A legtöbb gól a tornán a Brazília-Lengyelország nyolcaddöntőn született, ahol a dél-amerikaiak hosszabbítás után 6-5-re nyertek. A lengyel Ernst Wilimowski mesternégyest ért el, a másik oldalon Leónidas triplázott a hivatalos FIFA-jegyzőkönyv szerint (egyes források neki is négy gólt adnak). A brazil csatár a második félidőben, 3-2-es vezetésnél egy váratlan ötlettől vezérelve levette cipőjét, és mezítláb kezdett el futballozni, amit a játékvezető, a svéd Ivan Eklind persze nem engedélyezett, és utasította, hogy vegye vissza a stoplist. Amíg Leónidas a pálya szélén öltözködött, a lengyelek egyenlítettek - a csatár a hosszabbításban aztán két góllal tette jóvá hibáját. Ennek ellenére a szövetségi kapitány, Ademar Pimenta kihagyta őt a csapatból az olaszok elleni elődöntőben, mondván, már a fináléra pihenteti - ahová azonban Olaszország jutott be.
A vb-mezőny ismét nem lehetett teljes, mert Argentína helyett Franciaország kapta a rendezés jogát, ami annyira felháborította a dél-amerikaiakat, hogy a kontinensről először csak Brazília nevezett. A selejtezőket Ausztria is sikerrel vette, de a történelem közbeszólt: 1938 márciusában jött az Anschluss, így az osztrák futballisták csak a német csapatban szerepelhettek a vébén, amelyen így 15 válogatott indult - Svédország játék nélkül jutott a legjobb nyolc közé.
Meglepetésekben nem volt hiány: Kuba kiverte Romániát, Svájc pedig Németországot. A magyar válogatott a Holland-Indiák, Svájc és Svédország kiverésével jutott a döntőig, ahol Olaszország volt az ellenfele. A címvédő korábban Belgiumot, Franciaországot és Brazíliát búcsúztatta, a fináléban pedig 4-2-re diadalmaskodott. A gólkirály a brazil Leónidas lett hét találattal.
Győzni vagy meghalni
A döntő előtt nagy meglepetést jelentett, hogy a magyar csapatból kimaradt az erőszakos Toldi Géza, mivel dr. Dietz Károly szövetségi kapitány attól tartott, hogy a vehemens csatárt könnyen kiállíthatják. Erre szolidaritásból Turay József és Korányi Lajos is beteget jelentett, a magyar együttes így korántsem a legjobb összeállításában játszott. Ráadásul köztudott volt, hogy az olasz állam vezetője, Benito Mussolini az alábbi táviratot küldte csapatának a mérkőzés előtt: Vincere o morire, azaz "Győzni vagy meghalni". A magyar kapus, Szabó Antal állítólag a 4-2-es olasz győzelemmel végződött találkozót követően így nyilatkozott: "Lehet, hogy négy gólt kaptam, de megmentettem az olasz futballisták életét." Szabó nem tudta, hogy a Mussolini által küldött mondatot Olaszországban biztatásként használták, nem kellett szó szerint venni, bár abban a korszakban sohasem lehetett tudni.
Pályázók: Belgium, Franciaország, Hollandia. |