7

Germany's defender Philipp Lahm (front) holds the World Cup as he and Germany's midfielder Bastian Schweinsteiger (2ndR) get off their airplane at Berlin airport Tegel on July 15, 2014, as they arrive from Brazil after they won the FIFA World Cup 2014. The team comes to Berlin for a victory parade at landmark Brandenburg Gate to celebrate their fourth World Cup title, after their 1-0 win over Argentina on July 13, 2014 in Rio de Janeiro in the FIFA World Cup Brazil final game . AFP PHOTO / ADAM BERRY / AFP PHOTO / ADAM BERRY

Másodszor rendezhetett foci-vb-t a sportág legsikeresebb nemzete. A kezdeti utcai zavargások a harmadik hétre össznemzeti eufóriába, majd hasonló mértékű letargiába fordultak. A címvédő a csoportkörben búcsúzott, egy újoncot avattak, Lionel Messi gólokat rúgott, Luis Suárez harapott. Az utcákon elmaradtak a külföldi szurkolók elleni támadások, a legnagyobb botrányok a vb előtt és után voltak. Ja, és a németek nyertek.

Nagy volt az öröm 2007. október 30-án, amikor Zürichben kihirdették, hogy 2014-ben – 1950 után másodszor – újra Brazília adhat otthont a labdarúgó világbajnokságnak. A rendezésért versenyben volt még Kolumbia (de ők visszaléptek, hogy ne gyengítsék a brazil pályázatot), Ausztrália és az Egyesült Államok, valamint egy teljesen indokolatlan ötlettől vezérelve felmerült egy jordániai-iraki közös rendezés lehetősége, de arra még előbbi ország koronahercege, Faiszál al-Husszein is azt mondta, hogy „holdkóros ötlet".

A sportág történetének legsikeresebb, öt vb-címet nyerő nemzetének életében Krisztus után (mellett?) a második helyen áll a foci, azaz látszólag 208 millió embert tett boldoggá a FIFA döntése. Mínusz azokat, akik nem elkötelezett hívei, vagy legalább egy kicsit izgat a mértéktelen állami korrupció, ami a tucatnyi létesítmény megépítését vagy felújítását, és úgy általában a rendezéssel járó munkákat szinte kötelező kellett, hogy kísérje a dél-amerikai országban.

Nem mindenki örült egyformán:

Az elégedetlenkedők a vb-t megelőző Konföderációs Kupa alatt utcára is vonultak, ahol látványos összecsapások keretében mérkőztek meg a helyi rendfenntartó erőkkel. Ekkor sokan attól tartottak, hogy a világbajnokságnak is állandó velejárói lesznek az utcai zavargások, de ezek – némileg váratlanul – elmaradtak. A brazil szövetség akkori elnöke, Ricardo Teixeira ellen mostanában 41 millió dollár értékben elkövetett csalás és sikkasztás ügyében folyik eljárás.

További izgalmakat okozott, hogy az egyik legfontosabb helyszínen, Sao Paulóban csak 2010-ben döntötték el, hogy melyik stadion vegye ki a részét a rendezésből (végül a Corinthians otthonára esett a választás), márpedig

félő volt, hogy a munkamorált ismerve, nem készül el időre a létesítmény.

De minden elkészült, így 2014. június 12-én a Brazília–Horvátország meccsel meg is kezdődött a világbajnokság. A hazai győzelem jót tett a háborgó lelkeknek, a 3-1-es győzelem után rögtön beállt a nemzet a válogatott mögé, és egy emberként hittek benne, hogy Neymar a világbajnoki címig repíti Brazíliát.

Leszereplők

A szégyenlistán egyértelműen a világbajnoki címvédő spanyolok vergődése kívánkozik az élre, akik lemásolva az olaszok négy évvel korábbi teljesítményét csont nélkül hullottak ki a B-csoportból. Rendben, talán ez volt a vb egyik legkeményebb csoportja, de a holland, chilei, ausztrál trió ellen azért három pontnál többre is futhatta volna.

