"Magyarországon megpróbálják lejáratni a játékosügynököket" - interjú Filipovics Vladannal

Futballistaként középszerű volt, szerb kapcsolataira építve viszont Magyarország legbefolyásosabb játékosügynöke lett a négy éve magyar állampolgár Filipovics Vladan, aki nem érti, hogy miért szúrja sokak szemét a munkája, mivel úgy véli, hogy amit tesz, az mindenkinek jó. A Gera Zoltánnal, Huszti Szabolccsal és Juhász Rolanddal is dolgozó menedzser azt mondja, ő mindig azt képviseli, ami a játékosnak fontos, legyen az szakmai fejlődés, vagy a lehető legmagasabb fizetés. Állítja, hogy Huszti iránt tényleg érdeklődött a Real Madrid, és szerinte ma már nem is lehet valakit könnyebben eladni azáltal, ha az ügynöke a sajtóban bedobja nevét.

- Január 31-én késő délután hívtuk, amikor azt mondta: még sok idő van éjfélig, Gera Zoltánt még a fél Premier League szerződtetni akarja. Hogyan kell elképzelni az átigazolási időszak utolsó pillanatait, ott ült Mark Hughes és a többi Fulham-vezető előtt, miközben telefonon egyeztetett az érdeklődőkkel?
- Egyes bajnokságokban azt is elfogadják, ha faxon köttetik meg az egyezség, Gera esetében pedig este kilenckor beszéltem egy klubbal, mondhatni, már majdnem mindenben megegyeztünk, de a Fulham elöljárói sokadjára is azt mondták, hogy nem engedik el Zolit.

- Melyik csapat akarta ennyire akarta Gerát?
- Aki ismer engem, tudja, hogy soha nem dobálózom csapatnevekkel. Én is voltam focista, engem is segítettek menedzserek, és tudom, mennyire zavaró lehet ez. Ha a játékos megtudja, hogy kik érdeklődnek, attól nem nyugszik meg, épp ellenkezőleg: elkezd izgulni, hogy vajon mi fog történni. Én éppen ezért mindig tartom a számat. De a klubok sem szeretik, ha elkezdünk tárgyalni, és másnap már az újságokban vagy interneten azt lehet olvasni, hogy érdeklődnek. Ismerek olyan csapatot, amely, miután kiszivárgott a tárgyalás ténye, inkább lemondott a játékosról. Nekem a szerződéskötés előtt annyi a feladatom, hogy a játékost szakmailag és anyagilag jobb helyzetbe hozzam. Hogy a klub ezt mikor és hogyan kommunikálja le, az már az ő dolga. Sokan nem is sejtik, mennyi munka után kerülnek rá az aláírások egy szerződésre, egyszer Huszti Szabolcs velem töltött egy délutánt Budapesten az átigazolási szezonban, és este azt mondta, hogy ő ezt soha nem csinálná. De én ezt szeretem, és a legnagyobb dolog számomra az, amikor látom, hogy a játékosok sikeresek és boldogok.

- Mennyire befolyásolhatja negatívan Gera jövőjét, hogy fél évig biztosan maradnia kell a Fulhamben?
- Amikor mondtam az érdeklődőknek, hogy nem engedi őt a Fulham, az edzők megkeresték közvetlenül Mark Hughes-t is, aki nekik is azt mondta, hogy nem adja Gerát, mert számít rá, és szerződést is akar vele hosszabbítani. Erre hogyan folytatódott a bajnokság? Először húsz, utána három percet kapott, majd végig a kispadon ült. Ez a gond. Zoli nem fogja hagyni magát, és megpróbálja kiharcolni a csapatba kerülést.

