A négynapos rendezvényen sikeresen tesztelték az uszoda akkreditációs rendszerét, versenyzői útvonalait és biztonsági szolgálatát is, valamint kiemelt figyelemmel követték az önkéntes segítők munkáját. Emellett a szervezők megfigyelték a versennyel kapcsolatos eszközök - a rajtpisztoly, az időmérők és a kijelzők - működését, folyamatosan biztosították a tévéközvetítést, valamint a technikusok két verseny között még egy gyors kötélcserét is modelleztek, hiszen erre legutóbb, Kazanyban is szükség volt.
A versenyzői útvonalak praktikusságát illetően azért megoszlanak a vélemények.
A Budapest Openen medencébe ugró versenyzők kiemelték, hogy a hagyományos uszodákhoz nem hasonlítható tágas tér és az igazi szurkolói hangulat hatalmas lökést adott nekik. A jobb eredmények elérésében más is segíti őket: a versenymedence 3 méteres mélysége olyan tökéletes vízáramlást biztosít, hogy az eddig ismert medencékhez képest jobb időket lehet benne elérni.
A komplexumban az átadás óta ez már a második nagyszabású esemény volt, ugyanis május 25. és 27. között itt rendezték a férfi vízilabda Bajnokok Ligája hatos döntőjét is.
Az alig két év alatt felépült, két olimpiai méretű medencét is rejtő, eredetileg 6000 fős Duna Aréna a világbajnokság idejére egy, a vizes sportok világszínvonalú kiszolgálására alkalmas
12 000 férőhelyes stadionná bővül,
ezzel az első olyan hazai komplexum, amelynek befogadóképessége a világversenyt követően csökkenthető.
A vizes világbajnokságra július 14. és 30. között kerül sor Budapesten négy helyszínen (a Duna Aréna mellett a Hajós Alfréd uszodában, a Városligetben és a Batthyány-téren), valamint Balatonfüreden, ahol a nyíltvízi úszást rendezik.