Bamba arcú játékosok okozták a németek tragédiáját

FIFA World Cup: Germany vs South Korea Sports soccer WORLD CUP FIFA 2018 Germany SK
27 June 2018, Russia, Kazan: Soccer, FIFA World Cup, group F preliminary, Germany vs South Korea at the Kazan-Arena. Germany's goalkeeper Manuel Neuer. Photo: Christian Charisius/dpa
Vágólapra másolva!
A világbajnoki címvédő német labdarúgó-válogatott már csütörtökön hazaérkezett, a világ viszont még csak most ébredezik abból a sokkból, amit a Nationalelf kiesése okozott. Elkényelmesedett futballisták és szövetségi kapitány, recsegő-ropogó Bundesliga, nemzetközi szintéren bukdácsoló német kupacsapatok és 72 kapura lövés. Ennyivel amúgy világbajnokságot lehet nyerni.  
Vágólapra másolva!

Neuer kapus megpróbált megcsinálni egy cselt az ellenfél tizenhatosának közelében, de belesült, elveszítette a labdát, az ellenfél, Dél-Korea játékosa előrevágta, csapattársa rásprintelt, és berúgta azt az üres kapuba.

Németország elbúcsúzott a világbajnokságtól. A csoportkörben.

Manuel Neuer, a német labdarúgó-válogatott kapusa. Korea ellen elkalandozott Forrás: Picture-Alliance/AFP/Verwendung weltweit/Thomas Eisenhuth

Az elmúlt napokban sokan, sok fórumon elmondták, hogy mekkora történelmi kudarc ez a négyszeres világbajnok számára. Minden vb-n, amin eddig részt vett (ez pontosan 18!) a legjobb 8 között volt, a négy aranyon kívül ugyanennyi ezüstöt és bronzot szerzett, vagyis az eddig befejeződött események közül csak nyolcról nem őriz érmet, és ezek közül csak haton indult/indulhatott. Ha Brazília nem rendelkezne 5 vb-címmel, akkor messze Németország (vagy nevezzük hivatalos nevén, hiszen ma is így hívják: Német Szövetségi Köztársaság) lenne a legeredményesebb futballnemzet a világon válogatott szinten.

Németország a csoportkör végén már messze jár a világbajnokság helyszínétől. Lehet történelmi párhuzamot vonva viccesnek szánt, bár nem túl ízléses megállapítást tenni ezzel kapcsolatban: Németország ismét megsemmisítő vereségeket szenvedett Oroszországban, meg ilyeneket, de a germán futball híveinek jelenleg semmi kedvük humorizálni. Meg ironizálni sem.

Ez már nézni sem lehetett Dél-Korea ellen Forrás: Picture-Alliance/AFP/Verwendung weltweit/Frank Hoermann/Sven Simon

Olyan kudarc ez, melyet még nem élt meg a német futball. Pontosabban világbajnokságon nem. Mert Európa-bajnokságon igen. A legfiatalabbakat leszámítva mindenki emlékezhet a 2000-es Eb-leégésre. Ráadásul az azt megelőző vb-n is kiesett a Nationalelf a legjobb nyolc között. Két ilyen fiaskó után félreverték a harangokat a DFB-nél, és azt mondták, hogy új alapokra kell helyezni az egész sportágat. Akkor hirdették meg az újrendszerű utánpótlás-nevelést, és az akkor elvetett magok 2014-re értek be. Vagyis a négy évvel ezelőtti világbajnoki cím egy tudatos, új alapokra helyezett nevelőmunka diadala volt. Ám valamit nem szabad elfelejteni: a német futballban „az átalakítás alatt a bolt zavartalanul üzemelt”, hisz még épphogy megtanulta a helyes lábtartást a későbbi aranyérmes focisták egy része, mikor Németország 2002-ben, alkalmi szövetségi kapitánnyal, Rudi Völlerrel világbajnoki döntőt játszott. Majd 2006-ban (a Klinsmann árnyékából a háttérből irányító Joachim Löwvel) világbajnoki bronzérmet. A ház felépült, a „gép forog”, és az alkotó sem pihen.

