Kézidilemma: széthúzás vagy jó közösség?

Talán nem kell ecsetelni, micsoda szomorúságot és döbbenetet okozott a magyar nőikézilabda-válogatott, amely utolsó négy világbajnoki mérkőzését elveszítve mindössze a 8. helyet szerezte meg a franciaországi világbajnokságon. A csapat ráadásul történelmet is írt, hiszen kikapott Angolától, márpedig afrikai csapat eddig még nem tudta legyőzni a kedvenceket. Próbáljunk kicsit a kulisszák mögé nézni, mi okozhatta a végzetünket.

• Farkas Ági szerint elszaladt mellettünk a kézilabdavilág

A vébé elején még azt lehetett hallani, az utóbbi évek legjobb közössége a magyar válogatott, együtt van a csapat, jó hangulatúak a közös programok és az edzések. Ezek után Németh András azt nyilatkozta az utolsó találkozót követően, hogy belső villongások vannak, s mindenki egymásra mutogat. Kinek lehet igaza?

Az [origo] és a Telesport kamerái előtt Pálinger Katalin, a válogatott világklasszis kapusa cáfolta a vádakat. "Azért mentünk a világbajnokságra, hogy megmutassuk, a mienk egyik legjobb válogatott a világon. Sajnos nem sikerült. Határozottan állítom és kiállok a csapat mellett, cáfolom, hogy nincs olyan, hogy nem beszél valaki valakivel, s ez nem lenne egy jó közösség. Képes ez a csapat felállni, ezen leszünk bizonyítanunk kell az olimpiai selejtezőben."

Kíváncsi Pálinger nyilatkozatára? Kattintson!

S hogy mi lehet a megoldás? "A védekezésünket kell helyre rakni, hiszen nem lehet mérkőzésenként 30 gól felett kapni. Ha a védekezést nézzük, akkor azt kell mondanom, a nyolcadik hely reális. A csapat bizonyította, hogy képes jól védekezni, ám új taktika, új koncepció kell, ez viszont nem az én dolgom."

Németh András sem volt boldog az Angola elleni összecsapást követően: "Személy szerint szégyellem magam, természetesen nem tagadva az ebben lévő felelősségemet. Azt gondolom, nem gondolta át mindenki, mint tettünk Angola ellen a magyar kézilabdával."

Kattintson, s megtudja, mit gondol Németh András!

S hogy szerintünk melyek lehettek a kudarc okai?

• Három jó formában lévő játékossal nem lehet komoly tornán megfelelően szerepelni. A magyar együttesből mindössze Pálinger Katalin, Tóth Tímea és Görbicz Anita mutatta igazi arcát, Szűcs Gabriellának, Szamoránsky Piroskának Vérten Orsolyának és Ferling Bernadettnek akadt egy-egy jó mérkőzése, de ez kevésnek bizonyult. Ráadásul komoly jobbátlövő-teljesítmény nélkül ritkán lehet jól szerepelni - ellenpélda az orosz csapat, amely a torna zárószakaszában nélkülözte egyetlen balkezes lövőjét, Bliznovát, mégis világbajnok lett.
• Egyetlen védekezési szisztémával nem lehet komoly eredményt elérni. A két középső védő melletti kilépő emberek ellen már Angolában is feltalálták az ellenszert.
• A világbajnokságon több neves szakember és egykori játékos is tiszteletét tette. Jan Pytlick, a vébére ki sem jutó dán válogatott szövetségi kapitánya, illetve a Hypo egykori fantasztikus svéd irányítója, Mia Högdahl is azt mondta, 2005 óta a magyar csapat nem fejlődött.
• A dijoni középdöntő-csoportban norvég, dán és svéd szakemberek lesték az ellenfeleket, noha utóbbi két együttes nem is szerepelt a világbajnokságon. Nálunk nincs ilyen szakember, napról napra készülünk az ellenfelekből, s a legnagyobb probléma, hogy van-e a szállodában tévé és videó a soron következő mérkőzés elemzéséhez...

A kézilabda 1972-es olimpiai felvétele óta (1936-ban és 1952-ben szerepelt a nagypályás kézilabda szerepelt a programban) a Los Angeles-i, bojkottált játékokat leszámítva nem fordult még elő, hogy egyik magyar csapat sem képviselte volna hazánkat az ötkarikás eseményen. Ezért azt kell mondanunk, az olimpiai selejtező, illetve a januári, norvégiai férfi Európa-bajnokság sorsdöntő a magyar kézilabda szempontjából.

A selejtezőben résztvevő csapatok egy része egyébként még mindig ismeretlen, hiszen az afrikai kontinensviadalra januárban kerül sor, ráadásul az IHF hétfői döntése értelmében a csalások miatt újra kell játszani az ázsiai selejtezőt is mind a hölgyeknél, mind a férfiaknál.