Új mozgalom támogatja a budapesti olimpiát

Azzal a céllal alakult meg a Budapesti Olimpia Mozgalom (BOM) elnevezésű egyesület, hogy Magyarország 2016-ban vagy 2020-ban nyári ötkarikás játékokat rendezzen. Ezt a 15 hazai nagyvállalat által, vagyis civil kezdeményezésre múlt csütörtökön létrehozott szervezet elnöke, Szalay-Berzeviczy Attila - a Budapesti Értéktőzsde első embere - jelentette ki a BOM-ot bemutató hétfői sajtótájékoztatón.

"Nincs még egy esélyünk! Közép-Európa még sohasem rendezett olimpiát, és a térségben aki először házigazda lesz, az hosszú évtizedekre a régió vezető országává válik. Prága már készülődik a 2016-os, illetve a 2020-as játékokra, és úgy véljük, Magyarország is megérett a szerepre. Úgy hisszük, ezt követően 50 évig nem jön vissza az olimpia Közép-Európába" - mondta Szalay-Berzeviczy.

Hangsúlyozta, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 11 alapító országa közül már csak Magyarország nem volt házigazda. A magyarok 157 olimpiai aranyérmet, 452 érmet, illetve 3211 olimpiai pontot szereztek, és ez az, amire alapozni lehet.

A mozgalomban szerepet vállaló cégek főleg gazdasági szempontból közelítik meg a témát, és kiemelik: a BOM felkarolása révén más sportbeli területről nem vontak el pénzt. "A sport, ami hab a tortán, 5 százalékot tesz ki, a többi 95 százalék pedig az eseményhez vezető hosszú és rögös út, az előkészület, az infrastrukturális fejlesztés, de ilyen jellegű kiadások nem elsősorban az olimpiához kapcsolódnak. Például a 4-es metróra olimpia nélkül is szükség van" - tette hozzá a mozgalom elnöke.

Az olimpiarendezés teljes költségvetése - az előző kormány által megrendelt hatástanulmányra alapozva - 4600 milliárd forint, azonban ebből 3750 milliárd jutna az infrastruktúra fejlesztése, építkezésekre, és kimondottan sportlétesítményekre elegendő lenne 450 milliárd. Összesen 720 milliárd terhelné a költségvetést, ezt hét év alatt kell a mindenkori kormányoknak kigazdálkodniuk.

"Az olimpia kapcsán rengeteg munkahely teremtődik. Ötszáz kilométer autópálya, gyorsforgalmi út, 25 km metró, gyorsvasút, három közúti híd épülne. Ezeket mindenképpen meg kell építeni, és minél hamarabb!" - vélekedik Szalay-Berzeviczy. "Úgy kell haladnunk, hogy a 2012-es londoni játékok után, amikor ismét Európa lehet a házigazda, akkor Budapest legyen a helyszín."

A korábbi hatástanulmány alapján - amelynek aktualizálását az új mozgalom tervezi, hiszen az a 2012-es rendezésre vonatkozik - sportvonatkozásban szükség lenne egy központi stadionra, négy labdarúgó-arénára, 11 fedett csarnokra, 14 speciális létesítményre, valamint olimpiai és médiafalura.

Hankiss Elemér szociológus, a BOM felügyelőbizottságának elnöke, egyetemi tanár kiemelte: az olimpia rendezési szándéka az embereknek reményt, hitet ad a jövőt illetően. "Közös a cél: az ország képes-e, bátor-e ilyen nagyságú rendezvény megtartására? A kalandozások és az 1956-os forradalom után az olimpia lenne a harmadik esemény, amire ezeréves történelmünkben felfigyel a világ" - mondta Hankiss Elemér.

Benedek Tibor kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, fb-tag hangsúlyozta: a magyar sportolók sikerei adhatnak alapot az olimpia rendezési szándékhoz. "Sportolók nélkül nem lehet olimpiát rendezni! Összefogással Budapest lehet a házigazda."

Gyárfás Tamás, a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke emlékeztetett, hogy a rendezéshez kormánygarancia, a város és a MOB támogatása is szükséges. Előbbi kettő még nincs meg, de a MOB maximálisan az ügy mellett áll. "A mozgalomnak azt az óriási szakadékot kell áthidalnia, ami a jelenlegi és a megkívánt állapotok között van. Manapság nagyon nehéz helyzetben van a sport, előfordul például, hogy nincs pénz versenyen való indulásra, pedig az olimpiára megfelelő módon fel kell készülni" - mondta Gyárfás Tamás.

Szalay-Berzeviczy Attila összegzésül kifejtette: megfelelő gazdaság- és pénzügyi politikával, az infrastrukturális fejlesztésekkel és a magyar sport világraszóló eredményeivel Budapestre lehet hozni a 2012 utáni első európai olimpiát. A 2016-os játékokra 2007-ben kell megerősíteni a rendezési szándékot, és a NOB 2009 nyarán dönt a helyszínről.

Magyarország eddig az 1916-os, 1920-as, az 1936-os, az 1944-es és az 1960-as olimpia megrendezésére jelentkezett, de elsősorban politikai okok miatt nem lett házigazda.