F csoport, 3. forduló:
Szlovákia - Olaszország 3-2 (1-0)
Johannesburg, Ellis Park, 53 ezer néző
vezette: Webb (angol)
Szlovákia: Mucha - Pekarik, Skrtel, Durica, Zabavnik - Strba (Kopunek, 87.), Kucka - Stoch, Hamsik, Vittek (Sestak, 92.) - Jendrisek (Petras, 93.).
Olaszország: Marchetti - Zambrotta, Cannavaro, Chiellini, Criscito (Maggio, 46.) - Montolivo (Pirlo, 56.), De Rossi, Gattuso (Quagliarella, 46.) - Iaquinta, Pepe, Di Natale.
gól: Vittek (25., 73.), Kopunek (89.), illetve Di Natale (81.), Quagliarella (91.)
sárga lap: Strba (15.), Cannavaro (30.), Vittek (30.), Pekarik (50.), Pepe (75.), Mucha (83.), Quagliarella (83.)
Ha csak azt néztük, hogy egy vb-újonc várt a címvédő olasz válogatottra a csoportkör utolsó fordulójában, akkor elég egyértelműnek tűnt a Szlovákia elleni meccs kimenetele, Marcello Lippi csapatának eddigi vergődését látva viszont már jóval nehezebb volt tippelni. Bár a Paul Newman-hasonmás olasz főnök minden fórumon azt harsogta, hogy nincs a csapattal semmi baj, a Paraguay és az Új-Zéland elleni döntetlen még a szokásos elsőkörös olasz szenvedés fényében is csalódást keltett Itáliában.
A másik oldalon sem a móka és a kacagás jellemezte a mindennapokat, az [origo] által megkérdezett szlovák újságírók belső problémákról, széthúzásról beszéltek, és a feszült hangulatra jellemző, hogy Vladimir Weiss szövetségi kapitány egyszerűen lebuzizta a média képviselőit.
Lippi két helyen változatott a csapaton, Marchisio és Gilardino helyére a Milan harcosa, Gattuso, valamint az előző szezon gólkirálya, Di Natale került be. A szlovákoknál több áldozata volt a Paraguay elleni, mindössze egyetlen kapuralövéssel záruló zakónak, Kozákot, Sestakot, Salátát és a fiát is kipöckölte a csapatból idősebb Weiss, akinek egyébként személyes elszámolnivalója volt az olaszokkal, mivel tagja volt annak a csehszlovák csapatnak, amely 2-0-ra kikapott a házigazdától az 1990-es vébén.
Nehéz lenne azt írni, hogy a csapatok habzó szájjal estek volna egymásnak a meccs elején, az olaszoknak látszólag teljesen jó volt a döntetlen, a szlovákok ellenben megpróbálták kihasználni, hogy jó levegőn, sok ember előtt sportolhatnak egy kiadósat, és támadgattak. Hamsik előtt például óriási helyzet adódott, de kapkodva a bal sarok mellé püfölte a labdát. A fizetését Nápolyból kapó középpályás helyzete intő jel lehetett volna az agyonszapult olasz védelemnek, amely a 25. percben meg is kapta a taslit, De Rossi adta el a labdát 25 méterre a kapujától, Kucka ötcsillagos kiszolgálása után pedig Vittek gurított a jobb sarokba.
A címvédő feje ezzel már a hurokban volt, de a széket még nem rúgták ki a lába alól, ehhez Strba járt a legközelebb, de Marchetti nagy vetődéssel életben tartotta csapatát. A pro-licences edzőtanfolyamon komoly buktatási aránnyal zárulna az a vizsga, amelyen az lenne a kérdés, mit akart játszani az olasz válogatott az első félidőben, a támadásaikban nagyjából annyi ötlet és kreativitás volt, mint egy üres A4-es lapban. Skrtel, talán együttérzésből, meg is próbálta felrázni a fakó azzurrikat, öngólveszélyes fejese azonban a háló tetején landolt. A ráadásban mindkét oldalon akadt egy-egy látványos, de eredménytelen lövés, Kuckáé volt veszélyesebb, ő legalább az oldalhálóba bombázott, Montolivo hanyattesős kísérlete csak azért említésre méltó, mert végre a szlovák 16-osnál voltak az olaszok.
Ha más nem is, a statisztika az olaszok mellett szólt, akik mindig legalább egy döntetlent összeizzadtak a legutóbbi öt vb-meccsükön, amikor hátrányba kerültek. Az 50. percben már sikerült futballra emlékeztető jelenetet produkálni, egy jelenlegi és egy egykori Udinese-játékos játszott össze, Pepe beadása után Iaquinta csúsztatott a jobb sarok mellé. Aztán Di Natale adott okot egy újabb "na ugyéra" azoknak, akik vele kapcsolatban azt hajtogatják, a Serie A-ban király, de a válogatottban csak egy apród, a gólkirály az addigi legnagyobb helyzetből ügyetlenkedte mellé a labdát.
A szlovák drukkerek minden olasz hibát hangosan megünnepeltek, így a sérülése után először bevetett Pirlón is egy szektor kacagott, mikor nem sikerült megszelidítenie egy labdát. A 65. perc táján az olaszok is rádöbbentek, egy ország kívánja majd, hogy akadjon a torkukon a pizza, ha nem jutnak tovább, így növelték a tempót, de Mucha odaért Di Natale csavarására, Skrtel pedig a gólvonalról mentett Quagliarella helyzeténél.
Az olaszok feljebb tolták a védekezésüket, a középpályások viszont nem igazán futottak már hátrafelé, így a szlovákok a labdaszerzések után kedvükre kontrázhattak, és bár Stoch, valamint Hamsik eltékozolt egy-egy lehetőséget, utóbbi beadásából Vittek Chiellinit megelőzve a bal sarokba pörgetett (2-0).
Di Natale aztán Quagliarella remek egyéni alakítása után szívmasszázzsal felérő góllal hozta vissza a meccsbe a klinikai halál állapotban lévő olaszokat (2-1), sőt, Quagliarella közelről begyötörte a másodikat is, de ezt az angol bíró - nem biztos, hogy helyesen - nem adta meg.
Volt még fordulat a meccsben, benne volt a levegőben, hogy az olaszok tíz perc focival kiszenvedik a továbbjutást, de egy óvodás hibát megbüntettek a szlovákok, egy beadásra senki nem indult el az éppen beállt Kopunekkel, aki első labdaérintésére átemelte Marchettit (3-1). Még mindig nem volt vége, Quagliarella 20 méterről a vébé talán legszebb gólját emelte a kinnálló Mucha fölött a jobb felsőbe (3-2), sőt, még az egyenlítésre is lett volna idő, de Pepe hatalmas ziccerben darabokra törte a labdát.
A vb-újonc Szlovákia ezzel nyolcaddöntős, a világbajnok pedig készülhet a paprikás hazai fogadtatásra.