"A bungee jumpinghoz hasonlítható bátorságpróba ez" - mondja az ustawkáról egy ferencvárosi érzelmű szurkoló, aki maga is részt vett már előre lebeszélt ütközetekben. "Lehetsz te nagyon jó harcos, igazából akkor dől el, hogy mennyire vagy tökös gyerek, amikor meglátsz veled szemben felsorakozni 10-20 jól megtermett alakot, ez az igazi adrenalinbomba."
Az ustawka lengyel szó, a titkos helyen megrendezett és meghatározott szabályok szerint zajló szurkolói verekedés azonban Európa-szerte létező jelenség. Forrásunk szerint Magyarországon csak alkalomszerűen rendeznek ilyen összecsapásokat, ezek közül kettő a videomegosztókra is felkerült. Tavaly október végén a DVSC-FTC meccs előtt a debreceni Nagyerdőben volt csoportos verekedés, idén márciusban pedig Budapest környékén estek egymásnak pécsi és ferencvárosi ultrák.
Ez történt a debreceni találkozón
Miközben ütik, értékelik is egymást
A fradista fanatikus saját élményei alapján indulatmentes ütközetekről beszélt, amelyek inkább bokszmeccshez hasonlítanak, mint a tömegverekedéshez. "Nem a megfélemlítés a cél, hanem az erőnk fölmérése. Eleve adott a tisztelet a két fél részéről, mert kevesen vállalják ezt a nyílt megméretést, és ez a kevés ember értékeli egymást."
Azt azért a művelői is elismerik, hogy az ustawka több meglepetést hozhat egy egyszerű bokszmeccsnél. "Valóban benne van, hogy a forgatagban egyedül maradsz több ellenféllel szemben, vagy épp hogy nem a saját súlycsoportodnak megfelelő figura jut neked, de azért vagyunk egy csapat, hogy ilyenkor kisegítsük egymást."
A küzdelem addig tart, amíg a magukat megadó bunyósok miatt valamelyik fél döntő túlerőbe kerül. "A végén nem megyünk el közösen sörözni, de lepacsizunk, megkérdezzük, mindenki rendben van-e, és békében távozunk."
A ferencvárosi és a pécsi szurkolók ustawkája meglehetősen egyoldalú volt
A lengyeleknél bajnoki rendszerben verekednek
Lengyelországban az ultrák a Huligánok Ligája keretében rendezik az összecsapásokat fordulókkal, jegyzett eredményekkel és bajnoki tabellával, az ütközetekről egy erre a célra készített újság is beszámol - mindez persze illegálisan működik. Magyarországon jóval kisebb a népszerűsége az ustawkának, míg más országokban gyakorta több száz fős csapatok találkoznak, nálunk egy-két tucat ember üti egymást kedvtelésből.
Forrásunk szerint nem is várható a külföldihez hasonló kibontakozás. "Van néhány tábor, ahol hozzánk hasonló létszámban bevállalják, de a többi helyen csak 1-2 ilyen ember van, a többség nem vállalkozik ilyesmire. Annál azért több megbeszélt bunyó van, mint amennyi az internetre felkerült. A táborok vezetői jól ismerik egymást más ügyekből kifolyólag, sok esetben baráti kapcsolatot ápolnak, könnyen tudnak egyeztetni."
Az előre megrendezett szurkolói csaták nem mindenhol ilyen barátiak, a volt szovjet tagállamokban, illetve Szlovákiában a harci eszközök használatát is engedik a felek. "Erre azt tudom mondani, hogy szerencsére itthon már eljutottunk arra a szintre, hogy senkit sem akarja elpusztítani a másikat. Korábban sokszor azt kaptuk, hogy nem harcolnak velünk, fradistákkal az egyenlőtlen létszám miatt, ez az ustawkánál már nem gond, mert a létszámot is előre egyeztetjük. Ha pedig valaki nincs annyira bátor, hogy vállalja azt, hogy puszta kézzel odaáll, az ordibáljon csak továbbra is a kerítés mögül."
Keleti és nyugati gyökerek
Azt, hogy az európai helyzet jóval összetettebb, azt az ultracsoportok működését több évtizede kutató Sándor Mihály információi is alátámasztják. "Európában meg kell különböztetni a nyugat-európai fair boxot és a keletről származó ustawkát" - tudtuk meg az újságírótól.
"Az előbbi a hetvenes években, Németországból terjedt el, eleinte fegyver és kontroll nélkül űzték, de a rendőrségi fellépés erősödése miatt megváltoztak a keretei, csakis huligánok között zajlik. A lengyeleknél kialakult ustawkát egy-egy csoporton belül baráti csapatok is vívhatják, a szláv hagyományok szerinti szabályok érvényesülnek, de keményebb változatai is vannak."
A Kijev melletti ustawkában több száz ukrán huligán csapott össze
A lengyel ultramozgalom különösen erős hagyományokkal bír. "Az ország összes jelentős tábora benne van a három nagy szurkolói szövetség valamelyikében. Ezen szövetségek valamelyikébe a régi vazallusi rendszert idézve egészen a hatodik-hetedik osztályú kiscsapatokig minden ultracsoport betagozódik. Az azonos csoportokon belüli fanatikusok eljárnak egymás meccseire szurkolni, viszont a szövetségek egymás között iszonyatos harcokat vívnak. Ezekből kifolyólag több haláleset is előfordult már az elmúlt évtizedekben, de - bizonyos hírekkel ellentétben - egyik sem köthető ustawkához, mindig a stadion körül kialakuló rendbontások, bűncselekmények okozták a tragédiát."
