Nehéz a hétfői magyar-kanadai női negyeddöntőről okosat mondani, ki lehet kapni egy fontos meccsen, na de így?
Bárki rávágta volna a meccs előtt, hogy hat kapott góllal nyerünk.
De hat kapott góllal kikaptunk. A kanadaiak speciális védekezésére készült a csapat, majd sorra lőtte a blokkokat, kapufákat, a maradék lövés meg elakadt a kapusban. Azt hiszem, erre a meccsre érvényes a "magunkat vertük meg" szlogen, mert az ellenfél sem játszott különösebben jól.
Az okok? Kívülről nehéz, de talán annyi hiányzott, hogy néhány kritikus pillanatban kellett volna egy vagány megoldás, egy egyéni villanás ami hitet adott volna. De senkinek nem ment a játék, a végén már a mozgásból kialakított helyzetek is kimaradtak.
Az elején együtt mentek be a lányok a gödörbe, később pedig egyikük sem jött igazából ki onnan.
A meghatározó teljesítmények hiánya megpecsételte a végeredményt.
És most jön a feketeleves: az ötödik helyért csupa olyan csapattal kell majd küzdeni, amelyik simán lehetne elődöntős, az első rögtön a nagyon erős görög.
Egy szebb célokat kitűző csapatnak egy ekkora csalódás után nagyon nehéz lesz megtalálni a kellő tüzet, hogy a Szigeten újból legalább úgy játsszon, mint a holland meccsen.
Remélem, sikerülni fog.
Kemény Dénes