"Este fél tizenegy van és még mindig nem találom a szavakat. Ez az este életem eddigi legfantasztikusabb élménye volt, hálás vagyok, amiért átélhettem. Mindig is csodálattal fog eltölteni, ahogyan az elképesztő nyomást, a végtelen elvárásokat és az állandó kritikát kezeli, és hogy olyan szinten hasznosítja a tudását, képességeit, amiről legtöbben csak álmodunk.
Köszönöm neked, drága istennőm, hogy ennek az egésznek a részese lehetek, és hogy bízol bennem.
És köszönöm neked, Magyarország, hogy ezen a csodálatos helyen élhetek.
Köszönöm anyukámnak és apukámnak, hogy mindig támogattak, és velünk voltak ezen a varázslatos éjszakán!"