Kótai: 15-ből 15 |
"Nem sokkal múlhattam tízéves, amikor az első bokszmeccset láttam" - emlékezett vissza Kótai. "Mindegyik menetben hatalmas küzdelem zajlott, az egyikben az adok-kapok hevében a két bokszoló kiesett a ringből. Ehhez hasonlót csak sok évvel később láttam filmen. Engem mint kissrácot azonnal magával ragadott a bunyó, s nem csupán azért, mert a bokszolók kizuhantak a szorítóból. Talán beleszagoltam abba a világba, ahol a bokszolók mozogtak. Valami sugárzott ezekből az emberekből. Számomra ők hősök voltak, olyanok, akik nem ismernek félelmet. Én éppen ilyen hőssé szerettem volna válni. Édesapámat nem kellett sokáig biztatni, hogy kezdjen el velem dolgozni. A kedvemért még az edzői képesítést is megszerezte. Velem volt a szorítósarokban is, amikor a Nyíregyháza színeiben komoly meccseken öklöztem. Apám rengeteg súlyzós edzést végeztetett velem, szakítani és lökni is tudtam, 14 évesen 51 kiló voltam, s ennél hússzal többet löktem, a szakítás viszont nem ment, ezért túl sokat nem kellett törnöm a fejem, hogy bokszoló legyek."
|
- Igaz történet, vagy vannak benne meseszerű elemek?
- Az utolsó soráig fedi a valóságot. A kilencvenes évek közepén a tévében volt egy Ász című műsor, a stáb lejött Tokajba, s én lettem Tokaj ásza. Akkor mondtam ki először nagy nyilvánosság előtt, hogy profi bajnok akarok lenni.
-- Nem gondolkodtatott el, hogy az amatőrök között maradj? Hiszen a 2000-es Eb-n bronzérmes lettél úgy, hogy az orosz Szajtovot verted.
- Az az igazság, hogy akkor már a profik felé kacsingattam. Az Eb előtt eldőlt, hogy az utolsó olimpiai selejtezőn sem sikerült kvalifikálnom magam Sydneybe. Már az Eb előtt megkerestek, hogy álljak profinak, akkor azt mondtam, hogy a verseny után térjünk erre vissza. Az Eb annak ellenére csodálatosan sikerült, hogy nehéz volt a sorsolásom.
A kontinensbajnokság után Veres László menedzser kapcsolatba lépett Olaf Schröderrel, aki az 1998-ban megalakult Polish Boxing Promotion egyik menedzsere. A magyar-lengyel kapcsolat eredményeként hétvégén már a negyedik gálát rendezték Budapesten. Kótai pedig a 15. alkalommal lépett a kötelek közé profiként. Korábban még az is előfordult, hogy egy gálán Misit nem engedték be az Elektromos csarnokába - Veres Lászlónak kellett kimennie érte, mert az ajtónállók nem hittek Kótainak -, szombat óta bizton állíthatjuk, hogy ez többet nem fordul elő vele. Kótai a negyedik menetben technikai KO-val győzte le a 30 éves David Saraille-t. A rutinos francia mindent megpróbált, még lábkiemeléssel is próbálkozott, de Misi elsöprő lendülete ellen nem volt ellenszere.
"A francia nagyon meglepett ezzel a sokat szabálytalankodó stílussal, nagyon bepörögtem, nem is azt bokszoltam, amit korábban Szántó Imrével megbeszéltünk. Nem lehet úgy készülni egy meccsre, hogy az ember kiüti az ellenfelét, de Saraille lábkiemelése után csak ez járt a fejemben."
Apropó, Szántó Imre! Az amatőrválogatott szövetségi kapitánya és a Vasas edzője január óta készíti fel Kótait a profik között. Veres azért döntött Szántó személye mellett, mert a kapitány jól ismeri a bokszolót. "Mivel Magyarországon a profik képzése még gyerekcipőben jár, azért döntöttünk Szántó mellett, mert a szakértelme megkérdőjelezhetetlen, s rutinja aranyat érhet a hivatásosoknál" - indokolta Veres a döntést. Szántó "Öcsi" ugyanakkor nem állhat Kótai mellett a meccseken a szorító sarkában, mert a szabály tiltja az amatőrök és profik "közösködését".
- Helytálló az az információ, hogy amikor Kokó profinak állt, volt róla szó, hogy ön is segít a felkészülésében?
- Egy pillanatra felmerült, de aztán elvetettük. Kótai esetében más a helyzet. Misi korábban a Vasasban bokszolt, s mivel általában itthon készül fel, nem kell, hogy kiszakadjon a megszokott környezetből. Hogy mi az én szerepem? Azt mondják, az amatőr és profi boksz külön világ. Ez annyiban igaz, hogy a hivatásosoknál a pénz határoz meg mindent. Ez nekem nem tetszik, de maga szakma azért ugyanaz - így Szántó Imre.
- Lát fantáziát Kótaiban?
- Mindenképpen. Mivel azonban a profi boksz üzlet is, és én a menedzseléssel nem foglalkozom, arra most ne várjon választ, hogy meddig juthat el.
- Mégis mik azok a tényezők, amelyek miatt Misiből - maradjunk ennél a kifejezésnél - jó profi válhat?
- Nem felejtem el, amikor láttam Misit abban a műsorban. Egy jattos kis krapek arról beszélt, hogy profi bajnok akar lenni. Profi bajnok? Ez akkoriban még szóba se jött Magyarországon. Aztán később megismertem, a válogatottban edzője is voltam. Megkockáztatom, hogy az alkata a profik közé való. Dinamikus, nagy ütőerejű, bírja is a pofonokat. Igényli a munkát, tehát nem csak szövegelt évekkel ezelőtt a tévében. Örömmel látom, hogy mindenki megnyugvással vette, hogy én foglalkozom Misivel. Engem izgat valahol a dolog, az amatőröknél kis túlzással már mindent elértem. Az nem zavar, hogy az olimpiáig a válogatottnál van szerződésem. Senki sem ellenezte, hogy foglalkozzam a gyerekkel. Persze jobb lenne a meccseken a sarokban mellette állni, de régen rossz, ha a menetek között kell elmagyarázni, hogyan bunyózzon."
Thury Gábor
Korábban: