A kilencvenes évek egyik legjobb francia játékosa most az Evertonban próbál szerencsét |
Később a Brestben futballozott, de miután az egyesület kiesett az élvonalból, a Paris Saint-Germainhez írt alá, amellyel két kupagyőzelmet, egy bajnoki címet és egy ligakupát gyűjtött be. Egészen 1994-ig biztos csapattagnak számított a válogatottban, azonban az utolsó világbajnoki selejtező mérkőzésen Bulgária ellen 2-2-es állásnál az utolsó percben rosszul ívelt be egy szabadrúgást, a bolgárok megszerezték a labdát, gólt lőttek, és ezzel a franciák helyett ők jutottak ki a vébére.
Ezt a hibát sokan még mindig nem tudták Ginolának megbocsátani, a francia bajnokikon a drukkerek rendre rajtuk köszörülték a nyelvüket. 1995 nyarán aztán Angliába szerződött, és a Newcastle Unitedben látványos játékával, pazar góljaival és elfutásaival gyorsan közönségkedvenc lett. Hatalmas gólt rúgott például a Ferencváros elleni UEFA-kupa találkozón is.
A kispadon Kevin Keegant követő Kenny Dalglish azonban nem volt nagy rajongója, és eladta őt a Tottenham Hotspurnak. Ginola Londonban is remekül focizott, az 1998-99-es szezonban például játékostársai és az újságírók is a szezon legjobb játékosának választották, pedig a Manchester ekkor triplázott!
Itt is egy edzőváltás okozta vesztét, George Graham ugyanis a védekező játék híve volt, és így Ginola egyre többször maradt ki a kezdőből, amikor pedig ott volt, akkor többnyire lecserélték. 2000 nyarán hárommillió fontért az Aston Villába szerződött, de itt sem tudta beváltani a hozzá fűzött reményeket.
A szakvezető, John Gregory szerint súlyfeleslege volt, ezért 2001 januárjában a tartalékok közé száműzte, ahol Ginolának középhátvédet kellett játszania! Egykoron samponreklámban is szerepelt, és hosszú haja miatt Angliában gyakran a poénok céltáblája volt. Birminghami szenvedésének most az Everton vetett véget, egyelőre azonban nagy kérdés, hogy a liverpooli csapatban mire lesz képes.
Ajánlat:
Korábban: