New York esélyeit növeli - a spanyol lap szerint -, hogy a jelölés része a város "újjáélesztését" célzó kampánynak a 2001. szeptember 11-én a Világkereskedelmi Központot ért támadás után. A város infrastruktúrája nem hagy kívánnivalót maga után, hátrány viszont, hogy az elmúlt 22 évben két téli és ugyanannyi nyári olimpiát rendeztek az Egyesült Államokban.
Párizs csak hajszállal maradt le a 2008-as játékok rendezéséről Pekinggel szemben, ez a franciák mellett szól. London jelentkezésének nagy pártfogója Ken Livingstone polgármester, a brit kormány január vége előtt meghozza a végleges döntést a jelölésről. Berlin indulása még azért nem száz százalék, mert Frankfurt, Düsseldorf és még néhány más német város is kifejezte rendezési szándékát - a német kormány döntése áprilisban esedékes.
Río de Janeiro, Havanna és Moszkva is beszáll a versenybe, persze jóval kisebb eséllyel. Az európai pályázók között említi a lap Budapestet, de szinte csak futólag, pár szóval elintézve a magyar fővárost. "Budapestnek nincs sok esélye, mert a város infrastruktúrája roppant szegényes, fejletlen, s óriási tőkebefektetésre lenne szükség, hogy néhány év alatt a megkívánt szintre hozzák a körülményeket. Nem beszélve arról, hogy jóformán egyedül a kormány (?) támogatja az ötletet, a budapesti polgárok ötvenegy százaléka a pályázat ellen voksolt" - írja a lap.
Most már csak az a kérdés, hogy a fenti információkat vajon honnan szerezte a Marca cikkírója?
Ch. Gáll András
[origo]