Spanyolország-Ausztrália: egyik jobbra, másik balra Forrás: AFP/WILLIAM WEST/William West

A másik „halálcsoport" a három korábbi világbajnokot, Angliát, Olaszországot és Uruguayt folvonultató D-csoport volt, ahonnan a két európai csapat repülhetett haza a második hét közepén.

A lassan már a titkos favoritok között sem emlegetett angolok

egy, míg a siker helyett újabban a kudarcra szavazó olaszok három ponttal búcsúztak a két továbbjutó, Costa Rica és Uruguay mögött.

Feltétlenül ide kívánkozik a Cristiano Ronaldo parancsnokolta portugál csapat betlije: egy németek elleni 0-4-el nyitottak, amit egy Egyesült Államok elleni utolsó másodperces pontszerzéssel fejeltek meg, hogy a harmadik körben egy Ghána elleni fölösleges 2-1-es győzelemmel búcsúzzanak.

Akikre megint hiába vártunk

Az afrikai csapatoknak Brazíliában sem sikerült a nagy áttörés: Ghána és Kamerun utolsó, a bombaerős kerettel érkező Elefántcsontpart pedig utolsó előtti lett a kvartettben. A csoportból továbbjutó Algéria és Nigéria a nyolcaddöntőben búcsúzott.

Szintén a soha be nem váltott ígéretek kategóriába tartozik Belgium és Svájc.

Ugrásra kész volt a belga világválogatott, de megint nem jött ki belőlük a nagy eredmény Forrás: AFP/Adrian Dennis

Mindkét ország parádés kerettel vágott neki a vébének, de biztosra vesszük, hogy egyikük sem elégedetten utazott haza a negyed-, illetve a nyolcaddöntős kiesés után.

Svájc most legalább nem a gólszegény biztonsági focijával kergetett mindenkit az őrületbe, hiszen három csoportmeccsen hetet vágtak,

a belgák viszont az istennek sem találták a gólzsák száját, a négy meccsen rúgott öt gól elég sovány eredmény az Origi, Lukaku, Mertens, Hazard, De Bruyne támadó gépezettől. Mindkét csapatnak az argentinok elleni 0-1 jelentette a végállomást, ráadásul mindkét meccs borzasztóan unalmas volt.

Hősök és antihősök

Csapatszinten a torna egyetlen újoncát, Bosznia-Hercegovinát és Costa Ricát említhetjük a jók sorában.

Az ex-ferencvárosi Muhamad Besiccsel felálló délszlávok nem vallottak szégyent,

játszottak egy jó meccset (1-2) a Lionel Messi vezette Argentínával, 1-0-ra kaptak ki a jó erőkből álló Nigériától, búcsúzóul pedig jól elverték (3-1) Iránt. Costa Rica pedig az olaszokat legyőzve (1-0) és Angliával ikszelve (0-0) ment tovább a csoportból, és csak Louis van Gaal állította meg őket a negyeddöntőben – de erről majd később.

A négy évvel korábban a rossz taktika miatt szinte értékelhetetlen vébét produkáló Lionel Messi ezúttal már barcelonai önmagát idézte és négy góljával a döntőig vezette Argentínát.

A vb-trófeára csak egy futó pillantást vethetett Lionel Messi Forrás: AFP/Nelson Almeida

Brazíliában a csoportkör után már ácsolták Neymar szobrának talapzatát, de a 22 éves csillag nem tudta valóra váltani a nemzet álmát, amiről az egyik antihős, a kolumbiai Juan Zuniga tehetett, aki a két csapat negyeddöntőjében úgy hátba térdelte a brazilt, hogy véget is ért számára a vb. Ki kellett hagynia a Németország elleni elődöntőt is, ami vele a pályán talán nem lett volna 1-7.

