- Mikor kerültél kapcsolatba a Kézilabda Gálával?
- Azon szerencsések közé tartozom, akik eddig az összes gálán ott voltak. Az első alkalom Szegeden volt, akkor az év legjobb junior játékosának járó díjat vehettem át. Másodszor a Miss Kézilabda-választás kapcsán hívtak meg, míg tavaly a Bombázók női ügyességi verseny egyik résztvevőjeként szerepeltem. Nagyon jó kezdeményezésnek tartom, mert ez egy jó buli nekünk és a közönségnek is, valamint összehozza a sportágból azokat, akik év közben talán kevesebbet találkoznak. Ráadásul lehetőség adódik a régi idők nagy játékosaival összeismerkedni, esetleg velük együtt vagy ellenük játszani.
- Akkor vegyük sorba egyenként a gálákat! Melyik miért kedves a számodra?
- Az első alkalommal, amikor átvettem az Év Junior Kézilabdázója díjat, nagyon örültem, hiszen az ember életében egy ilyen elismerés sokat jelent. Emlékszem, hogy nagyon meglepődtem, amikor kiderült, hogy pont én kaptam, hiszen sok jó játékos közül választottak ki.
- Ha már az eredményeknél tartunk, gondoltad, hogy azt követő nyáron már EHF-kupa-győztes is leszel?
- Á, dehogy! Álmaimban sem hittem volna, hogy ilyen fiatalon EHF-kupát nyerek, hiszen erre nem is mer gondolni az ember.
- A második, debreceni gála már a kupagyőzelmetek után zajlott, ráadásul akkortájt a sajtó is nagyon kedvelt. Sőt, a fejedre került abban az évben a Miss Kézilabda-korona is. Örültél neki?
- A teljes igazság, hogy örültem is, meg nem is ennek az egész szépségkirálynő választásnak. Nem örültem, hogy a külsőm miatt érdeklődtek irántam, nem pedig azért, amit a pályán nyújtok. Azt szeretném, ha elsősorban a kézilabda miatt jutnék az emberek eszébe. Más szempontból viszont boldog voltam, hiszen egy nő önbizalmának jól esik az ilyen elismerés. Főleg, hogy a szurkolók szavazták meg. Akkoriban tényleg nagyon sokat foglalkozott velem a média, és ez a győzelem csak olaj volt a tűzre. Többen is megkerestek, leveleket írtak - ahogy az ilyenkor lenni szokott.
- A harmadik gálán - amit a Syma-csarnokban rendeztek - teljesülhetett, amire az imént utaltál, és nem a külsőddel, hanem az ügyességeddel arattál sikert.
- Igen, a Bombázók női ügyességi versenyét nyertem meg. Persze be kell vallanom, nagy szerencsém volt. A kapun lévő lyukakba kellett célba találni, de senkinek sem sikerült, hiába próbáltuk több körön keresztül. A legvégén az utolsó próbálkozásomnál viszont betaláltam, ezzel tudtam nyerni. Gyerekkoromban még az általános iskolák között rendszeresen megrendezett ügyességi versenyeken mindig részt vettem, úgyhogy a vetélkedés szeretete innen is adódik. Sőt, edzéseken is szoktunk sorversenyt játszani, én nagyon kedvelem.
- És a negyedik gála... Ott leszel?
- Az olvasók internetes szavazatán múlik, hogy ott leszek-e a negyedik gálán is, de egyvalamit bevallhatok: nagyon örülnék neki, ha ez a részvételi sorozat nem szakadna meg.
Forrás: Presstige Média