- Mi romolhatott el?
- Zoli tavaly a Fulham legjobb játékosa volt, ráadásul Zamora mellette sokkal jobb futballista lett, és lehetett látni, hogy az edző mit akar. Hughes már az első edzésen kiküldte a jobbszélre, és az első meccsen egyből kispadra ültette, pedig - mint az előző év legjobbja - legalább öt-tíz meccsen játszania kellett volna, és ha nagyon nem megy neki, esetleg akkor elgondolkodni azon, hogy kiveszem a kezdőből. Az sem mentség, hogy más szisztémát képzelt el, mivel Zoli már bizonyította a West Bromban is, hogy ha kell, akkor a jobbszélen felfutva, az ívelgetős taktikának megfelelve is képes meghatározó játékossá válni. Fontos lenne az állandó játék, de ha nem változik a helyzete, tudom, hogy nyáron nagyon sok lehetőség közül választhat majd.

- Milyen tanulságokkal szolgált még a nemrég zárult európai átigazolási szezon?
- Sajnos, egyelőre kevés magyar játékos van, aki igazi topcsapatba szerződhetne. Akinek erre esélye lenne - Huszti Szabolcs, Gera Zoltán, Dzsudzsák Balázs, Juhász Roland -, már külföldön játszik, és különféle okok miatt nem tudott most továbblépni. Nagy dolog, hogy Laczkó Zsolt a magyar bajnokságból a Serie A-ba, a Sampdoriába igazolt, és annak is örülök, hogy Tisza Tibor Belgiumba került kölcsönbe. Lehetett volna jobb is, de én elégedett vagyok.

- A munkája megítéléséről a cége weboldalán úgy fogalmaz, hogy "a menedzser egy pénzéhes hiéna, aki tárgyként kezeli a labdarúgót, és a saját haszna érdekében afféle rabszolga-kereskedelmet folytat." Úgy érzi, tényleg ez a kép alakult ki az ügynökökről?
- Magyarországon sok ember és gyakran még a klubok sem szívelik a menedzsereket. Nem tudom, mi az oka, de rossz kép alakult ki rólunk. Én játékosként és ügynökként is tapasztaltam, hogy tényleg vannak olyanok, akik csak a saját érdekeiket nézik, de akik a magyar futballban a legtöbb játékossal dolgoznak, ez a három-négy menedzser abszolút nem ilyen. Van, aki úgy tartja, hogy túl nagy a szerepük, de szerintem ez abszolút nem igaz.

- Megállna az élet önök nélkül?
- Lehet, egy klubnak könnyebb lenne egy játékossal megállapodnia, de ez már a múlt. Egy magyar szinten komoly játékos ezt nem teheti meg. Ha megpróbálkozna ezzel, biztosan vinne magával egy barátot, egy családtagot, egy ügyvédet, de így százszor rosszabb lenne a végeredmény, mert a segítőnek nincs rutinja egy ilyen jellegű tárgyalás lebonyolításában, nem ért hozzá, nem ismeri a menedzseri munka hátterét. A menedzseri lét arról szól, hogy én eladom a játékosokat, ők pedig eladnak engem azzal, amit rólam mondanak. Az utcán, a kávézóban, a pályán, a válogatott összetartásain sokat beszélnek erről, így terjed az ügynökök híre, ami lehet pozitív vagy negatív is. Magyarországon valakik, nem tudom, milyen megfontolásból, de megpróbálják lejáratni az ügynököket. Én például mi rosszat tettem? Eladtam a futballistákat külföldre, aminek következtében a magyar klubok bevételre tettek szert, a játékosok pedig így jobbak lettek, és jobban játszanak a válogatottban is - arról nem beszélve, hogy jelentősen javult az életszínvonaluk.

- Egy játékos semmiképp sem tudja saját magát képviselni?
- Nehéz, mert ha leül a vezetőkkel tárgyalni, és ajánlanak neki valamit, de ő próbál alkudozni a pénzről órákon, napokon át, az később negatívan befolyásolhatja a helyzetét. Az edző például azt mondhatja később, hogy "ja, ez az a játékos, akit csak a pénz érdekelt". Én viszont menedzserként bármit mondhatok, őt már nem tudják ezért hibáztatni, csak engem. De mivel én ügynök vagyok, ez számomra nem gond, mert nyilvánvaló, hogy védeni akarom a játékosom érdekeit.

