Miközben a legtöbb figyelem (legyen az akár médiaérdeklődés, akár szurkolói létszám) a csapatsportágak mindent megelőznek, akadnak sikeres egyéni sportágak is. S most elsősorban nem is a tradicionális magyar sportágakra gondolunk (mint az úszás, a kajak-kenu, a vívás), hanem például a sakkra.
Három héttel azután, hogy hazaérkezett a Mexikóvárosban megrendezett nyolcfős, kétfordulós sakkvilágbajnokságról, Lékó Péter máris asztalhoz ült, hogy Munkácson, október 26-28-án a világranglista-második, háromszoros olimpiai bajnok ukrán Vaszilij Ivancsukkal 12 játszmás rapid párosmérkőzést vívjon.
Lékó a harmadik napra ugyan kétpontos hátrányban volt, de nagymesterünk a befejező játéknapon mindkét világossal vívott partiját megnyerte, és ezzel kiegyenlített.
Az már a személyes pechje, hogy a győztesnek felajánlott kupa miatt "szétlövésre" is sor került, s ott a két villámparti során Ivancsuknak kedvezett a szerencse.