"Azt akarták, hogy essen már el valaki" - sikersport lett a rövidpályás gyorskorcsolya

A legutóbbi két téli olimpián is pontszerző helyen végeztek, a hollandiai Európa-bajnokságról pedig öt éremmel tértek haza a rövidpályás gyorskorcsolyázók. A Heerenveenben négy ezüstöt és egy bronzot nyerő Heidum Bernadett szerint a sikerek ellenére sem számít népszerű sportnak idehaza a rövidpályás gyorskorcsolya, a szponzorok is elkerülik, a pénzdíjak pedig sokszor a felszerelés árát sem fedezik. Az ütközésektől és nagy esésektől sem mentes, látványos sportban Heidum szerint a szerencsének húsz, a taktikának negyven százalék szerepe van, de a papírformára is ugyanaz érvényes, mint a versenyzőkre, könnyen megborulhat.

A rövidpályás gyorskorcsolya a huszonegyedik század egyik sikersportja lehet, hiszen minden adottsága megvan ahhoz, hogy vonzó legyen a nézők számára: sebesség, feszültség, bukások, taktikázás, és nincsenek bonyolult szabályok.

Számunkra már most sikersportágnak számít, a 2006-os torinói olimpián Knoch Viktor az ötödik helyen végzett 1500 méteren - ezzel huszonhat év után szerzett újra pontot magyar sportoló téli olimpián - , majd Huszár Erika ezt az eredményt is felülmúlva negyedik lett ugyanezen a távon, 2010-ben Vancouverben pedig Huszár hatodik és a váltó ötödik helyére kaphatták fel a fejüket a szurkolók.

A sorozatot a heerenveeni Európa-bajnokságon is folytatták a short trackesek, öt érmet hoztak haza, Heidum Bernadett három ezüstjével és egy bronzával a küldöttség legeredményebb veresenyzője lett. A 22 éves Heidum nem próbálta ki a "normál" gyorskorcsolyát, egyből a rövid pályást választotta, igaz, a kiegészítő sportágnak tartott pályakerékpárban is versenyzett egy darabig.

A két sportágban nem csak a pályán körözés a közös, hanem a taktikázás is, bár Heidum azt mondja, hiába van egy verseny forgatókönyve előre elterveze fejben, az előzések, tülekedések, borulások miatt sokszor nem lehet végrehajtani, így marad az improvizálás.

Szerencse, taktika, erőnlét, techika

Persze hiába a jó taktika, ha az embert valamelyik kanyarban elsodorják, úgyhogy nem árt, ha a szerencse is kéznél van verseny közben. "Ha százalékot kell mondanom, akkor negyven százalékban számít a jó taktika és húszban a szerencse, hogy ne rúgják ki az ember lábát, elkerülje az ütközéseket, és végig tudjon menni, anélkül, hogy akadályoznák. Ha ezek megvannak, és mellette valaki még jó erőnléttel és technikával rendelkezik, akkor nagy meglepetés már nem érheti."

Hogy a szerencse mennyire fontos tényező a rövidpályás gyorskorcsolyában, arról az ausztrál Steven Bradbury tudna leginkább mesélni, aki 2002-ben, Salt Lake Cityben már az elődöntőből is úgy jutott tovább, hogy az előtte lévők elestek, a döntőben pedig messze leszakadva követte a többieket, de az élmezőny tagjai 50 méterrel a cél előtt dominóként felborították egymást, Bradburynek pedig az ölébe hullt az arany.

Heidum nem emlékszik olyan esetre, mikor a többiek balszerencséje segítette volna valami nagy eredmény eléréséhez, igaz, olyanra sem, amikor egy utólagos kizárás miatt esett el egy éremtől. A mostani Eb-n a kedvenc távjának számító 1500 méteren ugyan balszerencséje volt, az elődöntőben csak harmadik lett, így nem jutott tovább, de a másik két távon, összetettben és váltóban is érmet nyert.

Vágásbiztos ruha védi a fő artériákat

A férfiak akár az ötven kilométer per órás sebességet is elérhetik, de a nők is negyvennel száguldanak a jégen, úgyhogy csúnyán megüthetik magukat a versenyzők egy-egy bukásnál, ezt elkerülendő a bukósisak, a térd- és sípcsontvédő is alapfelszerelésnek számít. A legtöbb csapatnak van vágásbiztos ruhája is, amely a fő artériákat védi, nehogy egy-egy ütközésnél komoly sérüléseket okozzanak a 35-48 cm hosszú pengék.