- Hogyan lett menedzser? Hogyan alakult ki a kapcsolatrendszere?
- Már előtte is belekóstoltam a játékosügynöki munkába, de 2002 óta vagyok hivatalosan FIFA-licences menedzser. Úgy gondoltam, hogy a focipályafutásom után edző leszek, de végül minden másképp történt. Mint játékos nem voltam valami nagy név a magyar futballban, játszottam több csapatban is, de nem mondhattam azt, hogy mondjuk háromszoros bajnoki címet nyertem a Fradival vagy a Debrecennel. Utánpótláskoromban a Partizan Beogradban nevelkedtem, korosztályos válogatott voltam, később futballoztam a szerb élvonalban, és akik a korosztályomban szerepeltek - csapattársak, ellenfelek -, magas pozícióba kerültek a labdarúgásban. A kezdés nehéz volt, de az évek során - a saját és a családi kapcsolatokat is kihasználva - sikerült kialakítanom egy nagyon jó kapcsolatrendszert.

- Mi lehet az oka, hogy Szerbiában több száz menedzser van, Magyarországon viszont csak néhány tucat?
- Először is, nekem a futballistáim 99 százaléka magyar, és én azt vallom, hogy a magyar játékosok igenis jók. Magyarországon nem volt olyan nagy a konkurencia, mint Szerbiában, és a szerb vagy akár a horvát futball eredményei klub és válogatott szinten is sikeresebbek, mint a magyaré, ezért az ottani játékosok alapvetően sokkal drágábbak, de a kínálat is sokkal nagyobb. A régi Jugoszlávia játékosai mindenhol ott vannak a világon, és próbálunk segíteni egymásnak. A régi ellentét már a múlté. Szerb, de magyar állampolgárságú menedzserként próbálom mindenhol a magyar labdarúgást népszerűsíteni, és úgy eladni, hogy csak a pozitív oldalait emelem ki, már-már amolyan magyar futballnagykövetnek tartom magam.

- Melyik volt az eddigi legfurcsább ügylete?
- Annyi volt már, hogy meglehet, írok majd egy könyvet róluk. Egyszer pár perccel kifutottunk az átigazolási szezonból, így hiába egyezett meg a két klub, a játékos nem válthatott csapatot. Az már nem egyszer előfordult, hogy a megállapodás után a futballista - a felesége, barátnője nyomására - az utolsó pillanatban meggondolta magát, és mégsem írta alá a szerződést. Az is megesett, hogy augusztus 31-én aláírtuk a szerződést, ám közben az edző, aki a klubhoz vitte a játékost, lemondott.

- Mennyi valóságalapja volt, amikor Huszti Szabolcsot a Real Madriddal, Juhász Rolandot pedig a Bayern Münchennel hozta hírbe a sajtó?
- Ezek a hírek nem tőlem indultak, de - a spanyol és német lapokban megjelent cikkek után - megkérdezték a véleményemet, én pedig azt mondtam, hogy igenis voltak ilyen lehetőségek.

- Milyen lehetőségek?
- Ott voltam azon a meccsen, amikor a Hannover 3-1-re legyőzte a Realt, és Szabi gólt rúgott, nagyon jól játszott. Bernd Schuster akkori Real-edző a meccs utáni sajtótájékoztatón nagyon pozitívan nyilatkozott róla. Senki nem kérdezte, magától mondta, hogy régóta ismeri Husztit, és nagyon tetszett neki a teljesítménye. A Real Madrid játékost keresett Szabi posztjára, én beszéltem a sportigazgatóval, Predrag Mijatoviccsal, akit jól ismerek, és tényleg ott volt a neve a jelöltek között. De sajnos nem őt igazolták le. Rolival a helyzet ugyanez, amikor Van Gaal lett a Bayern edzője, felmerült a neve, de nem tudott odaigazolni. Ez benne van.