Elindulnak lassan hazafelé Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Ina Fassbender

Csak elkényelmesedett. És ez elsősorban arra a Löw kapitányra értendő, aki a 2006-os vb befejezése óta főnökként a rivaldafényből irányít. A nagy világversenyeken így teljesített: Eb-ezüst, vb-bronz, Eb-bronz, vb-arany, Eb-bronz. Ezért túlzás megkövezni őt az oroszországi tragédia miatt. De a mennyekbe sem kell emelni. Hisz a német válogatott „jegyzett” majd' 100 éve során Löw a tizedik szövetségi kapitány, és kilenc elődje közül csak az átmeneti megoldásnak szánt Ribbeck nem szerzett világeseményen érmet. Herberger, Schön és Beckenbauer vb-aranyat kovácsolt, Schön, Derwall és Vogts Eb-aranyat, Völler vb-ezüstöt, egykori világbajnok csapattársa, Klinsmann és az „őskorban”, 1934-ben tevékenykedő Nerz vb-bronzot. Vagyis arrafelé egy világbajnoki cím nem garantál „életfogytig tartó szerződést”. Az nem is kérdés, hogy a mostani kudarcért Löw az első számú felelős. Ezt el is ismerte rögtön a kiesést követően. Mert pontosan tudja, hogy ez akkor is így van, ha esetleg a közvélemény nem rajta veri el a port.

A koreai kapitánynak, Tae-Yong Shinnek gratulál Joachim Lőw. Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Christian Charisius

Érdekes kapitány ő. Leginkább a „kísérletező” vagy a „mindig váratlant produkáló” jelzőt, jelzős szerkezetet lehetne ráaggatni. Hisz emlékezzünk csak a négy évvel ezelőtti diadalútra. Akkor is folyamatosan meglepte a focirajongókat. Volt, hogy négy középhátvédból rakta össze a védekezést, volt, hogy csatár nélkül indult harcba, és nem egyszer egészen máshol játszatott egy-egy játékost, mint ahol az a klubjában teljesített. Néha olyanoknak adott kulcsszerepet a válogatottban, akik klubjukban is csak epizódszereplők voltak. Brazíliában minden húzása bejött. Ekkor talán elhitte, hogy a vízen is tud járni. A médiát tudatosan és nagy ívben kerülő feleségét is lecserélte egy korabeli (tehát nem huszonéves bombázó) televíziós hölgyre. Élvezte a népszerűséget. Ha olyan magasságokba nem is jutott, mint honfitársa, a görög válogatottal 2004-ben Eb-t nyerő Otto Rehhagel - aki anno azt mondta, hogy ezentúl valószínűleg ő lesz az egyetlen Görögországban, aki a buszsávban is vezethet autót - de a válogatottal bármit megtehetett. Brazília után sok oda nem való focistát próbált ki, különböző taktikai variációkkal és összetételekkel „szórakoztatta” a focirajongókat, de az eredmények június 17-ig őt igazolták. 100%-os teljesítménnyel abszolválta a selejtezőket, tavaly nyáron B-csapattal is magabiztosan nyerte a Konföderációs Kupát.

Joachim Löw a frankfurti mikrofonerdőben. Nem erre számított Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Andreas Arnold

Utána történt valami. Innen messziről nézve úgy tűnik, hogy Löw kísérletező kedve nem lankadt, a tavaszi felkészülési meccseket is „komolytalankodásra” használta fel, ahelyett, hogy akkor már a kész taktikát gyakoroltatta volna a kész csapattal. Mert ha ezt teszi, akkor nem a vb-n derül ki, hanem már a felkészülés során, hogy hol van Timo Werner igazi helye, milyen formában van a Franciaországban játszó (vagy nem játszó) Draxler, mit kell kérni Kimmichtől kontrára építő ellenfél ellen, vagy kinek a fejére lehet ívelni egy labdát szögletnél. Teljes kapkodás jellemezte Löw „meccseléseit” Oroszországban, de nyilván ezért nem csak ő hibás.

Arról nem tehet, hogy jelenleg három olyan német útlevéllel rendelkező futballista van a világon, aki csatárposzton szerepel.Timo Werner, Sandro Wagner és Mario Gomez. Egyikük sem német válogatott szint. Ha az ember kellően öreg ahhoz, hogy emlékezzen arra, miket mondtak az elmúlt évtizedekben a Nationalelf csatárairól kritikusaik, akkor ennek a három fickónak a mozgását, ténykedését maga elé idézve jókat derül. Hiszen a vb-k történetében a legtöbb gólt szerző Klosét folyamatosan „senkinek” titulálta a nemzetközi közvélemény, Janckert egy darabos, erőszakos „német tank”-nak, Bierhoffot „egy nyáron át táncoló ismeretlennek”, Hrubescht csak fejelni képes gépnek, de még a „nemzet bombázóját”, Gerd Müllert is csak egy szerencsevadász lesipuskásnak.