A gyorskorcsolyázók eredménysora azért is különösen elismerésre méltó, mert a pályahelyzet nem mindig volt ideális, a Puskás Ferenc-stadion tőszomszédságában lévő Gyakorló Jégcsarnokkal kapcsolatban sokáig ment a huzavona a hokisok és a short tracekesek között. Heidum szerint annyiban most megoldódott a helyzet, hogy a hokisok télre átköltöztek a Kisstadionba, és a szivacsos palánkok felszerélésvel a pálya is biztonságosabb lett, bár a jég elég rossz állapotban van, nem igazán figyelnek rá oda, ami nem teszi zökkenőmentessé az edzéseket.

A válogatott tagjai naponta kétszer, alapozás idején háromszor edzenek, utóbbi esetben egy konditermi foglalkozással bővül a program, amiért Heidum nem igazán rajong. Emellett még futó- és imitációs edzés színesítik a palettát, utóbbi általában tükör előtt zajlik, a korcsolyázók felveszik ugyanazt a pozíciót, mint a jégen, átveszik a technikai dolgokat, és igyekeznek rögzíteni a mozdulatokat.

"Van papírforma, de elég könnyen felborulhat"

Ha valaki tíz évvel ezelőtt a gyorskorcsolyát emlegette, szinte biztosan a hagyományos verzióra gondolt, de a short track azóta kinőtte magát, hiszen olyan városoknak van klubja, mint Budapest, Szeged, Jászberény, Tatabánya, Pécs vagy Debrecen, miközben a hagyományos verzió szinte teljesen eltűnt Magyarországon. "A gyorskorcsolyázóknak nincs hol edzeni, korábban a Városligeti Műjégpálya még a rendelkezésükre állt, de aztán abból is levágtak, most pedig az átépítés miatt nincs lehetőség az edzésre. A short track elterjedése talán annak is köszönhető, hogy a pálya kevésbé helyigényes, de remélem, hogy a gyorskorcsolya ismét életre kel majd, nálunk, a Sportország SC-ben is vannak páran, akik a hosszabb verzióra esküsznek" - magyarázta Heidum, mikor arról kérdeztük, mitől lett ilyen nagy különbség idehaza hirtelen a sportág két válfaja között.

Heidum azt mondja, így sem nevezhető népszerű sportágnak a rövidpályás gyorskorcsolya itthon, de nem minőségi, hanem mennyiségi problémák vannak, mivel a női váltót alkotó Heidum, Huszár Erika, Darázs Rózsa, Lajtos Szandra, Keszler Andrea ötösfogat mögött szerinte ígéretes fiatalok sorakoznak.

Az Eb magyar hősének arra is van ötlete, hogyan kéne új arcokat toborozni a sportág számára. "Megmutatnám nekik az olimpián, vébéken, Eb-ken készült képeket, videókat, szerintem az elég hatásos érv lenne a meggyőzésükre, aztán elmondanám nekik, hogy ez egy izgalmas sportág, amelyben van papírforma, de elég könnyen felborulhat. Amikor a barátaim először jöttek ki a versenyre, ők is azt akarták, hogy essen már el valaki."

Többe kerül a penge mint az Eb-negyedik hely

Bár az eredményeket folyamatosan szállítják a magyar short trackesek, a szponzorok mégis elkerülik a sportágat, így a szövetség is csak abból a pénzből tud gazdálkodni, amit a Magyar Olimpiai Bizottságtól kap. A nemzetközi versenyeken sem lehet meggazdagodni, Heidum a tavalyi Eb-n elért összetett negyedik helyéért 420 dollárt (85 ezer forint) kapott. Csak viszonyításképpen: egy penge százezer forintba kerül, és félévente cserélni kell. Heidum szerencsésnek mondja magát, mert klubja támogatja felszerelésekkel, de fizetést ő sem kap, szerinte ez is szerepet játszik abban, hogy kevés a short trackes.

"A vancouveri olimpián a váltóval elért ötödik hely miatt fejenként 5,6 millió forintot kaptunk, úgyhogy mondhatom, amit a sporttal keresek, azt fektetem be abba, hogy korcsolyázni tudjak. A korcsolyázás mellett majdnem mindenki iskolába jár, én a Budapesti Kommunikációs Főiskolán nemzetközi kommunikációt tanulok, egyéni tanrendem van, és szerencsére a suliban mindenben segítenek, amiben tudnak" - jelzi Heidum, hogy a sport mellett ő is készül a civil életre.

A következő nagy feladat a január végén kezdődő, törökországi téli Universiadén vár a magyar gyorskorcsolyázókra, a 2009-ben Európa-bajnok, a vancouveri olimpián pontszerző, Huszár, Heidum, Darázs, Keszler, Lajtos összetételű női váltó minden tagja elutazik Erzurumba. A férfiakat Knoch Viktor, és a torinói olimpián ötszázon 10. Darázs Péter képviseli majd.