- Több mint két hete ért fel a csúcsra, de csak a hétvégén érkezett haza Nepálból. Mi tartotta még ott?
- A repülőjegyem a visszaútra június 4-re szólt, s bár talán lett volna lehetőségem átíratni, meg kellett várnom, hogy a csomagjaim is leérjenek a hegyekből Katmanduba.
- Meglehetősen hosszú útra ment.
- Ígaz, Budapestről március 31-én indultam, hogy egy nemzetközi expedícióval, a déli oldalról, vagyis Nepálból feljussak a Mount Everestre. A 2840 méter magasan fekvő Luklából április 4-én indultunk az 5300 méteren levő alaptáborba, ahova tizenegy nap alatt értünk fel. Az akklimatizáció rendkívül fontos, így amikor a későbbiek során felmentünk az egyes, kettes és hármas táborba, még 7200 méterről is visszatértünk az alaptáborba, hogy hozzászoktassuk a szervezetünket az oxigénhiányos állapothoz. Tudtuk, hogy nem szabad sietünk. Ez eléggé hosszú időszak volt, utána pedig még két hetet várakoznunk kellett, mert az időjárási körülmények nem tették lehetővé a csúcstámadást. Ám utána javult a helyzet, május 17-én indultunk az alaptáborból felfelé, és 20-án este kilenc órakor vágtunk neki a csúcsnak. Másnap reggel hatkor pedig fent voltunk! Kitűztem a magyar zászlót, de a tomboló szélben nem valószínű, hogy sokáig ott maradt.
- Mennyit időztek odafent?
- Mintegy fél órát. A látvány visszaadhatatlan, de iszonyatosan hideg volt, mínusz 35 fok, és egy idő után úgy voltam vele, hogy minél hamarabb induljunk vissza! Ebben a hidegben mind a négyünknek, akik feljutottunk, használhatatlan lett a kamerája, szerencsére azonban mások is voltak fent, és megkértük őket, hogy örökítsenek meg bennünket.
- Éjjel mászni még a szokásosnál is veszélyesebb lehet.
- Ez így van, de nincs más választás, hogy még világosban visszaérjünk a táborba. Természetesen nagyon oda kell figyelni minden lépésre, ami fokozottan igaz a visszaútra, mert itt még könnyebben történhetnek balesetek.
- Két nappal azelőtt, hogy felért a csúcsra, a magyar Himalája-expedíció, amely a 8156 méter magas Manaslut hódította meg, a visszatérés során vesztette el Szabó Leventét, aki megcsúszott és a szakadékba zuhant. Mikor értesült a tragédiáról?
- Amikor már én is lefelé jöttem.
- Ön is került különösen veszélyes szituációba?
- Azon az úton, amelyen mi mentünk, van egy nagy kihívást jelentő jégfal, ám az igazi veszélyt a lavinák jelentik. Már idén is heten vesztették életüket a hegyen, négy hegymászó és három serpa. Szóval nem egyszerű feljutni a csúcsra, de a magam részéről egyetlen pillanatra sem fordult meg a fejemben, hogy feladjam.
- A hegyen mi hiányzott a legjobban?
- Ott nem nagyon gondolkodik ilyesmin az ember, de miután újra civilizált körülmények közé kerültem, a forró fürdő nagyon jól esett. Meg az is, hogy végre újra ágyban aludhattam.
- Tulajdonképpen hogyan került egy nemzetközi expedícióba?
- Már 2001-ben megpróbáltam feljutni a Mount Everestre, akkor magyar csapattal, de nem jártunk sikerrel. Sajnos akkor is történt egy tragédia... Szerintem mindenkinek, aki hegymászásra adja a fejét és komoly szinten űzi, ott lebeg a szeme előtt a földkerekség legmagasabb csúcsa. Ezzel én is így vagyok, és most idén csak nemzetközi csapattal kísérelhettem meg a feljutást. Egy alapjában véve angol-amerikai-német-mexikói expedícióhoz csatlakoztam.
- Ismerte a társait?
- Nem, előzetesen személyesen senkit sem ismertem, az expedíció vezetőjét is csak közvetve. Ám tudtam, hogy tapasztalt, jó hegymászó, és teljes mértékben megbíztam benne. Semmilyen szempontból nem éreztem a hátrányát annak, hogy egyedüli magyar vagyok a csapatban.
- Az a hír helytálló, hogy hozzávetőleg ötmillió forintból hozta ki az utat?
- Igen, nagyjából ennyibe került. A legnagyobb tétel maga a mászási engedély, ami a nepáli oldalról tízezer dollár. Az FHB Bank támogatásának köszönhetően azonban sikerült megteremtenem az anyagi hátteret.
- Mennyire változtatta meg az, hogy fent járt a földkerekség tetején? Érez olyasmit, hogy több lett ezáltal?
- Még túl friss az élmény, de igen, legbelül már vannak ilyen érzéseim. Ha egy nő jut fel a Mount Everestre, mindig nagyobb figyelmet kap, és arra, hogy ez első magyar nőként nekem sikerült, természetesen büszkeséggel tölt el.
- Kezdetben is elfogadták a férfi hegymászók?
- Itthon csak néhányan vagyunk lányok, akik már több expedícióban is részt vettünk, és az elején bizonyítanunk kellett, hogy ott a helyünk a férfiak között. Amióta már vannak mögöttünk eredmények, abszolút elfogadnak bennünket.
- A szerettei nem próbálták lebeszélni erről a veszélyes szakmáról?
- Anyukám állandóan reménykedik, hogy ha sikerül feljutnom a kitűzött csúcsra, akkor nem jön a következő. Ám ez nem így van. Mert mindig jön a következő hegy.
- A Mount Everest után mi lehet a kihívás?
- Még bőven vannak nyolcezres csúcsok, ahol még nem jártam...
Négy nyolcezres kipipálva Ugyan Anita földünk legmagasabb csúcsára, a 8848 méteres Mount Everestre (Csomolungma) 2009. május 21-én jutott fel. Földünkön tizennégy 8000 méternél magasabb hegycsúcs található - valamennyi a Himalájában -, s tíz tetején már kitűzték a magyar zászlót. A tizedik meghódított csúcs a 8156 méteres Manaslu volt, ide a "Magyarok a világ nyolcezresein" expedíciósorozat keretében május 19-én elsőként Erőss Zsolt, majd Barna Dániel is felkapaszkodott. |