Mats Wilander a nyolcvanas évek egyik legjobb teniszezője volt: 1982 és 88 között hét Grand Slam-tornát nyert, a svéd Davis-kupa-válogatottal pedig sorozatban hét döntőt játszott. Bár Wimbledonban nem tudott nyerni, három Australian Open-győzelme közül kettőt még füves pályán ért el, így minden borításon nyert GS-tornát. Rafael Nadal mellett a jobbkezes svéd az egyetlen a sportág történetében, aki minden felületen legalább két Grand Slamen diadalmaskodott.
Wilander az október 30-i, budapesti Tennis Classics elnevezésű gálán is pályára lép, a svéd csillag az [origo]-nak adott exkluzív interjút.
- Szakkommentátorként közel maradt a sportághoz mind a mai napig, korábban pedig Marat Szafin, Tatjana Golovin és Paul-Henri Mathieu edzője is volt. Vállalna ismét edzői munkát?
- Nem, többet nem akarok edzőként dolgozni a profik között úgy, hogy egyetlen versenyzőnek szenteljem az életemet. Sokkal jobban érdekelne egy fiatal, tehetséges játékosokból álló kicsi, három-négy fős csoport, akikre valóban komoly hatással lehetnék, és itt nemcsak a játékukra gondolok, legalább ilyen fontos a mentális felkészítés is. Az edzősködés a profik világában rettenetes igénybevétel, folyton úton vagy, távol az
otthonodtól és a családtól, a két dolog pedig nem megy egyszerre, higgyék el, én csak tudom.
- Jogosnak tartja, hogy a női tornák pénzdíja ugyanakkora, mint a férfiaké?
- Ne feledjük, a pénzdíjak csupán a Grand Slameken egyenlőek és meggyőződésem, hogy ez így egy nagyon jó, pozitív üzenet a világnak. Igen, ugyanannyit kellene fizetni a nőknek is, hiába játszanak a férfiak három nyert játszmára. Arról nem is beszélve, hogy ez nem a játékosok döntése volt és nem az most sem. Egy szezon azonban messze nem csak a Grand Slam tornákról szól és azért az árnyalja a képet, hogy a WTA Tour-on a lányok sokkal, de sokkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak.
- Zsinórban hét Davis-kupa-döntőt játszott a svédeknél, később a csapat szövetségi kapitánya is volt. Ma kisebb a jelentősége a sorozatnak, mit tenne, hogy a Dk visszanyerje korábbi rangját?
- Nem kérdés, a Davis-kupa reformra szorul. A legjobb játékosok alig vesznek részt benne és ezen változtatni kell. Szerintem jót tenne, ha a csapatok oda-visszavágó rendszerben mérkőznének meg egymással, ez jótékony hatással lenne az érdeklődésre és közben a szövetségek is sokat profitálhatnának belőle, főleg a kisebb országok, ahol minden alkalmat meg kell ragadni a tenisz népszerűsítésére. Talán érdemes lenne kétévente megrendezni, az olimpiát pedig átalakítani csapatversennyé, így a Davis-kupa egyfajta selejtező, vagy felkészítő versenysorozatként sokkal nagyobb megbecsülést vívhatna ki magának.
Mats Wilander - Ivan Lendl 6-1, 6-4, 6-4
1983, Australian Open, döntő
- A 80-as, 90-es években mintha több egyénisége lett volna a sportágnak, mind női, mind férfi szinten - most mindkét nemnél eléggé kiszámíthatóak a versenyek végkimenetelei. Ön is így látja ezt?
- Ezzel nem értek egyet. A játékosok semmivel sem voltak jobbak, vagy színesebbek, mint ma. A különbség talán inkább az, hogy anno sokkal több érzelem szabadult fel a pályán, a játékosok pedig imádták a teniszt. Ma a gyerekeket a szüleik térítik erre a pályára, profit nevelnek belőlük akaratuk ellenére. Rengeteg erre szakosodott akadémia alakult, szinte gyártósoron készülnek a profi teniszezők, ami kontraproduktív lehet, hiszen egy gyerek nincsen felkészülve arra, hogyan viseljen el ekkora nyomást. Végül is ez egy játék, amit azért egy kicsit élvezni is kellene, nem?