- Juhásznak miért nem sikerült még továbblépnie az Anderlechtből? Nem fog kifutni az időből?
- Nem öreg, ráadásul nálam ő az egyik legjobb belső védő Európában. Előfordult, hogy az Anderlecht többet kért volna, mint amennyit kínáltak érte, egyszer pedig tényleg egy rosszabb meccse miatt nem lett az Aston Villa játékosa. Oroszországba, Törökországba eligazolhatott volna, de oda meg nem akart menni, én viszont biztos vagyok benne, hogy hamarosan egy jó bajnokságban fog majd futballozni. Rajta vagyok az ügyön.

- Egyébként milyen gyakori, hogy egy játékosügynök bedob egy-egy csapatnevet, csak hogy a játékos könnyebben eladható legyen?
- Ez ma már egyáltalán nem divat, és nem is járható út, de kétségtelen, vannak, akik azt remélik, hogy profitálnak egy-egy ilyen akcióból. Ugyanakkor az Arsenal nem fog csak azért leigazolni egy játékost, mert a sajtó azt írja, hogy a Manchester United is figyeli az illetőt.

- Halmosi Péter az [origo]-nak azt mondta, hogy a magyar focistáknak azért is nehéz a dolguk, mert az európai labdarúgás vérkeringéséből egyszerűen hiányoznak a magyar futballszakemberek.
- Jelenleg még ez a helyzet, de meg vagyok győződve arról, hogy ez meg fog változni. Tíz év múlva lesz egy olyan vezetői generáció, amely nagyon nagy segítségére lesz a magyar futballnak. A már pozícióban lévő Kovács Zoltán, Illés Béla, Halmai Gábor mellett olyan játékosok lehetnek majd a tagjai, mint Király Gábor, Sándor Tamás, Vincze Ottó, Lipcsei Péter, Fehér Csaba, Dárdai Pál, vagy az eggyel fiatalabb nemzedék, Gera Zoltán, Juhász Roland és Huszti Szabolcs. A sportdiplomácia szintjén velük előbbre fog lépni a magyar futball. Csak egy példa: ha Király Gabi felveszi a telefont, és a korábbi csapatai közül felhív valakit, aki vezető pozícióban van, és mondd neki valamit, akkor azt el is hiszik neki. Ha Huszti felhívja tíz év múlva a - tegyük fel - kapitányként dolgozó Spallettit, hogy játsszunk egy barátságos meccset, akkor az úgy is lesz. Ha én is olyasvalakit hívok fel, akit ismerek, jobb eséllyel be tudok ajánlani egy játékost, mintha nem ismerném az illetőt.

- Mit gondolt, miután elolvasta a Sport plusz című hetilap "Egy szerb uralja a magyar futballt" című cikkét, amely szerint - többek között - ön számára "csak az üzlet számít, és visszaél az egyesületek kiszolgáltatottságával"?
- Szerintem erre felesleges is az időt pocsékolnunk, engem abszolút hidegen hagy, hogy mit írt ez az újság.

- Azért kíváncsi vagyok a véleményére, mit gondol arról, hogy "Gera idő előtti eladásával ellehetetlenítette a BL-be törő Fradi helyzetét"?
- Én csak a tényekkel foglalkozom, és számomra két dolog fontos csak. A tényszerű referencia, és hogy a játékosok mit gondolnak rólam. Ha bármely klub azt állítja, hogy rosszat tettem neki, én szívesen leülök, hogy megbeszéljük, mi a probléma. Magyarországon kevés a szponzor a futballban, ezért le a kalappal azon futballvezetők előtt, akik a saját pénzüket beleteszik a csapatba. Nem szégyen, ha a klubok játékoseladásokból akarnak pénzhez jutni, a környező országokban is ez jelenti az elsődleges bevételi forrást. A klub megmondja, mennyit szeretne a játékosért kapni, a játékos megmondja, hogy melyik országban szeretne futballozni, és mennyit szeretne keresni, én pedig próbálok segíteni. Tudom, hogy ez sok embernek nem tetszik, bár nem tudom, miért. Ha Gera Zoltán helyett, tegyük fel, az engem kritizáló cikkíró rokonát segítettem volna angliai szerződéshez, akkor is ugyanezt írta volna rólam?

