A Nemzeti Sportszövetség a legutóbbi ülésén megválasztotta a Sport Állandó Választott Bíróságának első tizenkét tagját. Jogászok és sportvezetők évek óta kezdeményezték a sportbíróság megalakítását, azzal érvelve, hogy a civil jogászok gyakran nem tudnak mit kezdeni a sport sajátos belső ügyeivel, az átigazolásokkal, szerződésekkel, doppingeltiltásokkal, fegyelmikkel, tévéközvetítésekkel. A tárgyalást vezető bíró, ha nem élt a sportban, gyakran az alapvető szabályokkal sem volt tisztában. Az ügyek elhúzódtak, és az is előfordult, hogy mire a bíróság döntött volna egy vitás kérdésben, az adott bajnokság már befejeződött, és visszamenőleg kellett volna felforgatni az egész bajnoki rendszert. A sportbíróság mellett szól a testület tagjainak szakértelme, valamint az, hogy gyorsan dönt, ráadásul a határozata ellen fellebbezésnek helye nincs.
A bíróság megalakítását a tavaly elfogadott sporttörvény írja elő. A tagok névsorára a Magyar Olimpiai Bizottság, valamint a sportszövetségek elnökei tettek javaslatot, majd a sportminiszter terjesztette a jelölteket a Nemzeti Sportszövetség elnöksége elé, az pedig mind a tizenkét javasolt bírát megválasztotta. Ugyancsak tudomásul vette a sportminisztérium által kidolgozott mintaszabályzatot. A sportbíróság a tagjai közül választ elnököt, alelnököt, sportági referenseket.
A tizenkét bíró között van a sztárügyvéd Bárándy György és Bánáti János, a jogászprofesszor Sárközy Tamás, aki számos törvény megalkotásában közreműködött, és jó ideig a jégkorongszövetség elnöke is volt, Nébald György, az olimpiai és világbajnok kardvívó, Sándorfi György, a sportszövetség jogásza, Köteles György, aki az Újpest labdarúgócsapatának tulajdonosa is volt, Horváth Gábor, a futballszakszervezet főtitkára. Nincs viszont a tizenkettek között Török Ferenc, aki az utóbbi években talán a legtöbbet érvelt a sportbíróság felállításának szükségessége mellett. Bár a MOB javasolta, a Nemzeti Sportszövetség elnöksége elé már nem került a neve. A sportjogról rengeteget publikáló Kolláth Györgynek is megüzenték, hogy "magasabb helyen" nem látnák szívesen a bírák között.
A bírák olyan jogvitákkal foglalkoznak, amelyekben sportolók, sportszövetségek, sportszakemberek, sportszervezetek állnak szemben egymással. A sportbíróság hatásköre csak a sporttal kapcsolatos ügyekre terjed ki. A testület választott bíróságként működik. Az ügyeket tárgyalhatja egyesbíró vagy háromtagú (esetleg több, de páratlan számú bíróból álló) tanács. Az egyesbírót a felek együttesen jelölik ki, egyetértés hiányában a felperes nevezi meg. A háromtagú tanácsba a két fél egy-egy választott bírót jelöl, a harmadikat, a tanács elnökét pedig ők ketten nevezik meg.
A bíróság a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül köteles tárgyalást tartani, további harminc napon belül pedig dönteni. A felek megállapodhatnak abban is, hogy a bíróság szóbeli tárgyalás nélkül, csak a rendelkezésére álló iratok alapján hozzon határozatot. A felek a jogvitájukban egyezséget köthetnek, a szabályzat szerint a bíróság erre törekszik.
A költségeket a felperesnek kell megelőlegeznie. Az illeték a perérték egy százaléka, de legalább kétezer, legfeljebb százezer forint. A nyilvántartási díj 15 ezer forint, a bírák díja pedig minimum 30 ezer forint, de 50 milliós perérték fölött már 750 ezer. Ez a díjszabás egyesbíróra vonatkozik, háromtagú tanács esetén az összegeket hárommal kell megszorozni. Soron kívüli eljárás esetén a díjakat ötven százalékkal megemelheti a bíróság. A költségeket - áll a szabályzatban - többnyire a vesztes viseli, de a bíróság dönthet a megosztásról is.
A bírák névsora: Bánáti János, Bárándy György, Birkás Miklós, Horváth Gábor, Köteles György, Murányi Zsolt, Mikó Zoltán, Nébald György, Pintér Aurél, Sándorfi György, Sárközy Tamás, Székely Attila. A sportbíróságba további tagokat választhatnak meg, a jelöltekről az elnökség felhatalmazása alapján Berényi János egyeztet a sportminiszterrel.
Lépesfalvi Zoltán