Sándor szerint az ustawkát nem kizárólag a futballszurkolók gyakorolják, tudomása szerint debreceni és békéscsabai kézidrukkerek is összecsaptak már hasonlóképpen leszervezett keretek között.
Városhatárokon és törvényeken túl
Hogy milyen erőket képviselnek az általában több száz nehézfiút felvonultató lengyel egységek, és hogy milyen nehéz dolguk lehet lengyel kollégáiknak, abba a magyar rendőrök is kaptak némi betekintést 2003-ban. "A magyar-lengyel Eb-selejtező előtt az élvonalbeli Arka Gdynia különítménye tette tiszteletét Budapesten" - mesélte Sándor Mihály. "Róluk tudni kell, hogy egytől egyig amerikaifocista méretű, küzdősportban jártas figurák. Amikor összetűzésbe kerültek a helyi rendőrökkel, nem a megszokott vége lett a csetepaténak, végül ugyanis ők teperték le a földre az összes, ellenük fellépő rendőrt."
A lengyel szurkolók szerint feltöltődést ad nekik az ustawka (interjú magyar felirattal)
A szakíró szerint bár az ustawka valóban hozzájárul bizonyos "alantas energiák levezetéséhez", mindig is "törvényen túli" tevékenység marad. "Amíg egy-egy ilyen esemény nem kap rendőri engedélyt, addig illegális dolognak minősül. A küzdősportokhoz hasonló keretek között, orvosi ellenőrzéssel talán megoldható lenne ez is, de erre kevés az esély."
Ebben a kérdésben más véleményen voltak az általunk megkérdezett szurkolók. Fradista forrásunk szerint nem egyértelmű a helyzet, hiszen az erdei párharcokban se garázdaság, se félelemkeltés, se súlyos testi sértés nem történik.
"Eddig arról volt szó, hogy ne a stadionokban randalírozzanak anyagi károkat és rémületet okozva, hanem menjenek ki a pusztába verekedni. Akik ezt mondták, most ne panaszkodjanak, mert az történt, amit akartak" - érvelt az [origo]-nak egy debreceni szurkoló, aki ugyan nem vett részt ustawkában, de nem ítéli el a szurkolótársait emiatt.
"Kimennek a fiúk, levezetik az adrenalint sportszerű keretek között, a végén kezet fognak, és hazamennek. Hozzáteszem, nem értek egyet az erőszakkal, de ha már csinálják, akkor inkább így csinálják, mert így nincs komolyabb sérülés, a küzdelem puszta kézzel folyik, a magát megadó résztvevőt békén hagyják. Egy balhé az éjszakai életben, vagy akár a ketrecharc és egyéb őrült küzdősportok sokkal veszélyesebbek lehetnek. Ráadásul itt, aki odamegy, az felvállalja, hogy részt vesz benne, tehát nincs olyan ember, aki csak belekeveredik."
A tavaly októberi, internetre is felkerült debreceni verekedés után a helyi rendőrség feljelentéskiegészítésben vizsgálta az ügyet, ám mivel a felvétel alapján szerintük nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy mikor, hol és kik között történt a verekedés, végül nem indult nyomozás. A márciusi verekedéssel kapcsolatban a BRFK szóvivője múlt csütörtökön írásban ígért választ arra a kérdésünkre, hogy vizsgálják-e az esetet, ez azonban mostanáig nem érkezett meg.
Az [origo] által megkérdezett büntetőjogász, dr. Gellér Balázs szerint a kérdés megítélése nem egyszerű, hiszen maguk a résztvevők is igyekeznek kikerülni az ütközést a jogszabályokkal. "Mivel ezekben a párharcokban előre megegyeznek, adott a sértetti beleegyezés, emiatt nem beszélhetünk tettleges becsületsértésről" - állapította meg az ELTE Büntetőjogi Tanszékének vezetője. "Ezzel együtt az egyszerű szabálysértés megvalósul, akárhová is vonulnak el a szurkolók. A verekedés és az arra való felhívás ugyanis szabálysértésnek minősül, és elzárással, illetve 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal büntethető." A jogász elmondta, garázdaság teljesülése esetén már bűncselekménynek minősülnének az ütközetek, de mivel az elhagyatott területeken nem keltenek riadalmat a verekedők, ez az eset nem áll fenn. "Az már egy nehezebb jogi kérdés, hogy a csatákról beszámoló, internetre feltett videókkal vajon kimerül-e a félelemkeltés kategóriája, ezt első körben nehéz lenne megállapítani." Van viszont egy olyan tényező, amely jelentősen súlyosbítja az ustawka jogi megítélését. "Abban az esetben, ha valaki védőeszköz nélkül ököllel közepes vagy annál nagyobb erejű ütést hajt végre a másik fél arcára irányítva, akkor mindenképp súlyos testi sértésről beszélünk, akár okoz vele súlyos sérülést, akár nem. Ebben az esetben pedig a sértett beleegyezése sem elég, ilyenkor az eset már bűncselekménynek minősül, és ekkor ez kerül előtérbe a szabálysértés helyett." Gellér arra is kitért, hogy a szurkolóknak milyen keretek között lenne esélyük a legális ütközetekre. "Az ökölvívás esetében a megengedett kockázatvállalás mellett egy elismert sport legális szabályai szerint zajlik a küzdelem, egy legális klubnál. Ha a szurkolók ki akarnak jönni az illegalitásból, akkor harci egyesületeket kell alapítaniuk, és el kell fogadtatniuk a szabályaikat." |