Carsten Jancker a német csatártank a 2002-es világbajnokságon. Visszasírják őt Forrás: AFP/Pedro Ugarte

Na, nekik itt van ez a Werner-Wagner-Gomez-trió. Tessék választani! Wernernek eddig pályafutása során az volt a legemlékezetesebb ténykedése, hogy a Leipzig idegenbeli Bajnokok Ligája-meccsén előbb füldugót kért, mert zavarta a török közönség keltette zaj, majd lecseréltette magát ugyanezért. Ő volt Löw első számú csatára. Gomez meg a másik. Wagnert otthon hagyta, mindegy lett volna, ha őt is kiviszi, előrébb nem jutott volna vele sem. Az viszont nagy kérdés, hogy Götzével többre ment volna, vagy sem? Ami biztos, Götzének a braziliai döntőben elért gólja óta szinte nem volt értékelhető megmozdulása a focipályán, de ő egyszer már bizonyította, hogy kiélezett szituációban lehet rá számítani. Ahogy a szintén a kereten kívül maradó Schürrle-re is, aki a gólpasszt adta annál az örökké emlékezetes gólnál Götzének.

Mario Gomez. Semmit sem csinált Forrás: Picture-Alliance/AFP/Verwendung weltweit/Frank Hoermann/Sven Simon

Gomez még nem nagyon bizonyított komoly meccsen, és kora miatt már nem is fog. Sajnos Gerd Müller már nincs olyan egészségi állapotban, hogy felfogja a világban zajló eseményeket, de a következő hetekben a német média nyilván majd megkérdezi Klose, Jancker, Bierhoff, Hrubesch, továbbá Völler, Klinsmann vagy az öreg legenda, Uwe Seeler véleményét az Oroszországban alkotó utódokról. Meg talán a németországi csatárképzésről.

Meg a német mentalitásról.

Mert aki látta az 1976-os Eb-elődöntőben Jugoszlávia ellen 0-2-nél a német arcokat, meg 1982-ben a vb-elődöntőben a franciák elleni hosszabbításban 1-3-nál, meg 1986-ban a döntőben 0-2-nél Argentína ellen, az értetlenül nézi Özil értetlen, kifejezéstelen (hogy ne mondjam, bamba) arcát az idei vb-n. Mert Müller legalább Korea ellen 0-1-nél a 93-ik percben még megkérdezte a játékvezetőt, hogy mennyi van hátra, és tüzelni próbálta az arra alkalmas társait. Özilt nem lehetett.

Mesut Özil kifejezéstelen arccal bámul a semmibe Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Christian Charisius

Özil botrányosan teljesített az első meccsen Mexikó ellen (emlékszik még valaki, mikor vette utoljára a hátára a német válogatottat, és vezette győzelemre?), Löw ki is tette a második meccsre, ám a harmadikra visszacsempészte. Négy éve a másik nagy - szintén megmagyarázhatatlan okokból - kedvencét, Podolskit kivette az alapcsapatból, és őt többé nem is használta komoly feladatokra azon az eseményen. Most Özillel nem tette ugyanezt, de vajon mit várt a mentálisan abszolút gyenge, vezérszerepre teljesen alkalmatlan és még csak játékban sem meghatározó liblingjétől?

Mindenesetre a német válogatott a Löw előtti érában soha nem az egységéről volt híres, akár a Beckenbauer-korszakra emlékszünk, akár a Schumacher által egy botránykönyvben „megénekelt” '80-as évekre, akár az Effenberg-show-műsorokra, de az elmúlt tíz év sikereihez nagyban hozzájárult a korábban nem tapasztalt egység a Nationalelfen belül. A németes küzdőszellemet felváltotta a sokszínű válogatott egysége. Néhány hete ez az egység is megbomlott Özil miatt, a hagyományos küzdőszellem pedig nem tért vissza. Lehet, hogy már soha nem is fog.

Toni Kroos elhagyja a pályát. Felette a győzelmet ünneplő Dél-Korea Forrás: Picture-Alliance/AFP/Verwendung weltweit/Thomas Eisenhuth

De nem csak Özilen kell elverni a port a német fociért rajongóknak. Mert a legmagasabban jegyzett német focista, a,négyszeres (!!) BL-győztes Kroos sem tudott annyit hozzátenni az összteljesítményhez, hogy ezt a gyengécske csoportot túlélje a társulat. Thomas Müller négy éve saját tudása alatt teljesít, bár egyesek szerint ez az ő igazi énje, amit 2014-ig csinált, az volt a „felülteljesítés”. Ezen lehet vitatkozgatni, azon viszont nem, hogy ha a szövetségi kapitány keres egy Beckenbauer-, Mattheus-, Effenberg-, Kahn-szintű vezért, meghosszabbított kezet a pályára, akkor azt nem egy kapus személyében kell megtalálnia, hanem a mókamester, ám ha kell, igen kritikus Müllerben. Igaz, Löw puha csapatkapitányhoz szokott, hisz a csendes Lahmé volt ez a szerep, amíg játszott.

