Bujka Barbara: A saját hülye hibáink miatt lettünk negyedikek Rióban

Bujka Barbara női vízilabda. Somorja Samorín, X Bionic edzőtábor, Szlovákia. 2017.05.16.

Rocky-filmekkel hangolódik a világversenyekre, szívesen süt időnként a csapatnak, gyógytornásznak tanul, és csak az aranyéremmel lenne elégedett a budapesti világbajnokságon. Bujka Barbara szerint a riói negyedik helyet a saját hibáinak köszönheti a női vízilabda-válogatott. Egyik legnagyobb kritikusa az édesapja, a korábbi válogatott vízilabdázó, Bujka Gábor; a legnagyobb szurkolója pedig a 90 éves nagymamája. 

Budapest és Szeged, valamint Németország között ingázik, a vízilabdázás mellett a tanulásra is fordít időt. A somorjai edzőtábor második napján energiával telve, jókedvűen és őszinte bizakodással válaszolt kérdéseinkre.

Előkerültek már a Rocky-filmek, vagy még korai?
Nem, még nem néztem meg őket, de ahogy közeledik majd a világbajnokság, úgy kezdek majd mozizni. A Rocky-filmekben minden megvan, amiről a sport istenigazából szól: amikor motiváció kell, akkor motivál, amikor inspiráció kell, akkor inspirál. Mindig azt adja, ami épp kell nekem, ezért szeretem a nagy tornák előtt megnézni.

Van valamilyen más, speciális felkészülési módszere? A sütés például?
Nagyon szeretek sütni, igen, de inkább akkor van rá időm, amikor nem vizsgázom. Most a tanulás veszi el minden időmet, viszont előfordul, hogy akkor is előkerülnek a sütés kellékei, amikor feszültebb vagyok. Jó kikapcsolódás, ráadásul a végeredményt edzésre is le tudom vinni, a csajok meg örülnek neki.

Bujka Barbara szívesen süt a csapattársainak Fotó: Szabó Gábor - Origo

Megengedett a felkészülési szakaszban a nassolás?
Elvileg nem, de annyira sűrűn nem is szoktam csinálni. Inkább akkor, amikor utazunk valahová, hosszabb útra készülök sütivel, és általában egészséges változatot csinálok.

Említette, hogy sokat tanul mostanában. Pontosan mit?
A Szegedi Egyetem gyógytornász szakára járok. Hogy hányadéves vagyok, az most elég bonyolult, mert a múlt évben az olimpia miatt a második féléves vizsgáim elmaradtak, most azokat pótolgatom. Többnyire gördülékenyen veszem az akadályokat, de vannak persze nehezebb tantárgyak, mint például az élettan. Szóval az edzések alatt ezt nehezebb megoldani, de próbálkozom.

Hogyan osztja be az idejét a felkészülési időszakban?
Amikor tudjuk előre a tervet, akkor általában délig edzünk. Utána kicsit pihenek, aztán tanulok a következő edzésig, majd az edzés után este megint tanulás. Sajnos vizsgaidőszakban semmi másra nem jut idő.

Edzés és tanulás teszi ki most az életét Forrás: AFP/Gabriel Bouys

Mindehhez hozzájön még az ingázás is Németország és Magyarország között. Vagy valamennyire nyugalmasabb az élete, mint a korábbi években?
Igazi vándorcirkuszéletet élek a két kutyámmal együtt, elég bonyolult a helyzetem. Van holmim Szegeden, de az állatok most kint vannak Németországban, ahogy a fél cuccom is, a másik fele a nagyimnál, akinél a nyarakat töltöm. Ő a legnagyobb drukkerem, 90 éves, de mindig nézi a meccseket, telefonál, hogy mivel várjon. Süt-főz nekem, sőt van, hogy a csapatnak is készít rácsos sütit házi lekvárral.

Kutyái most Németországban várják Forrás: Bujka Barbara Facebook

A tavalyi Eb-győzelem után többen is azt nyilatkozták a válogatottból, hogy nagyon együtt volt a csapat, nagy volt a szeretet, ennek is volt köszönhető az aranyérem. Mi a helyzet most?

