"Nem kívánom, hogy 5-0-ra megverjük a Lokit" - interjú Dzsudzsák Balázzsal

A PSV magyar játékosa, Dzsudzsák Balázs szeretne gólt lőni volt csapatának, a Debrecennek az Európa Liga csütörtöki, budapesti mérkőzésén, ám megígérte: ha betalál, nem most fogja élete legextrémebb gólörömét bemutatni. A 23 éves balszélső az [origo]-nak elárulta: bár a Valencia, az Atlético, a Stuttgart és a Fenerbahce ajánlatára is igent mondana, a kérők sokallták a 12 millió eurós vételárát, ezért nyáron maradt a PSV-ben. A finnországi Eb-selejtező 94. percében győztes gólt szerzett Dzsudzsák szerint jókor jött a Huszti-levél a válogatott számára, amely nagyon jól összeállt, egységes lett, ezzel együtt túlzásnak tartja a csoportelsőségről nyilatkozó Koman Vladimir véleményét, mert "nem jó, ha elhisszük, hogy jobbak vagyunk a hollandoknál".

- A Loki a BL-ben és az Európa Ligában a legutóbbi nyolc csoportkörös kupameccsét mind elveszítette. Adott tanácsot volt csapatának, hogy mit tehetne a siker érdekében?
- Egy-két játékossal beszéltem, de ez kevés lenne ahhoz, hogy profitáljanak belőle a debreceniek, inkább csak a várható légkörről, a csapat körüli eseményekről beszélgettünk, nem a taktikáról. Imádom őket, de ki kell mondani, hogy még picik Európában. A Loki számára minden egyes kupameccs a fejlődést, a tapasztalatszerzést szolgálja, tavaly a csoportkör vége felé már bizonyították, hogy a Fiorentinával, a Liverpoollal is fel tudják venni a versenyt. A mostani évük még biztosan rámegy arra, hogy hozzászokjanak ahhoz, hogy heti két meccs is életre-halálra megy, s jövőre már biztosan pontokat fognak szerezni, de csak ha együtt marad a csapat.

- Van olyan eredmény, amelynek PSV-légiósként és egykori Loki-játékosként is örülne?
- Nem tudom, mi lenne az. A meccset meg szeretnénk nyerni, de nem kívánom, hogy 5-0 legyen a végeredmény a javunkra. De hogy miénk legyen a három pont, azért mindent meg fogunk tenni.

- Tegyük fel, egyedül áll a Loki kapusával szemben, a labdát belőhetné, de passzolhatna is az oldalt érkező csapattársának, a gól nem maradna el. Hogyan döntene?
- Szeretném berúgni, hiszen jó érzés gólt szerezni, főleg egy európai kupameccsen. Csak azért nem passzolnám tovább a labdát, mert az ellenfél a Debrecen, ők sem fogják azt mondani, hogy úgy játszanak majd, hogy nekem jó legyen a pályán. A barátságunk meglesz előtte, és megmarad utána is, ám 90 percre ezt félretesszük, a cél mindenki számára a győzelem lesz.

- Ha tényleg betalál, hogyan fog ünnepelni?
- Nem hiszem, hogy - már ha gólt szerzek - ez lesz életem legextrémebb gólöröme, az a legkevesebb, hogy nem ünnepeltetem majd magamat. Szerintem egyszerűen visszasétálok majd a kezdőkörhöz, de nem is ez a lényeg, hanem, hogy nyerjen a csapat.

- Hollandiában nyerhet? Tavaly a Twente lett a bajnok, de az Ajax is megelőzte a PSV-t.
- A klubomat idén jobbnak érzem, mint a riválisokat. Már a hullámvölgyön is túl vagyok, a felemás kezdet után most mégis az első helyen állunk. Úgy nyerjük a meccseinket, ahogyan az a szurkolóknak is tetszik: sok gólt rúgunk, vasárnap is 4-2-re győztünk.

- Amelyen gólt lőtt, és három gólpasszt is adott. Mennyit tervez az idei szezonra?
- Többet, mint tavaly, azaz 13-14 góllal már elégedett lennék. Tavaly 16 gólpasszt adtam, jó lenne, ha ez összejönne, de megpróbálok még többet kiosztani, egyelőre nem is állok rosszul, eddig hatot jegyeztem. Fel van adva a lecke, de ez nem probléma, hiszen el is várják tőlem, hogy eredményes legyek.

Jól érzi magát Eindhovenben, de a Valenciának nem mondana nemet

- A tavalyi bajnok Twentétől többen arra számítottak, hogy egyidényes csapat lesz, most mégis ott van a dobogón. Felnőtt a nagyok közé?
- Az egykori angol kapitány, Steve McClaren nagyon jól összerakta a csapatot, motiváltak voltak, és jól bírták a tempót a bajnokság végéig. Mindenki arról beszélt, hogy "na, most aztán tényleg kikap a Twente", de csak nem jött el ez az idő, elkerülték a hullámvölgyeket, s ha néha melléjük is állt a szerencse, végül sikerült megnyerniük az aranyat. Idén edzőstül kicserélődtek, kíváncsi leszek, hogyan megy majd nekik a folytatásban.

