"Lehet, vissza kéne fognom magam" - interjú Kabát Péterrel

Kabát Péter a Fradi ellen büntetőből gólt lőtt, majd - csakúgy, mint az Európa Ligában a Harkov ellen - kiállították. A Debrecen csatára az [origo]-nak adott interjújában azt mondta: azért focizik nagy hévvel a pályán, mert már gyerekkora óta nem tudja elviselni, ha nem nyer a csapata. A 33 éves játékos közönségkedvenc volt Újpesten, ahonnan nyáron eljött, ám hogy miért, azt csak a pályafutása befejeztével szeretné elmondani.

- A szurkolók vagány, szókimondó és harcos játékosnak tartják. Mindig ilyen volt?
- Kisgyerekkorom óta ilyen vagyok. Ha kikaptunk, akkor sírva mentem haza, szóval nem nagyon tudok veszíteni. Lehet, néha feszültebb vagyok a pályán, mint az átlag, de ez szerintem nem hátrány. Inkább ilyen legyen valaki, semmint, hogy noszogatni kelljen azért, hogy felpörögjön.

- Hogyan fogadták a debreceni drukkerek?
- Az elején nem igazán szívleltek, tudták, hogy Újpestről, a riválistól jövök, és korábban a Lokinak lőttem már pár gólt, így nehéz volt a beilleszkedés. De jó a társaság, jó a csapat, s szerintem mára elfogadtak. Persze, még hallok negatív hangokat is, de remélem, ha tovább is rugdosom a gólokat, akkor a kritikusok elhallgatnak majd.

- Múlt vasárnap is betalált tizenegyesből a Fradinak, utána viszont kiállították, ami nemigen javított a renoméján.
- Viszont nyertünk, tehát mégsem lehetnek annyira szomorúak a drukkerek.

- Szerdán viszont kihagyta a büntetőt a Nagyecsed ellen.
- Láttunk már ilyet világsztároktól is a világbajnoki döntőben. De továbbjutottunk, ez a lényeg, nem?

- Ön marad a csapat tizenegyesrúgója?
- Ha a pályán vagyok, akkor természetesen elvállalom.

- Mitől pörgött be annyira a Fradi ellen?
- A győzni akarás miatt. Nem játszottam az Európa Ligában eltiltás miatt, így pihentebb voltam, s vártam nagyon a meccset. A Fradi-játékosok szimuláltak, az ütközéseink során rátettek egy lapáttal, így sikerült is elérni a céljukat. A második sárga lapom nem volt jogos, hozzájuk sem értem, fogták a fejüket, hogy ütöttem, pedig szerintem semmi nem történt. Lehet, azért figyeltek rám jobban, mert újpestiként rúgtam már gólt a Fradinak.

- Azért van haszna is a forrófejűségének?
- Nem mindig, a Fradi ellen például nem volt. Lehet, vissza kéne fognom magam, mert ha nem, az a csapat kárára is válhat. Ezen változtatnom kell.

Forrás: MTI

Debrecenben elég hamar aranyérmet kapott Kabát - a Szuperkupát együtt ünnepelte Szakály Péterrel

- Már majdnem tíz éve, hogy légiósnak állt. Miért épp keletre szerződött 2001-ben?
- A Vasasban két év után szabadon igazolható lettem, s mentem volna én Angliába, Németországba is, de Törökországból kaptam ajánlatot. A menedzseremmel az utolsó pillanatban a Göztepe mellett döntöttünk, majd Bulgáriába szerződtem, s onnan visszahívott a korábbi török edzőm a Denizlisporhoz. Törökországban átitatott az a fanatizmus, ami az ottani szurkolókat jellemzi. Sok a szegény ember, akik inkább nem esznek, csak hogy kimehessenek a meccsre, mert a foci a mindenük. Bulgáriában is hasonlóan vehemensek a szurkolók, a legjobban épp ott, ahol én is játszottam, a Levszki Szófiánál.

- Aztán jött a nagy váltás, a lüktető kelet után a nyugodt Ausztria.
- Haza akartam jönni, mert honvágyam volt, végül a szomszédban kötöttem ki, Klagenfurtban, ahol nagyon jól éreztem magam. A hely nyugisabb volt sokkal, mint Törökország, a körülmények hibátlanok voltak, Ausztriában a létesítmények egy megye egyes csapatnál is első osztályúak. Nem gondoltam volna, hogy végül öt évig Ausztriában leszek.

- Újpesten 49 meccsen 30 gólt szerzett. Rossz szájízzel jött el?
- Két szép két évet töltöttem el ott, remek időszaka ez a karrieremnek, a szurkolótábor is szeretett. Megvan az oka, hogy miért jöttem el, de erről nem szeretnék beszélni, majd akkor elmondom, miután abbahagytam a játékot.

- Mit érzett immáron Loki-játékosként a 6-0-ra végződött Újpest-Fradi rangadó után? A pályán szeretett volna lenni, vagy csak örült annak, hogy pontokat veszített a Loki egyik riválisa?
- Mindig is szerettem a Fradi ellen játszani, ez a legnagyobb derbi Magyarországon, felfokozott hangulattal, sok nézővel. Nem foglalkoztam azzal, hogy a Debrecen számára melyik eredmény lenne jobb, egyszerűen csak szurkoltam a régi csapattársaimnak, s örültem, hogy nyertek.