- A pénz mennyire fontos tényező egy labdarúgónál?
- Ha egy játékos azt mondja nekem, hogy "Filip, én pénzt akarok keresni, nem érdekel, hol", akkor az a feladatom, hogy segítsem. Ha Halmosi azt mondja, hogy haza akar jönni, akkor én hiába mondom neki, hogy "Cucu, a Blackpool két és fél éves szerződést ajánl", ha ő haza akar jönni, akkor a kérése szent.

- Huszti ön szerint jó döntést hozott, amikor aláírt a Zenithez?
- A Zenit abszolút jó választás volt, még akkor is, ha tudom, hogy nagyon sok más csapat neve is felmerült. A Sevilla például azt mondta nekem - amin magam is nagyon meglepődtem -, hogy Husztit már három éve figyelik, és az ő játékosuk lesz. A legkomolyabb, a leggyorsabb azonban a Zenit volt. Minden szempontból jó döntést hozott, kivéve egyet, hogy az előző szezonban kevesebbet játszott, mint szeretett volna. Januárban is lett volna esély a váltásra, azt gondoltam, hogy el is fogják engedni, éppen azért, mert kevesebbet játszik. De Spalletti azt mondta nekem, hogy az edzőtáborban elvégzett munkája alapján Huszti a legjobb formában lévő játékos, és semmiképpen nem akarja eladni. Remélem, hogy tényleg több játéklehetőséget fog kapni, és Szabi megmutatja, mire képes. A Zenitben futballozni tényleg nagy dolog, a nyolc-tíz európai topcsapat után rögtön ott van az orosz bajnok, de talán benne van a legjobb tízben is.

- Jól tette Huszti, hogy megírta a nyílt levelet?
- Én elmondtam neki a véleményemet, de ő egy felnőtt ember, egy profi labdarúgó, aki nem mellesleg sokat tett már a magyar futballért. Nekem, mint a menedzserének az a dolgom, hogy kiálljak érte, és támogassam. Mindemellett szerintem nem kellett volna lemondania a válogatottságot.

- A Transfermarkt.de átigazolási weboldalon Peter Crouch is ott volt a játékosai között, volt bármi köze is hozzá?
- Ez csak egy hiba volt. Kaptam jó pár telefonhívást, és az érdeklődőknek azonnal jeleztem, hogy rossz nyomon járnak. Mindenesetre vicces volt. Amúgy egy klub jól tudja, hogy miképp kell megkeresni egy játékost, és nem a Transfermarkt alapján fog kapcsolatba lépni az ügynökkel.

- Nem bánta meg anno, amikor Roy Keane-nel megnézette a Honvéd-Debrecen meccset, amelyet az ír edző végig sem nézett, és utána keményen kritizálta a magyar futballt? Ez mennyit rontott az ön angliai lehetőségein?
- Ez benne van. Nyilván érdekes volt a sajtó számára, hogy egy egykori világsztár szapulta a mérkőzést - amely tényleg nagyon alacsony színvonalú volt -, de az idő végül nem Roy Keane-t igazolta. Rudolf Gergelyt figyelte, aki utána az Ajaxba szerződhetett volna, majd - a közreműködésem nélkül - a Serie A-ba igazolt, ami azért erősebb, mint az angol másodosztály. Látszik Priskin Tamás esetén is, hogy kicsit furcsa gondolatai vannak Keane-nek a labdarúgásról. Én a Honvéd-Debrecen meccs előtt már éreztem, hogy gond lesz, egy kávézóban megnéztünk egy harmadosztályú osztályozót, amely a Championshipbe jutásról döntött, és arra a bűnrossz, ívelgetős, unalmas meccsre azt mondta, hogy: "Ez igen, ez már futball!" Tudtam, hogy bármilyen lesz is a Honvéd-Debrecen, nem fog neki tetszeni, mert ő a klasszikus angol focit szereti.

- Rudolf Gergely miért hagyta ott önt?
- Erről őt kellene megkérdezni, nálam ez már nem téma.