- Sokan azt várták, hogy a holland bajnokság meghatározó játékosai szétszélednek Európa sztárcsapataiban, de a legtöbben - úgymint Luis Suárez, Gregory van der Wiel, Ola Toivonen, Luis Suarez, Ibrahim Afellay és persze Dzsudzsák Balázs - mégis maradtak a mostani csapatukban. Mi volt az oka?
- Mindenkinek meglepetés, főleg a hollandoknak, hogy azok is maradtak jelenlegi csapatukban, akik ott voltak a vb-n, ráadásul ezüstérmet szereztek. Nekem, mint utólag kiderült, talán azért nem valósult meg az üzletem, mert nem játszottam a világbajnokságon, s a világválságban sokallhatták a kérők a 12 millió eurós vételáramat. De a többiek sem keltek el, Afellayról már azt lehetett hallani, hogy megegyezett a Hamburggal, aztán mégis maradt - ki tudja, mi lehetett a háttérben. Suárez esetében már 20, 30, 40 millió eurós összegeket is emlegettek, s nyilván azért nem ment el, mert nem volt olyan csapat, amely ennyit kifizetett volna érte.

- Önnek vannak, voltak olyan ajánlatai, amelyeket valóban megfontolt?
- Eddig nem fajult el a dolog, hiszen amíg a PSV-vel nem egyeznek meg az érdeklődők, addig teljesen mindegy, hogy én mit gondolok. Pedig én az Atlético Madrid, a Valencia, a VfB Stuttgart és a Fenerbahce csapatai közül szinte mindegyiknek igent mondtam volna, mert egy ilyen átigazolás előrelépést jelentene.

- A holland bajnokság nem elég erős?
- Dehogynem - első lépcsőfoknak tökéletes. Jót tett a ligának, hogy Hollandia második lett a világbajnokságon, ráadásul egyre többen innen kerülnek be a válogatottba. Elégedett vagyok itt, sikeresnek érzem magam, vasárnapi kilencvenedik meccsemen a harmincadik gólomat szereztem.

A múlt vasárnap a Willem II ellen mind a négy PSV-gólhoz köze volt

- Sokat fejlődött Hollandiában?
- Többször is hibáztam. Az első időszakban sokat reklamáltam, hamar bepöccentem, és idegesítő volt, ahogyan a dolgokra reagáltam. Mára tudom, hogyan kontrolláljam az érzéseimet, idén hál' istennek nemhogy piros, de még sárga lapot sem kaptam. 2008-ban a kondícióm sem volt az igazi, tíz-tizenkét meccs után jött is egy hullámvölgy, éreztem, hogy fejlődnöm, erősödnöm kell, nem bírtam úgy a heti kétmeccses tempót, ahogyan szerettem volna. Mára azonban meg se kottyan, ha egy meccs utáni, háromórás pénteki repülőút után két nappal már meccsünk van. A mostani év lehet a vízválasztó, három év után talán eljött az ideje, hogy bebizonyítsam a nagycsapatoknak, hogy Dzsudzsák Balázs nem csak fél vagy egy évig játszott jól, hanem már két-három év óta hasonló teljesítményt nyújt egy holland élcsapatban. Ha sikerül megtartani a formámat, akkor remélhetőleg felkeltem az érdeklődését egy spanyol vagy, mondjuk, egy olasz csapatnak.

- A svéd csapattársaival, Toivonennel, Isakssonnal, Berggel beszéltek a magyar válogatottról?
- Részletesen nem, kint mindenki csak a bajnoksággal, a következő mérkőzéssel foglalkozik. A finnek elleni meccs után ráadásul később jöttem vissza Eindhovenbe, az edzőnk pedig nagyon nem szereti, ha nem a PSV-ről beszélünk. A társak persze gratuláltak, s kérdezgették, hogy milyen volt a meccs, de ami nekünk, magyaroknak nagy dolog - a három, zsinórban megnyert meccs -, az nekik nem téma. Meg hát jól tudják, hogy ők egyszer már legyőztek minket.

- Az emberek többsége nem tudja hová tenni a magyar válogatott jelenlegi helyzetét. Huszti Szabolcs levelét követően sokan azt várták, hogy ha San Marino ellen nem is, de Finnországban összeomlik a válogatott, erre fel a csapat előbb jobban megverte San Marinót, mint Hollandia, majd nyerni tudott Helsinkiben, és második a csoportban.
- Az ok egyszerű, nagyon jól összeállt a csapat, megvan az egység az itthon és a külföldön szereplők között. San Marinót jól elvertük, de ettől még tudjuk, hogy nem mi vagyunk Spanyolország vagy az FC Barcelona. A levél nyilvánosságra kerülése jókor jött, a benne lévő dolgokat meg tudtuk beszélni, ennek is köszönhető, hogy nyertünk, mivel így mindenki tiszta lappal indult, ráadásul a 94. percben végre mellénk állt a szerencse is.

- Huszti Szabolcsra szüksége van a válogatottnak?
- Persze.

- A rajongóknak két táboruk van, az optimisták szerint most tényleg kijuthatunk, a pesszimisták pedig azt mondják, szerencsés sikert aratott Helsinkiben a csapat, és nincs értelme álmodozni, hiszen a nagycsapatok ellen még mindig nem szereztünk pontokat.
- Azért a finnek elleni meccsre erős lenne azt mondani, hogy a szerencsén múlott diadal, hiszen nem az történt, hogy összesen két kontrát vezettük. Az utolsó pillanatig mertünk támadni, s bár Szalai először még elhibázta, amikor már senki nem gondolta volna, hogy nyerhetünk, akkor Elek Ákos egy fantasztikus szóló után kitette nekem a labdát, én pedig belőttem. Érezhető volt, hogy mindenki nyerni akar, a csapat pedig kész arra, hogy a folytatásban bravúrra játsszon. Szerintem teljesen normális, hogy a szurkolók egy része azt mondja, hogy ez csak egy fellángolás, mi sem mondjuk azt, hogy Eb-t akarunk nyerni, hiszen olyan csapatok ellen is kell még játszanunk, amelyek papíron előbbre tartanak nálunk. De tudjuk, hogy nagy lehetőség előtt állunk, és hazai pályán fogadhatjuk majd a riválisokat, így akár meglepetést is okozhatunk.

Boldog, hogy végre a válogatottban is úgy játszott, mint a klubcsapatában

- Vladimir Koman az [origo]-nak már csoportelsőségről beszélt, ezt reálisnak tartja?
- Nem akarok ellene beszélek, de kicsit túlzás, amit mond. Nem jó, ha elhisszük, hogy jobbak vagyunk a hollandoknál, ahhoz még sok játékost kell kinevelni, sok idő kell, hogy világsztárjaink legyenek, akik topcsapatokban szerepelnek. Ám 40 ezer magyar néző előtt, egy olyan jó kezdéssel, mint az amszterdami barátságos meccsen (Dzsudzsák góljával vezetést szerzett Magyarország, majd 6-1-re kikapott - a szerk.), lehetne mit kezdeni. Persze a hollandok tíz meccsből többet nyernének, mint mi, de hátha épp a magyar csapat kerekedik majd felül a hollandokon a márciusi Eb-selejtezőn.

- Korábban azt mondta, nem érti, miért nem jön ki a lépés a válogatottban, erre most két meccsen rúgott két bombagólt, és kiosztott három gólpasszt. Mi változott?
- Érzem, hogy több felelősség hárul rám, s tudom, hogy azok közé kell tartoznom, akiknek el kell dönteniük a meccset. Csúcsformában éreztem magamat, s ugyanúgy, mint a csapatnak, nekem is nagyon kellett a San Marino elleni önbizalomnövelő siker, amelyen végre megtört a jég, s míg korábban Málta ellen a kapu mellé rúgtam, most a hálóban landolt a labda. Végre azt tudtam nyújtani, amit a PSV-ben, a gólok miatt nagy kő esett le a szívemről. Hogy előtte miért nem ment így a játék, nem tudom, de remélem, hogy sikerül megtartani ezt a formát.

- Egervári Sándor szövetségi kapitány az U20-as vb-bronzérmes csapat után - az eredmények alapján legalábbis úgy tűnik - a nagyokból is pár hét alatt ütőképes együttest csinált.
- Érthető Sanyi bá' éljenzése, de ő is tudja, hogy a siker annak köszönhető, hogy a csapat szeretetett volna előremenni. Elmondta nekünk, hogy a pályán nem ő játszik, s mi döntjük el a mérkőzést. Három hét alatt három meccset megnyert a csapat, persze, hogy ilyenkor az edzőt veszik elő, ugyanúgy, mint a vereségnél, kellett is a felszabadult hangulat, de ezt Sanyi bá' is a helyén tudja kezelni, jól tudja, hogy szerénység kell ahhoz, hogy a csapat sikeres maradjon. Amikor nyerünk, mi vagyunk a legjobbak, ha kikapunk, a legrosszabbak - jó lenne megmaradni egy jó köztes állapotban, s ha onnan feljebb lépünk, akkor sokan felkapják majd a fejüket.

Elek szólója után győzelmet érő Dzsudzsák-csavarás - a 94. percben

- Király Gábort és Gera Zoltánt megelőzve a profi focisták Juhász Rolandot választották meg a mostani évtized legjobb magyar játékosának. Ön szerint ki volt a legjobb?
- Teljesen egyetértek a szavazókkal, Roli mindenképpen megérdemli a díjat, magasan viszi nálam is a prímet. S nem csak azért, mert jóban vagyunk, hanem mert mind a klubcsapatban, mind a válogatottban topszinten játszott, és maximálisan tudott koncentrálni mindkét helyen.

- Mit gondol, tíz év múlva már ön is esélyes lehet?
- Azon vagyok, hogy ez megtörténjen. Ha a válogatottban is sikerül jól játszanom, akkor beszélhetünk róla, remélem, hogy eredményes évtized áll előttem, és hasznos tagja leszek minden csapatnak, amelyben szerepelek.