Teljesen őszintén úgy gondolom, hogy most

megint dolgoznunk kell azon, hogy ugyanolyan egységesek legyünk,

de szerintem ez teljesen természetes. Hiszen ugye klubversenyek voltak, ahol ellenfelekként játszottunk egymással. Ezek után nem lehet egyik napról a másikra örömködni, és azt mondani, hogy minden rendben van, főleg nőknél nem. Már az olimpián sem voltunk annyira egységesek, mint az Eb-n, szóval ezen még javítanunk kell.

Az Eb-győzelem és a riói negyedik hely együtt hogyan motiválhatja a csapatot a vb-n?
Az aranyéremmel elég magabiztosan indulhatunk. Az olimpián pedig, úgy gondolom - és remélem, mindenki más is így gondolja - bebizonyítottuk, hogy mindenkit meg tudunk verni, és

a saját hülye hibáink miatt lettünk negyedikek.

Azt gondolom, hogy a történtek ellenére mindenkiben az van benne, hogy bárkit meg tudunk verni.

A csapategységen Bujka szerint még dolgozni kell Madar Dávid/waterpolo.hu

Mit gondol az ellenfelekről? Franciaországot a világliga-selejtezőn sikerült legyőzni, ez alapján őket már ki lehet pipálni?
Senki ellen nem szabad úgy a medencébe menni, hogy bedobom a fürdőruhámat, és ő majd intézze el, ennél azért nehezebb lesz egy vb. Ott sokkal inkább odateszi magát mindenki. Japán jó szereplése a világligán nekem nagyon nagy meglepetés volt.

Érdekes meccseink lesznek, de úgy gondolom, ha odafigyelünk és koncentrálunk, akkor bárkit meg tudunk verni a csoportunkban, a hollandokat is.

Centerposzton várható harc a szűk keretbe kerülésért?
Az a jó, amikor sok jó játékos van a csapatban, és keményen meg kell küzdeni a posztért. Az csak előny, ha az embernek mindig meg kell harcolnia a helyéért, különben nem lenne fejlődés.

Lassan két éve dolgoznak együtt az új szövetségi kapitánnyal, így lehet már összehasonlítási alapja. Mennyivel másabb a munka Bíró Attilával, mint Merész Andrással volt?
Lazább felfogást hozott magával. Nem edzésileg természetesen, hiszen ugyanúgy vannak elvárások, de Birge habitusa egészen más. Ez pedig mindenképpen pozitívan hat a csapatra.

Milyen helyezéssel lenne elégedett a vb-n?
Csak az arannyal! Az érem is jó lenne, de úgy érzem, bennünk van az arany, úgyhogy legyünk csak azzal elégedettek, ha megnyerjük a világbajnokságot.

Bíró Attila, vagyis Birge, ahogy a csapatban mindenki hívja, lazább felfogást hozott a női pólósokhoz Madar Dávid/waterpolo.hu

A hazai közönség nyomás lesz, vagy inkább inspiráció?
Mindenki máshogy dolgozza fel ezt, ez nagyon egyéntől függ. Nagyon örülök neki, hogy a szüleim itt lesznek, és látnak játszani, ahogy a nővérem is, aki a vb után a masters világbajnokságon maga is játszani fog. Biztosan pluszlöketet ad majd a hazai közönség. Persze az elején lehet, hogy az ember majd idegesebb lesz, ahogy hallja a buzdítást. De azt tapasztaltam például három éve a hazai Eb-n is, hogy egy idő után megszokja az ember, hogy a nézők többsége neki szurkol.

Az édesapja mennyire kritikus a játékával?
Egy edző mindig edző marad, mindegy, hogy az ember apukája-e, vagy sem. Elmondja a hibáimat, és mivel tudom, hogy a legjobbat akarja nekem, ezért próbálom megfogadni a tanácsait, és igyekszem az alapján változtatni, amit mondott.

A beszélgetéseik hány százalékát teszi ki a vízilabda?
Sokat! Nagyon sokat vízilabdázunk, ami annak is köszönhető, hogy ha bennem van valami, akkor vele tudom leginkább megbeszélni. Ez néha nagyon jó, és néha nagyon rossz. Mert van, hogy nem arra vágyik az ember, hogy edzőként lássa őt az apja.

A cikk megjelenését támogatta a FINA Budapest 2017.