Az európai tv-közvetítések miatt a mérkőzések egy részét helyi idő szerint kora délután, rekkenő hőségben rendezték. Az íreket ez igen csak megviselte, az olaszok elleni csoportmérkőzésen játék közben igyekeztek az oldalvonalnál frissítőhöz jutni, amit a játékvezető persze nem engedélyezett. Az ír szövetségi kapitány, Jackie Charlton össze is szólalkozott az egyik partjelzővel, de ez semmiség volt ahhoz képest, ami a Mexikó elleni mérkőzés alatt történt.
A közép-amerikaiak 2-0-s vezetésénél Charlton be akarta cserélni John Aldridge-et. Tommy Coyne le is jött a pályáról, azonban a negyedik játékvezető a csatárt nem engedte be a helyére, mivel még nem könyvelte el a cserét. Aldridge majd hat percen keresztül ácsorgott az oldalvonal mellett, miközben az írek emberhátrányban játszottak. Aldridge ezt az időt végigkáromkodta, ami jól hallható volt a televíziós közvetítésben. A csatár végül bemehetett, de közben végig mutogatott, Charlton pedig a FIFA-ellenőrrel került összetűzésbe. Az edző egy találkozóra szóló eltiltást kapott, Norvégia ellen csak a lelátón foglalhatott helyet, csapata azonban egy gól nélküli döntetlennel kiharcolta a továbbjutást.
Az amerikai világbajnokság a négy évvel korábbihoz képest sokkal kellemesebb emléket jelent, még ha maga a döntő nem is volt túl eseménydús. A torna azonban számtalan emlékezetes pillanatot hozott, kezdve Oleg Szalenko Kamerun elleni mesterötösétől a brazilok gyermekringatós gólörömén keresztül Roberto Baggio remekléséig. Baggio szinte egymaga vitte be a döntőbe az olasz válogatottat, míg a másik ágon Brazília Bebeto és Romário vezérletével masírozott a fináléba, ahol az aranyérem sorsa - a vébék története során először - tizenegyesekkel dőlt el. Magyar szempontból sokkal fontosabb, hogy a mérkőzést Puhl Sándor vezette, aki ezzel játékvezetői karrierje csúcsára ért. A gólkirályi címhez ismét elég volt hat gól, de ezúttal ketten osztoztak a dicsőségen: Szalenko és Hriszto Sztoicskov.
Nem csinált semmit, sárgát kapott érte
A furcsa játékvezetői ítéletekben a Nigéria-Argentína csoportmeccs még az íreknél látott bakin is túltesz. Az afrikai válogatott korán vezetést szerzett, és innentől kezdve minden eszközt bevetve igyekezett megakadályozni ellenfelét a gólszerzésben. A 15. percben Augustine Eguavoen gyalulta a földbe Fernando Redondót, és a játékvezető, a svéd Bo Karlsson le is fújta az esetet: az argentinok villámgyorsan elvégezték a szabadrúgást, az akció végén Gabriel Batistuta gólt szerzett. Öröme azonban korai volt, Karlsson jelezte, hogy még nem adott engedélyt a szabadrúgásra, mivel sárga lapot akart adni - ám időközben elfelejtette, hogy kinek is. Az egy csoportba tömörülő nigériaiak közül végül Sunday Olisehnek mutatta fel, aki előbb meglepődött, majd kézzel-lábbal mutatta, hogy ő még csak az eset közelében sem volt. Mindennek öt perccel később lett jelentősége, amikor Eguavoen valóban sárgát kapott - ami egyben kiállítását jelentette volna, ha a bíró nem hibázik korábban. A hátvéd így végigjátszotta a meccset, de a sors igazságot szolgáltatott, mert az ezt követő szabadrúgásból Argentína betalált, a győztes gólt pedig Claudio Caniggia egy gyorsan elvégzett szabadrúgás után szerezte újabb nyolc perccel később. Karlsson mindenesetre több mérkőzést már nem vezetett a tornán.
Pályázók: Brazília, Chile, Egyesült Államok, Marokkó.
Legnagyobb hiányzók: Anglia, Dánia, Franciaország, Skócia. |