"Magyarországon erre nem lehet alapozni" - interjú Sidi Péter sportlövővel

A londoni olimpiára Magyarországról elsőként kvalifikálta magát Sidi Péter világ- és Európa-bajnok sportlövő, aki szerint sportága az utolsó pillanatában van Magyarországon.  Mivel elégedetlenek a hazai szakszövetség munkájával, Sidi és versenyzőtársai összefogtak, és ezentúl együtt készülnek Budaörsön. Sidi igazságtalannak tartja, hogy tavaly nem ő lett az év sportolója, ám annak nagyon örül, hogy az olimpiára már nem úgy kell készülnie, hogy mellette nyolc órát dolgozik.

- A sportlövészet nem túl népszerű Magyarországon, mi lehet ennek az oka?
- Itthon nem, de van több ország, ahol úgy kezelik, mint nálunk a focit vagy a vízilabdát. Az olimpia után komoly szabályváltoztatásokra kerülhet sor, a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak ugyanis az az elvárása, hogy minden sportág, így a sportlövészet is egyre ismertebb és nézettebb legyen. A sportágnak van olyan ágazata, amelyben a tévéközvetítés csak a döntőre korlátozódik, ami olyan, mintha egy focimeccsen csak a büntetőrúgásokat mutatnák. Pedig egy verseny nemcsak a döntőből áll, az alapversenyből is lehetne show-t csinálni.

- Hogyan?
- Eddig egy pisztolyos verseny úgy nézett ki, hogy mintegy ötven nemzetből beálltak hatvanan lőni egy órán keresztül, ami nem túl érdekes és követhető egy laikus számára. Sokkal érdekesebb lenne, ha a versenyzők párokat alkotnának, és kieséses rendszerben versenyeznének, mint a teniszezők, és ha például egy orosz játszana egy amerikaival, akkor jönne el a nézők ideje, hiszen lenne kiért szurkolni. Ez egy az elképzelések közül, de hogy mi lesz 2012 után, azt nem tudni.

- A londoni már a negyedik olimpiája lesz, melyik szakágban várja saját magától a legtöbbet?
- A legfontosabb, hogy döntőbe jussak, hiszen az azt jelentené, hogy van esélyem az aranyéremre. Szeretnék érmet nyerni, és ha lehet, akkor a legfényesebbet. Hogy melyik szakágban? Kisöbü sportpuska 3x40-ben vezetem a világranglistát, légpuskában második vagyok, de a sportpuska fekvő versenyében is odaérhetek, igaz, ebben a számban a szerencse többet számít, mint a rutin. Inkább azokban van a legtöbb esélyem, ahol a tapasztalat és a lövésztudás dominál, és kevesebb szerepet kap a szerencse.

- Már Peking előtt is esélyesnek tartották, ám 2008-ban a legjobb eredménye a hatodik hely volt. Mi változott azóta?
- Pekingben egy ponttal maradtam le az olimpiai éremről, ami másfél millimétert, talán egy lövést jelenthet. Nem volt szerencsém, egy kicsi abból is kellene, de valószínűleg rutinosabb és érettebb is lettem azóta, valamint a technikám is fejlődött.

- Pekingben már csak három aranyat nyert Magyarország. Mit gondol, miért egyre eredménytelenebb a magyar sport?
- 2004-ben, Athénban még kitartott a lendület, de utána a megvonások, a sportágakból kivont pénzek éreztették a hatásukat. A létesítményhelyzet például pocsék, nincs olyan lőtér, ahol nemzetközi versenyt lehetne rendezni. Ötven méteren edzeni sem tudok télen Magyarországon, pedig két olimpiai versenyszámom miatt is gyakorolnom kéne. A legjobb az lenne, ha épülne egy olimpiai központ és egy sportlövő-akadémia, a sportág megérdemelné, hiszen idén lesz 140 éves, és itthon nagy hagyományai vannak, minden szempont szerint top tízes sportágról beszélünk. A tavalyi eredmények alapján a sportlövészet a második volt a kajak-kenu mögött, megelőzve az úszókat is.

- Túltette már magát, hogy nem ön lett tavaly az év sportolója?
- Nincs min túltennem magam, de ettől még tény, hogy a tavalyi évben, az eredmények alapján messze én voltam a legjobb férfi sportoló Magyarországon. A választás pedig szubjektív, így fordulhatott elő, hogy a három kiló érmem a választók szemében kevesebb volt az egy kilónál (a szavazást a lólengésben világbajnok Berki Krisztián nyerte - a szerk.). Ezt sokan már csak úgy hívják, hogy az "év legnépszerűbb sportolója választás", mert sokszor nem is az eredmények számítanak, így nem problémázok ezen.

- Mi a célja annak az összefogásnak, amely szerint Csonka Zsófia, Igaly Diána, Bognár Richárd, Gerebics Roland és ön ezentúl egy csapatot alkotnak?
- Egyenként gyengék vagyunk, öten viszont sokra vihetjük. A célunk, hogy egymást segítve kijussunk a londoni olimpiára, és ott eredményesen szerepeljünk.