Akkor itt álljunk is meg egy pillanatra, és idézzük fel a négy évvel ezelőtti elődöntőben szereplő válogatottat és a Korea ellenit.

A vélhetően majd utólag a németek által „az évszázad meccsének” nevezendő Brazília elleni 7-1 alkalmával ők játszottak: Neuer - Lahm, Boateng, Hummels (Mertesacker), Höwedes -Khedira (Draxler), Schweinsteiger - Müller, Kroos, Özil - Klose (Schürrle)
A Korea elleni idei történelmi kudarc alkalmával pedig ők: Neuer - Kimmich, Hummels, Süle, Hector (Brandt) - Khedira (Gomez), Kroos - Goretzka (Müller), Özil, Reus - Werner

Vagyis hatan játszottak akkor is, és most is.

Boateng eltiltás miatt a nézőtéren ült az azóta visszavonult Klose mellett, Lahm szintén abbahagyta a focit, Schweinsteiger levezet Amerikában. Ők nagyon hiányoztak. De ekkora különbséget ez nem indokol. A helyükre lépők közül Kimmich szerepét nem találta el a kapitány. Mert a fiatal Lahm-utód a Bayernben megteheti, hogy feljár a támadásokhoz (ezen portyázásai megkoronázásaként pl. két gólt szerzett a BL-elődöntőben a Real ellen), de itt a más jellegű középpályásszűrés miatt nem. Hector kiesett a Kölnnel a Bundesligából, finoman szólva sem egy sikerszezonból érkezett egy hiányposztra. Kroos, Müller és Özil erőtlen játékáról már volt szó.

Szomorú brazil szurkoló mutatja az újságot a 2014-es világbajnokságon, amikor a németek 7-1-re vertrék a brazilokat. Hol van már a szép világ? Forrás: AFP/Pedro Pardo

Goretzkára még nem lehet nagy terhet rakni, az örökké peches Reus első komoly eseményén nem tudta azt a szintet hozni, amit talán 2014-ben vagy 2016-ban tudott volna, ha nem sérül meg, Brandt több játéklehetőséget érdemelt volna, hiszen ő volt az egyetlen a keretben aki tudott lőni távolról. Mert a betömörülő ellenfelekkel szemben (ki nem ilyen a mai futballban? - tisztelet neki!) vagy ívelget egy csapat, vagy átlő. Ívelgetni nem volt kinek, a szögletek többsége is tili-toli kisszöglet volt, jellemző, hogy fejjel a három meccsen a legveszélyesebb a középhátvéd, Hummels volt. Átlövésből „ipari mennyiség” jött össze, többsége erőtlenre, rosszul helyezettre sikeredett. Brandt volt a legjobb ebben a műfajban, ki tudja, miért, csak háromszor néhány percet kapott, amikor már tényleg kezdett rájuk dőlni a majdnem porig égett ház.

A német válogatott ötlettelen volt, lassú volt, hiányoztak belőle az egyéniségek, nem küzdött, könnyűnek találtatott. Ha mellétesszük a német klubcsapatok évek óta tartó vergődését a nemzetközi kupákban, azt, hogy csak a (többek között) holland, francia, chilei, lengyel, spanyol játékossal megerősített Bayern München tud elérni kisebb sikereket, akkor nagy a baj arrafelé.

Végül egy váratlan fordulattal beszélni kell még valamiről. A 72 kapura tartó labdáról. Ennyivel ugyanis nemhogy csoportot lehet nyerni, de világbajnokságot is. Jól elosztva kettőt is. Nem kizárt, hogy a leendő világbajnok 72 kidolgozott helyzetnél kevesebbel a háta mögött emeli majd fel a Világkupát. Vagyis a sok eddig említett dolog mellett a szerencse is hiányzott ennek a csapatnak az útipoggyászából. Viccesen hangzik („őrült beszéd, de van benne rendszer”), akár ezzel a harmatgyenge teljesítménnyel is világbajnoki címet lehetett volna nyerni.

Mindennek vége. A világbajnokság még folytatódik Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Christian Charisius

Az argentinok jobbak voltak eddig? Vagy a spanyolok? Portugálok? Egy nívótlan eseményt rossz teljesítménnyel is meg lehet nyerni. Valaki lehet, hogy ilyennel fogja, de az biztos, hogy ez nem Németország lesz. És az is biztos, hogy sokkal szegényebb lesz a folytatás Németország nélkül, de időnként még ott is belefér egy-egy komoly kudarc. Nem kell tanulniuk belőle, mert sok téren továbbra is ők tanítják majd a világot a jövőben is.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!