Újpesten zsákszám termelte a gólokat, mégis eljött a budapesti csapattól

- Mit érzett, amikor - még Erwin Koeman idejében - a Nemzeti Sport a válogatottba követelte, ám csak a keretbe került be? Az újságcikkek mennyire befolyásolják a teljesítményét, a hozzáállását?
- Nagyon jólesik, ha az újságok jót írnak rólam, szerencsére a többség általában így is tesz. Amikor a csapatba követeltek, tényleg jól ment a játék, de akkor is mondtam, hogy a kapitány szíve-joga eldönteni, hogy kit tesz be, így nem foglalkoztam különösebben ezzel.

- Míg az NB I-ben pazar gólátlaggal büszkélkedhet, a válogatottban tizenhat meccsen egyszer sem talált be. Ez az ön kritikája vagy az NB I-é?
- Nem is tudom. A válogatottban nem voltam sokszor kezdő, előfordult, hogy csak egy vagy öt percet játszottam, s valóban, a válogatottban adós maradtam a góllal. Az NB I-ben, ha nem játszottam volna hét évet külföldön, még jobb lenne az átlagom, az eddigi 176 bajnokimon 80 gólt lőttem, a célom, hogy meglőjem a századikat is.

- Úgy tűnik, a Lokinál sincs gondja a gólszerzéssel.
- Nyolc meccsen ötöt lőttem, úgy, hogy csak kétszer játszottam végig, háromszor pedig csere voltam. Eddig minden csapatomban kezdő voltam, nem nagyon cserélgettek, így ez a helyzet picit fura a számomra.

- Jól hallom, hogy kissé elégedetlen?
- Nem vagyok elégedett akkor, amikor lecserélnek, vagy nem kerülök be a kezdőcsapatba, de próbálok úgy játszani, hogy kezdő legyek, és ne cseréljenek le. Nem tudok mást tenni, minthogy igyekszem még jobban edzeni, s ha lehetőséget kapok, próbálok bizonyítani. Sokan vagyunk, megy a rotáció, két-három fronton is küzdünk, ám én ettől függetlenül is bízom benne, hogy előbb-utóbb kihagyhatatlan leszek.

- A Lokinál miért nem hagyták egyben a BL-csoportkört kivívó keretet? A mostani csapat gyengébbnek tűnik a tavalyinál.
- Ezt nem tőlem kéne megkérdezni, hanem a vezetőségtől. Rudolf Gergely és Feczesin Róbert biztos volt, hogy távozik, Bodnár László és Szélesi Zoltán nem maradt, Vukasin Poleksicet és Mészáros Norbertet pedig eltiltották, s ők mindannyian meghatározó játékosok. Így alakult, jöttek újak, idő kell még, hogy összeszokjunk, de szerintem egyre jobbak vagyunk. A cél továbbra is a bajnoki cím, a Videoton elhúzott ugyan, de tavaly is nagy hátrányt dolgozott le a csapat.

Fotó: Mudra László [origo]

A Metaliszt Harkiv elleni Európa Liga-meccsen Kabátot kiállították, a Loki pedig nagy verést kapott

- Milyen a hangulat Debrecenben, a szurkolók hogyan értékelik az Európa Liga-szereplést? Lázba tudnak jönni így, hogy a győzelemre elég kevés esélye van a csapatnak, a meccsek ráadásul Budapesten vannak?
- A tavalyi BL-csoportkör is mutatja, hogy a drukkerek mennyire szeretik a csapatot, minden meccsen telt ház volt, pedig nehéz csoportban volt a Debrecen - ugyanúgy, mint idén az EL-ben. Szerintem a csoportkör lázba hoz nem csak minden debrecenit, de minden magyart, hiszen egészen neves csapatok látogatnak Magyarországra. Az olaszok és a hollandok, de még az ukránok is jóval előrébb járnak minden téren, mint egy magyar csapat, ettől függetlenül nagyon szeretnénk végre megszerezni az első pontokat.

- Tavaly - ahogy ön fogalmazott - kicsit szájba verte Beckhamet, hogyan gondol vissza az esetre?
- Szép élmény volt az AC Milan elleni gálameccs, a Beckham elleni összecsapásomat viszont felfújta a sajtó, nem volt az nagy affér.

- A válogatottban most nem sok idős játékos van, mit gondol, egy harminc feletti, az NB I-ben csúcsformában játszó játékost be lehet válogatni?
- Szerintem jó a mostani keret, Egervári Sándor jó csapatot rakott össze, az ott lévők 80-90 százalékának valóban ott a helye, egy-két ember esetleg még kicserélődhet. Akár az NB I-ből, ha valaki jó formában van - legyen bármilyen idős -, akkor meg kell neki adni az esélyt, hogy játsszon, mint ahogy ez más válogatottaknál is előfordul.

- Harminchárom évesen hogyan érzi, meddig futballozhat még a megszokott színvonalon?
- Három-négy évet még mindenképp szeretnék, remélem, menni fog, s nem lesz semmi bajom. Ami biztos, nem vagyok sérülékeny, nem is voltak nagy kihagyásaim.

- Hogyan látja, mindent kihozott a pályafutásából?
- Olyan helyeken játszhattam, ahol anyagilag mindenképpen jól jártam. Mehettem volna Németországba is a török légióskodás alatt, de nem akartam kispadozni, mindenhol fontosnak tartottam, hogy biztos tagja legyek a kezdőcsapatnak. Úgy érzem, játszhattam volna nagyobb csapatban is.