Vágólapra másolva!

Edzéseken még beszáll az új vívókapitány

1900. január 01. 00:00

Legeredményesebb olimpiai sportágunkban, a vívásban versenyzőink 1896-2000 között 33 arany-, 20 ezüst- és 25 bronzérmet szereztek. Az UTE leköszönő elnöke, Szabó Bence kardban elért két aranyával (egyéni: 1992, csapat: 1988) és két ezüstjével (csapat: 1992, 1996) az utolsó negyedszázad legjobb magyar vívója. S néhány napja egyben a magyar válogatott újdonsült szövetségi kapitánya.

- A vívóválogatott szövetségi kapitányának lenni vonzóbb feladat, mint az UTE elnökének?
- Az UTE elnökeként az utolsó három évet, amit még elvállaltam, egyfajta küldetésként foghatom fel egy lehetetlenné tett egyesület élén... Meggyőződésem, hogy nem lesz könnyű bárkit is találni az elnöki székbe. A szövetségi kapitányi tisztség természetesen egészen más kihívást jelent, s nem tagadom, az életem során készültem arra, hogy egyszer majd betölthetem ezt a posztot. De az sem titok, hogy ez nem csak az én elképzelésem volt, Kovács Tamás, aki jelenleg a Magyar Vívószövetség főtitkára, az elmúlt évek során gyakorlatilag kinevelt az utódjának.

- Az országos bajnokság hétfői zárása után, az év végén milyen képet tud festeni a sportágról?
- A klubok nehéz helyzete miatt sajnos összességében nagyon kevés versenyzővel rendelkezünk, de szerencsére sok tehetséges fiatal akad közöttük. Egy vívásfejlesztő program révén reményeink szerint sikerül új vidéki bázisokat létrehoznunk, ami mindenképpen lendületet adhat a sportágnak. A vb-n három, az Eb-n kilenc érmet nyertünk, férfi párbajtőrcsapatunk világbajnok lett, így nagyon szép évet zárunk, ami 2002-re is kötelez bennünket. Az anyagiakat tekintve, a válogatottak jövő évi felkészítéséhez és versenyeztetéséhez csak minimális anyagiak hiányoznak, de ezek előteremtése nem okozhat gondot.

- Mindig sarkalatos kérdés, hogy az aktuális világversenyre hogyan áll össze a válogatott, hányan kerülnek be a hazai ranglistákról, s hányan a kapitány szubjektív döntése alapján.
- Még nem dőlt el, de erősen gondolkodom, hogy az elnökség elé azt a változatot terjesszem, mely szerint csak a ranglistavezetők legyenek automatikusan csapattagok. Így nem fordulhat elő olyan eset, mint idén a nimes-i vb előtt, nevezetesen az, hogy a nemzetközi versenyeken legeredményesebben szerepelt párbajtőrözőnőnk, Király Hajnalka nem került be a vb-csapatba. De a jövőt tekintve is mondok példákat. Az olimpiai bajnok Nagy Tímeát most nem említem, hiszen gyermeket vár, de a kardozó Ferjancsik Domonkost vagy női párbajtőrben Mincza Ildikót sem kell feltétlenül minden harcba belekényszeríteni, nekik egyértelműen a válogatottban a helyük. Ezeket a döntéseket felvállalom. Egyébként az olasz és a francia példa is az, hogy a legjobb versenyzőiket kiemelik, s nem préselik bele őket az egész éves taposómalomba. Mert különben előfordulhat, hogy idő előtt kiégnek, s a vb-re már nem lesznek olyan "pengeéhesek", mint kellene. Arra amúgy sincs garancia, hogy akik az évközi Világkupa-fordulókon jól szerepelnek, azok az év legfontosabb versenyén, a vb-n is kimagaslót nyújtanak. Saját példámat is mondhatom. 1991-ben toronymagasan vezettem a világranglistát, Budapesten rendezték a vb-t, a legnagyobb esélyes voltam, de nem sikerült nyernem. 1992-ben teljesen más felkészülésbe vágtam bele, némileg a háttérbe húzódtam, kevesebb versenyen indultam, és olimpiai bajnok lettem.

- Maradva a csapatnál, de immár a szakmai stábra térve: a kapitány alatt három fegyvernemi menedzser, alattuk hat szakági vezetőedző foglal helyet a hierarchiában, s a világversenyre nyilván még klubedzők is utaznak. Nem érzi úgy, hogy a magyar csapat olyan sereg benyomását kelti majd, amelynek csak egy tábornoka van ugyan - ez a minősítés az eredményei alapján is megállja a helyét -, de majdnem annyi tisztje, mint közkatonája?
- Ezt én nem így látom. Mindenkinek megvan a maga feladatköre, s a felelősség az enyém.

- Kihagyhatatlan a kérdés: mi a véleménye arról, hogy a női kard is bekerült az olimpiai programba?
- Biztos voltam benne, hogy így történik, a nemzetközi erőviszonyokból előre le lehetett mérni. Ezért sem tartottam szerencsésnek, hogy a magyar szövetség a kongresszuson a női kard felvétele ellen szavaz. A miénkkel együtt három ellenszavazat volt a százvalahány ellenében.

- A mostani tervezet szerint a hagyományos csapatversenyek helyett jönnek a vegyes csapatok, fegyvernemenként két-két férfi és női vívóval, plusz a staféták versenye hat versenyzővel.
- Azért ennek várjuk ki a végét! Biztos vagyok benne, hogy ezt a javaslatot a Nemzetközi Olimpiai Bizottság visszadobja, és a női kardozók végül kizárólagosan az egyik fegyvernem rovására kerülnek be a műsorba. Nem véletlen, hogy az ötkarikás programban asztaliteniszben és teniszben sincs vegyes páros.