Tim Howard, az amerikai válogatott akkor 35 éves kapusa is letette a névjegyét. A Belgium elleni nyolcaddöntő a torna egyik legjobb meccse volt. Már a 0-0-s rendes játékidő sem volt rossz, a három gólt hozó hosszabbítás viszont egyenesen parádés volt. A belgák nyertek 2-1-re, de a nap hőse a vesztes csapat kapujában vb-rekordot szállító, 16 védést bemutató Tim Howard volt.

Legyünk rá mi is büszkék, hiszen anyai ágon mégiscsak egy magyar fiúról van szó.

Az antihősök koronázatlan királya ezen a tornán Luis Suárez volt, aki – ki ne emlékezne rá – az Olaszország elleni csoportmérkőzésen megharapta Giorgio Chiellinit.

A meccset vezető mexikói Marco Rodriguez szerint lapot sem ért, a FIFA azonban a torna további részére úgy eltiltotta, mint a huzat.

A torna meccsei

A fentebb említett belga-amerikai találkozó mellett azért volt még egy-két igen jó találkozó. Okvetlen kiemelésre méltó a csoportkör 5-1-es holland-spanyol meccse, ami be is tette a kaput a címvédőnél.

Semleges és német drukkerként ugyancsak szép lehetett a német-brazil elődöntő is, brazilként viszont maga volt a tragédia. Az 1950-es maracanazo (azaz Uruguaytól elszenvedett 2-1-es vereség a vb-döntőben) átkának megtörésére készülő brazilok egy sokkal brutálisabb pofonba néztek bele Belo Horizonte-ban: az űrfocit bemutató németek az első fél órában ötöt vágtak a Neymar nélkül magukat nem találó braziloknak. A második félidőben negyed gőzzel játszva tettek még rá kettőt, hogy a 90. percben nagylelkűen engedélyezzenek egy becsületgólt a hazaiaknak – 1-7 lett a vége.

A vb gólja

Mi más lett volna, mint Robin van Persie csodafejese Spanyolország ellen:

A vb legnagyobb húzása

Azon a bizony Hollandia–Costa Rica mérkőzésen történt, hogy a negyeddöntős párharcban 120 percig tartó 0-0-s szenvedés után a csapatok eléjutottak végre a tizenegyesekig. A hollandoknak még volt egy cseréjük, és

Louis van Gaal meg is húzta a váratlan: kapust cserélt, Cillesen helyét Tim Krul vette át.

A nyolcaddöntőben Görögország ellen ötből öt tizit berúgó közép-amerikaiak nem tudtak mit kezdeni Krullal, aki Brian Ruiz és Umana büntetőjét is megfogta, miközben a hollandoktól senki sem hibázott, így 4-3-ra megnyerték a lövőpárbajt és az elődöntőbe jutottak.

A döntőt, maradjunk annyiban, lejátszották, Németország Mario Götze 113. percben lőtt góljával 1-0-ra legyőzte Argentínát, megszerezve ezzel az ország történetének negyedik világbajnoki címét. A harmadik helyért Hollandia 3-0-ra verte Brazíliát, így a négy évvel korábbi ezüst mellé, egy bronzérmet tehettek a vitrinbe.

A döntő: Németország–Argentína 1-0 (0-0, 0-0 - hosszabbítás után)

2014. július 13., Rio de Janeiro
vezette: Nicola Rizzoli (olasz)
Németország: Neuer - Höwedes, Hummels, J. Boateng, Lahm - Schweintsteiger, Özil (Mertesacker 120.), Kroos, Kramer (Schürrle 31.) - Th. Müller, Klose (Götze 88.)
Argentína: Romero - Garay, Zabaleta, Demichelis, Rojo - Biglia, Perez (Gago 86.), Mascherano - Higauín (Palacio 78.), Messi, Lavezzi (Agüero 46.)
gól: Götze 113.
sárga lap: Schweinsteiger 29., Höwedes 34., ill. Mascherano 64., Agüero 65.