- A válogatott összetartásain gyakran összefuthatnak, akkor sem beszélnek?
- Nem beszélek vele. Én tudom, mit teszek egy játékosért. Energiát fektetek bele, időt szánok rá, felhasználom a kapcsolataimat, és magamat teljesen beleadom abba, amikor egy játékos ügyében eljárok. Ha valaki ilyen módon becsap, az számomra nem emberi dolog.

- Az ajaxos szerződés biztos lett volna?
- Igen.

- Köteles László is az ön játékosa, hogyan lett egy válogatott kerettag kapusból cserejátékos Belgiumban?
- Segítettem neki, amikor a Genkhez került, először kölcsönbe igazolták le, majd meg is állapodott a két klub. Aztán a Diósgyőr - nem mondom, hogy a klub hibája, de egy-két emberé biztosan - egyszer csak kitalálta, hogy mégsem jó a kialkudott eladási ár, elkezdte húzni az időt, nem küldte a játékengedélyt, aminek most látszik az eredménye. Tönkretették a játékost. A Genk első számú kapusnak igazolta, aztán cserepadra ültették, a korábbi, 18 éves harmadik-negyedik számú kapus, Thibaut Courtois pedig élt a lehetőséggel, ma pedig már a legnagyobb klubok akarják vinni. Ha Köteles papírjai időben megérkeznek, a belga kapus ilyen fiatalon biztos, hogy nem kapja meg a bizalmat.

- Ki az, aki nyáron a legnagyobbat dobbanthatja a játékosai közül?
- Rajta vagyok, hogy Lázok Jani még februárban csapatot váltson, de ha nem most, akkor nyáron biztosan válthat. De aki a legnagyobbat léphet előre, az a debreceni Varga József. Ő bármely országban, egy komoly bajnokságban is megállná a helyét, még akkor is, ha Angliában van egy-két olyan csapat, amely 190 centi alatt nem igazol középpályást. De a dinamikája, labdabiztossága alapján nagy lehetőség előtt áll, ráadásul az alacsony termete ellenére is kiválóan fejel. Persze szükség van arra, hogy a következő fél éve jól sikerüljön a Debrecenben, és sokat segíthet, ha a válogatottban is lehetőséget kap. Sok tehetség futballozik az utánpótlás bajnokságokban is, szerintem a Honvédban futballozó Nagy Gergő és a kecskeméti Patvaros Zsolt nagyon sikeres karriert futhat be.

- Lothar Matthäus kapitánykodása idején mennyivel volt könnyebb dolga menedzserként?
- Értem, mire céloz, de Matthäusról tudni kell, hogy ő mindig is kíváncsi volt a mások véleményére. Többször együtt jártam vele a mérkőzésekre, aminek az volt az oka, hogy én sohasem azt mondtam neki, amit hallani akart. Nem voltam olyan, hogy ha ő a fehérre azt mondta, hogy fekete, akkor én bólogattam. Én egyetlenegy játékost ajánlottam be nála, Huszti Szabolcsot. Amit Lotharról és rólam mondtak, hogy bizonyos játékosok azért kerültek be válogatottba, hogy el lehessen őket adni, abban nagyon kevés igazság volt. Már csak azért is, mert gondoljon bele, számomra sokkal jobb, ha csak két játékosom játszik a válogatottban, és a csapat nyer, mint ha tizenegy játékosom ott van a kezdőben, viszont a csapat kikap.

Így is felállhatna a magyar válogatott

Ha csak Filipovic játékosai közül válogathatnánk, akkor is egész erős lenne a magyar válogatott. Kezdő: Király Gábor - Juhász Roland, Gyepes Gábor, Laczkó Zsolt - Varga József, Halmosi Péter - Tőzsér Dániel, Gera Zoltán, Buzsáky Ákos, Huszti Szabolcs - Feczesin Róbert. Cserék: Köteles László, Horváth Gábor, Pintér Ádám, Sándor György, Tisza Tibor.