Wilander-Lendl teniszklasszikus Budapesten A manapság leggyakrabban tévés szakkommentátorként látható Wilander tizenegy Grand Slam-döntője közül ötöt Ivan Lendllel játszott, ezek közül hármat meg is nyert. Budapesten ismét összecsap a két egykori világelső: az október 30-án rendezendő Tennis Classics-gála felidézi majd a nyolcvanas évek legendás csatáját. Wilanderéké mellett pedig lesz egy másik svéd-cseh párbaj is: a jelenlegi világranglistán ötödik Robin Söderling a hetedik Tomas Berdychhel meccsel. |
- Ki a kedvenc teniszezője napjainkban - a férfiaknál és a hölgyeknél -, és miért?
- A kedvencem a férfiaknál Nadal, a nőknél pedig Francesca Schiavone, az indok pedig roppant egyszerű, egyetlen szó: lelkesedés!
- Hogy látja, milyen irányban fejlődik tovább a tenisz? Szükségesek lehetnek-e esetleges (szabály)változások a közeljövőben?
- A tenisz jelenleg nagyon jó állapotban van, mondhatnám, makkegészséges, de azért, csakúgy, mint a testünkkel, ezzel is óvatosan kell bánni. A technikai fejlődés átvette a hatalmat a játék felett, mind az ütők, de leginkább a húrok területén hihetetlen változások történtek az utóbbi években. A tenisz nem kizárólag az erőről kellene szóljon, legalább annyira fontos az érzés is - az új húrok azonban szinte kiiktatják az utóbbit. A rettenetes pörgetések mellékterméke a kevés érzés, ami, ha nem vigyázunk ki fog halni a sportágból. Nagyon gyorsan meg kell állítani a technikai forradalmat a tensizben, komolyan mondom.
Wilander az érzést hiányolja a mai teniszből
"Összementek Federer tökei" Wilander 2006-ban vitát kavart a Roland Garros idején, mikor több topjátékost is kritizált, köztük Roger Federert és Kim Clijsterst, mondván: a legfőbb riválisak ellen nem képesek a saját legjobbjukat nyújtani. "Federer ma sajnos beszarian játszott. Egyetlen sportágban sem találsz sok bajnokot szív vagy tökösség nélkül. Talán Federernek vannak tökei, de Nadal ellen összemennek egész picire, és már nem először - minden alkalommal" - mondta a svéd, miután Federer 1-6, 6-1, 6-4, 7-6-ra elvesztette a döntőt. Egy ideig a teniszrajongók a "Wilanders" kifejezést használták a versenyszellem és a győzniakarás szimbólumaként, a névadó viszont később egy élő tévés interjúban elnézést kért Federertől. Kurnyikova, Hingis - Cash, Wilander páros bemutató az idei US Openen Noha az elmúlt években a svéd Davis-kupa-csapat szövetségi kapitánya volt, Wilander az Egyesült Államokban él dél-afrikai modell feleségével és négy gyerekével. Erik nevű fia az epidermolysis bullosa nevű bőrbetegség enyhe formájától szenved, így Wilander létrehozott egy alapítványt a kór ellenszerének kutatására. Közben a teniszről sem feledkezik meg a korábbi háromszoros Roland Garros-győztes, aki rendszeresen indul szenior tornákon. Mats Wilander - Ivan Lendl 3-6, 6-4, 6-2, 6-2 |
Mats Wilander
Született: Växjö, Svédország, 1964. augusztus 22.
Magassága, súlya: 182 centi, 77 kiló
Jobbkezes, kétkezes fonákkal.
1981-től 1996-ig profiskodott.
Összkeresete a pénzdíjakból: 7,98 millió dollár
2002-ben bekerült a tenisz Hall of Fame-be
Tornagyőzelmei száma: 33
Australian Open-győztes: 1983, 1984, 1988
Roland Garros-győztes: 1982, 1985, 1988
US Open-győztes: 1988
Wimbledoni negyeddöntős: 1987, 1988, 1989
Davis-kupa-győztes: 1984, 1985, 1987
Wilander játszotta a Dk-történet leghosszabb meccsét: John McEnroe elleni 9-7, 6-2, 15-17, 3-6, 8-6-os, vereséggel végződött találkozója 6 óra 32 percen át tartott.