Sziporka a köbön. A fiúk az oroszok ellen megmutatták a módját, mármint miként kell élni a hazai medence előnyével. A jó kezdés belelkesíti a szurkolókat, és az ellenfél a hangorkánban a kapott góloktól, a kivédett lövésektől teljesen elbizonytalanodik.
Mert ez az orosz csapat sokkal jobb annál, amit tegnap mutatott, amit a magyar csapat neki megengedett.”
Tehát az eredmény megérdemelt, de nem a reális erőviszonyokat tükrözi, azaz a játékosok túlteljesítették a feladatot. Döntő volt az első gólunk, Hosnyánszky Norbi eldöntötte, hogy belövi. Erődemonstráció. Nem a kidolgozott figurát kereste valamelyik társ helyzetbe hozásához, hanem jelezte az oroszoknak, hogy ki a jobb.
Ezzel a többi gólzsáknak is megadta a jelet.
Ha Norbi nem lenne igazi sportember, vagány pólós, azt mondanám, ez a gól megalázó volt. De nem, simán csak az egyik vezér „come on”-ja.
Viszont most nézzünk előre, vagyis ne mi, hanem a kapitány, a stáb és a játékosok. Jelzem, nekem
MärczTamás éjfélkor már görögökről beszélt,
tehát ami rajta múlik, azt megteszi. Más muzsika lesz csütörtök este, a nyílt, őszinte pólót játszó oroszok után egy kiszámított, a játékot végletekig lassító görög ellenfél ellen. Szóval az a lényeg, hogy a meccs alatt valamikor meg kell velük is értetni, hogy itt és most ki az úr a háznál. Illetve a sziget medencéjében.
Kemény Dénes