- De mi lesz azokkal, akik nincsenek benne a csapatban? Nem sértődött meg senki?
- Az aktív versenyzők közül az elmúlt öt évben ez az öt sportlövő hozott olimpiai pontokat Eb-ről, vb-ről, olimpiáról a felnőtteknél, vagyis a rövid távú célok teljesítése a mi vállunkat terheli. Nagyon örülnék neki, ha a realitás talaján maradva több versenyzőről tudnánk beszélni, de nincsen több. Ha hirtelen valaki feltűnne, akkor tárt ajtókkal várjuk, semmi nem zárult még le.

- A 14 éves Péni István, aki ön mögött második lett az ob-n, nem ilyen?
- Ő 2020-ban juthat ki az olimpiára, esetleg 2016-ban - szerencsével - összejöhet neki a kvóta. London túl közel van, és ez nem a tizenévesek sportja.

- Fegyvermestert is szerződtettek, méghozzá - ahogyan ön mondta róla - a világ legjobbját, Kotroczó Lászlót. Kulcsfeladat vár rá?
- A fegyvermester nagyon fontos, olyan, mint a Forma-1-ben a szerelő, a mérnök. Ha a fegyver nincs rendben, akkor nem lehet jó eredményt elérni. Márpedig a sportlövőszövetség három éve pótlás nélkül eltávolította a fegyvermesterünket, és ez az eredményekben is megmutatkozott, a felszerelések ugyanis nem voltak jól felkészítve a világversenyekre. Úgy nem lehet elindulni egy versenyen, hogy a te fegyvered kevesebbet tud, mint a többieké, mert az behozhatatlan hátrányt jelent. Az Eb-t, amelyre engem Kotroczó készített fel, három tizeddel nyertem, ami kevesebb mint fél milliméter. Ha nem ő készít fel, nem nyerek Eb-aranyat.

- A budaörsi lőtéren Igaly Diána korábban csak napi két órát edzhetett. Hogy lesz ez a helyszín az önök központja, ha ilyen korlátozások vannak?
- A kétórás szabályozás már a múlté, de vannak még megoldásra váró problémák. Dia tud gyakorolni Budaörsön, amely a magyar sportlövészet egyik hagyományos helyszíne, ő itt készült fel a győzelmével végződött athéni olimpiára. Ezen a természetvédelmi területen minden adott a számunkra, gyakorolhatjuk a hegyre futást és az azt követő pulzusszám-csökkentést is. Nem véletlen, hogy innen sok bajnok került ki, és ezt a helyet mostantól a stratégiai bázisunknak tekintjük.

- Mennyire drámai a sportlövészet helyzete?
- A sportág az utolsó pillanatában van Magyarországon. Szeptemberig kiosztják a londoni kvóták 95 százalékát, amire a sportág vezetése nem készült fel, ez próbáljuk az összefogásunkkal ellensúlyozni. A szövetség célkitűzése hét-nyolc olimpiai kvóta volt, ám a realitás a három-négy, szerencsés esetben öt kvóta. Jelen pillanatban tizenkilencre kell lapot húznunk, hogy megmentsük a sportágat. Sok választási lehetőséget nem hagytak a számunkra.

- Krzyzewsky Miklós elnök mit szólt a kezdeményezéshez?
- Úgy gondoltuk, hogy amit ő nem csinált meg, azt megcsináljuk mi. Teltek a hónapok, minden sportág folyamatosan ismertette a stratégiai tervét. A miniszterelnök azt mondta, csak akkor lesz támogatás, ha van terv is, a sportlövészetben azonban nem történt semmi. Mi léptünk, de nem akarjuk a szövetség rosszallását, hiszen a célunk az, hogy felemelkedjen a sportág, és a magyarok sikeresek legyenek.

- Visszajelzést kaptak már valakitől?
- Igen, Schmitt Pál köztársasági elnök gratulált, és sok befolyásos ember ért egyet a tervünkkel.

- Meg lehet élni a sportlövészetből?
- Magyarországon jelen pillanatban nincsen profi sportlövő. Mindenki csinál mellette valamit, mert erre nem lehet alapozni, nincsenek fizetett versenyzők. Nehéz felvenni a kesztyűt azokkal a profikkal, akik katonák, rendőrök, sportalkalmazottak, mint ahogy az több országban is szokás.

- Sokszoros bajnokként ön milyen távol áll a profi léttől?
- Azzal, hogy a MOB kiemelt sportolója lettem, a londoni olimpiáig tényleg csak a sportlövészetre kell koncentrálnom. Peking előtt ez másképp volt: a napi 7-8 órás munka mellett próbáltam felkészülni.

- Mit dolgozott?
- Menedzser voltam, tárgyalásokra jártam egy nyomda megbízásából.

- Tegyük fel, Londonban az utolsó lövése dönt az olimpiai aranyról. Ebben a pillanatban nem zavarná meg, ha eszébe jutna, hogy ezen múlik a jövőbeli anyagi biztonsága?
- Aki nem tudja félretenni a külvilágot és a zavaró gondolatait, az ne is álljon sportlövőnek, hiszen, aki fejben nem tiszta, az nem nyerhet.