Már tudjuk, mire kellett a videobíró a FIFA-nak

A view of the video assistant refereeing (VAR) operation room at the 2018 FIFA World Cup Russia International Broadcast Centre (IBC) in Moscow on June 9, 2018. / AFP PHOTO / Mladen ANTONOV

A FIFA nagyon hosszú ideje ragaszkodik a játékvezetők területi-földrajzi elvén történő kijelöléséhez a labdarúgó-világbajnokságokon. Így fordulhat most az elő, hogy miközben Oroszországban nem fúj angol játékvezető, addig egy olyan salvadori igen, aki egy tiszta tizenegyest sem tud befújni. Őt megmentette a videobíró, de volt, akit nem. A videobíró eddigi működése megosztó, és hol van még a világbajnokság vége?

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség minden földrészről hív játékvezetőket a világbajnokságra. Tudjuk, hogy

egy salvadori vagy egy gambiai bíró soha nem vezet olyan hőfokú és színvonalú mérkőzéseket, mint egy angol, német, vagy francia játékvezető.

Sőt, egyáltalán nem tudjuk, hogy ezek a bírók milyen meccseket vezetnek.

Milyen meccsek vannak Gambiában?

Az oroszországi vébén szereplő játékvezetők közül akad salvadori, zambiai, gambiai, és tahiti játékvezető is.

Azt persze túlzás lenne állítani, hogy a videobírót azért vezették be a világbajnokságon, hogy a szerényebb képességű mérkőzésvezetőket húzzák ki a csávából.

A salvadori Aguilar például színészóriásokat meghazudtoló műsorszámmal lepte meg a svéd és a koreai csapatot,

ám akkor, amikor tényleg döntenie kellett volna, nagyvonalúan továbbot intett. Meg is mutatjuk ezt a szituációt.

Aguilart ezúttal kirántotta a csávából a Moszkvában üldögélő ellenőrcsoport.

Mintegy húsz másodperc kellett ahhoz, hogy a VAR-teremben a videózás befejeződjön

és valaki végre Aguilar fülére szóljon, hogy állítsa meg a játékot, mert ez tizenegyes.

Mindez két dolgot vet fel, amely mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Az első, hogy a koreai csapat gyors támadást vezetett, szinte már lövőhelyzetbe került. Mi történt volna akkor, ha a gyors támadás góllal végződik?

Akkor a gólt vissza kell vonni és tizenegyest kell ítélni a svédeknek"

- mondta Bede Ferenc, az Origo szakértője, volt FIFA-játékvezető. "Ez az a szituáció, amelytől a FIFA a legjobban fél. Hogy egy meg nem adott tizenegyes visszanézése alatt a másik csapat betalál, a gólt pedig vissza kell vonni. A világbajnokságon ilyen még nem volt, de az olasz bajnokságban igen."

A másik kérdés az, hogy a salvadori játékvezető miért nem kérte magától a szituáció visszanézését?

Miért kellett húsz másodpercet arra várni, hogy Moszkvából jelzés érkezzen a játék megállítására? Erre a kérdésre is Bede Ferenc válaszolt.

Forrás: Origo

„Ahogy láthattuk, Aguilar a szabálytalanság pillanatában jó szögben állt, nem is túl távol az eseményektől. A pillanat tört része alatt úgy döntött, hogy nem volt tizenegyes. Ezek után - főleg annak ismeretében, hogy a koreai csapat villámgyors ellentámadásba ment át, amelyet neki követni kellett - már csak azért sem állította meg a játékot, mert azzal magát blamálta volna.

Pedig nyugodtan megteheti, hogy ő kéri a jelenet visszanézését. Ez annyival mindenképpen jobb, hogy akkor rögtön megáll a játék, és nem kell a támadásba belefújni."

A vasárnapi Brazília-Svájc (1-1) mérkőzést a mexikói César Arturo Ramos vezette. Mexikó futballkultúrája jóval magasabb, mint akár Gambiáé, akár Salvadoré. Ramosnak azonban nem segítettek Moszkvából. Ma már tudjuk, hogy a svájciak egyenlítő gólja szabálytalan körülmények között született, nem lehet elégszer megtekinteni.

A gambiai Gassama kapta a Peru-Dánia mérkőzést, amelyen szintén igénybe kellett venni a videobírót. Itt a 44. percben A 44. percben Yussuf Poulsen elhúzta Christian Cueva lábát, de a bíró nem ítélt büntetőt. Itt is ment tovább a játék, ám néhány passz után a játékvezetőnek szóltak a videobírók, és miután visszanézte az esetet, büntetőt ítélt.

Őt is a moszkvai kontrollemberek mentették meg. Hogy miért kell a vb-re gambiai játékvezetőt vinni, jó kérdés.

Miközben a Premier League-ben kizárólag profi játékvezetők sípolnak, addig a világ legnagyobb jelentőségű futballtornájára - kis túlzással - azt hívnak meg meccset vezetni, aki éppen eszükbe jut.

Időrendben visszafelé haladva a Franciaország-Ausztrália (2-1) mérkőzésen az ausztrálok mind a két gólt a modern technika segítségével kapták. Az elsőnél a videobíró, a másodiknál a gólvonal-technika döntött. Mutatjuk az első gólt megelőző jelenetet.

Itt az uruguayi Cunha sípolt - ő legalább Dél-Amerikából jött, ahol magas szintű a futballkultúra. Az ő esetében

a franciák tizenegyese előtti szituáció tényleg olyan volt, amelyet szabad szemmel nehéz volt követni.

Össze sem lehet hasonlítani ezt a svéd-koreai meccsen látottakkal.

A világbajnokság kezdete előtt a sportággal foglalkozó újságírók, szurkolók szinte valamennyien úgy vélekedtek, hogy

a videobíró bevezetése jót tesz a sportágnak, és a világbajnokságon is óriási szükség lesz rá.

Ez igaz. A baj nem a gép működésével, hanem a mögé ültetett emberekkel van. Mert a brazilok most joggal reklamálnak, hogy ami a svédeknek igen, az nekik miért nem.

Ahol a nagy dolgok eldőlnek - vagy nem. A moszkvai kontrollterem Forrás: AFP/Mladen Antonov

A FIFA soha nem fogja elismerni, hogy bármilyen irányban presszionálná a VAR-ellenőröket, azaz a moszkvai kontrollteremben ülőket. De - és ezt a világbajnokságon láthatjuk - az esetek megítélése még a videobíróval sem egyértelmű. Hajlunk rá:

a FIFA egyáltalán nem szeretné, ha minden egyes meccsen videobírózás lenne. Nem szeretné, ha sokszor szakadna meg a játék.

Inkább azt szeretné, ha az egészet ki lehetne hajítani a szemétbe, és vissza lehetne hozni a régi jó megoldást: a tizenegyes az, amit a bíró megad. Még akkor is, ha az egész stadion és világ háborog.