- Cége honlapján azt írja: "Én vagyok a nemzeti válogatott legnagyobb rajongója". Tényleg jobban drukkol a magyaroknak, mint a szerbeknek?
- Ezt így azért nem jelenteném ki, hiszen szerb vagyok. De az igaz, hogy nem vagyok olyan közel a szerb válogatotthoz, mint a magyarhoz. A magyar csapatban sok játékosom szerepel, mindent tudok róluk, hogy mit esznek, mikor alszanak, az esetleges családi problémáikat, napi kapcsolatban vagyok velük. Ha a válogatottban sikeresek lennének, egyszer kijutnának egy világbajnokságra, akkor azt a saját sikeremnek is tartanám. Egy szerb-magyar válogatott meccsen valószínűleg elutaznék messzire, és akkor nem kellene magyarázkodnom, hogy kinek szurkolok. Hasonló volt a helyzet, amikor az Anderlecht a gyerekkori kedvenc csapatom, a Partizan ellen játszott, mindenki tudta a VIP-páholyban, hogy Juhász Roland a játékosom, és amikor gólt szerzett, tréfásan árulónak neveztek. Amikor egy játékosom gólt lő, az olyan, mintha én rúgtam volna.

- Mennyit rontott a menedzseri lehetőségein, amikor bundaügybe keverte a belga Nieuwsblad című lap?
- Hála istennek, semennyit, mert aki ismer, tudja, milyen ember vagyok, milyen családból származom, és hogy mi a véleményem erről. Én a legnagyobb ellensége vagyok a bundának. Pert is indítottam a belga újság ellen, amely utána visszavonta, amit írt, és elnézést is kért. Mai napig nem tudom, hogy honnan szedték, amit leírtak, talán valaki szándékosan keresztbe akart tenni nekem. Igaz, hogy Mészáros és Poleksic is hozzám tartozik, de én nem tudom elképzelni, hogy egy játékos egy Bajnokok Ligája-meccsen szerepel, és közben ez lenne a fejében. Inkább megpróbál minél jobban játszani, hogy erősebb csapathoz tudjon igazolni. Valaki ártani akart nekem, de nem járt sikerrel.

- Mit gondol a bundaügyről, súlyos dolgokra derülhet fény Bochumban?
- Nagyon remélem. Alig várom, hogy végre tegyenek valamit ellene. Azokat, akik benne vannak, nagyon komolyan meg kell büntetni. A minapi Newcastle-Arsenal meccs vége 0-4 után 4-4 lett, és nézze meg, senki nem kiabál bundagyanút, de ha Magyarországon lenne egy ilyen végeredmény, száz százalék, hogy másnap azt mondanák, nem volt tiszta a meccs. (Az interjúnkat követően a France 2 nevű csatorna azt állította, hogy az Interpol gyanús pénzmozgások miatt vizsgálatot indított a Newcastle-Arsenal meccsel kapcsolatban, de a nemzetközi nyomozóhatóság tagadta, hogy vizsgálódna az ügyben, és a Premier League illetékesei szerint sem találtak fogadási furcsaságokat - a szerk.).

- Mit gondol, a mostani magyar válogatott is kikapna 12-1-re a jugoszlávoktól, mint az 1997-es pótselejtezőn?
- A szerb válogatott tagjai nagyon komoly csapatokban játszanak, elég, ha csak a védelmet megnézzük: Vidic a Manchester Unitedban, Ivanovic a Chelsea-ben, Kolarov a Manchester Cityben, nem beszélve a többi játékosról. Ennek ellenére biztos vagyok benne, hogy most nem ez lenne a végeredmény, sőt ezúttal ki-ki meccset játszana a két csapat.

- Régi, csúcson lévő önmagát most hová tudná eladni?
- Nehéz megmondani, mert akkor is voltak lehetőségeim, de egy probléma volt velem: nem voltam gyors. Ez az én időmben is alapvető igény volt, de ma még inkább. Bár lehet, hogy - mivel erős és technikás voltam - egy olyan csapatba beilleszthető lehettem volna, ahol a többi játékos gyors. Maradjunk annyiban, hogy jobb most a játékosokkal foglalkozni, mint amilyen futballozni volt.