"Itt nem lehet okosnak lenni" - félelemből hallgatnak a bundáról a magyar focisták

A magyar élvonalban szinte mindenki tud a megvesztegetési ügyek részleteiről, és már régen nem a betyárbecsület, sokkal inkább a félelem miatt nem szólalnak meg a játékosok - állította az [origo]-nak egy több NB I-es csapatban is megfordult magyar labdarúgó. Az utóbbi hetek híreinek hatására az öltözőkben központi téma lett a bunda, de mindig is része volt a magyar focinak, a hallgatásukkal vétkessé váló játékosok pedig nem tudják, mitévők legyenek.

"Ötszáz olyan labdarúgó van, mint én" - mondta szerdán bilincse vert kézzel a Hír TV-nek H. Gábor, akit "bűnszervezetben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények" gyanújával vettek őrizetbe. A Siófok focistája által említett szám nem pontos, de egy érintett szerint nem azért, mert túl nagy.

Egy az [origo]-nak nyilatkozó, korábban több NB I-es csapatban is szerepelő, állítása szerint több bundagyanús helyzetet ismerő focista úgy tudja: az alsóbb osztályokat is beleszámítva ötszáznál is többen - inkább passzív, mint aktív - részesei a magyarországi bundaügynek. "Teljesen véletlen, hogy most kiket kaptak el. Ennyi erővel másik tíz-húsz, vagy akár ötven embert is kikaphattak volna az NB I-ből, akkor se csodálkozhatna senki, de csapatonként tíz-tíz ember biztosan van, aki tud, vagy hallott valamilyen megkeresésről" - mondta a focista, hozzátéve, hogy van olyan csapat, amelyből most 10-12 embert is elő lehetne állítani megvesztegetés miatt.

Fogunk még csodálkozni?

"Csodálkozni fog az ország, amikor majd ügyvezető igazgató, edző neve is előkerül, talán ennek az előszele, hogy egy játékos-menedzser már is lebukott" - mondta (K. Zsolt FIFA engedéllyel rendelkező játékos-ügynököt kedden vették őrizetbe Szarvason). Szerinte a magyar játékosok egyértelműen azért bundáznak, mert nincsen pénzük. "Talán csak a nagycsapatokat - a Debrecent, a Videotont, a Fradit, mostanság a Diósgyőrt - leszámítva, a játékosok jó része minimálbérre van bejelentve, így amikor egy játékos új csapatot keres, nem is mer, csak fél- vagy egyéves szerződést aláírni, mert egyáltalán nincsen garantálva számára, hogy a fizetése többi, beígért részét is megkapja" - jelentette ki. (A klubok pénzügyi trükközéseiről itt olvashat részletesen.)

"Az átlagkereset az NB I legtöbb csapatánál 2-300 ezer forint körüli, a régi, magas fizetésről szóló anekdoták tehát már - a pénzesebb nagycsapatokat leszámítva - egyáltalán nem érvényesek. A minimálbéren felüli pénzek kifizetésében a legtöbb helyen csúszások vannak, ezért nem élnek létbiztonságban a labdarúgók. Bár itt-ott megjelent az ekho-s adózás, de még egy magyar szinten gazdag csapat sem engedheti meg magának, hogy az átlagban 600 ezret kereső játékosai után kifizesse a járulékokat. A tisztuláshoz még nagyobb adókedvezményre lenne szükség". Mit tehet egy fiatal focista olyankor, ha a csekkeket már nehezen tudja befizetni, és megkeresik azzal: "kapsz nyolcezer eurót, ha két góllal kikaptok?" A forrás szerint valószínűleg belemegy a csalásba.

Két játékos nem elég a bundázáshoz

Amikor arról kérdeztük, hogy őt keresték-e már meg azzal, hogy befolyásoljon egy mérkőzést, egy "ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom" mondattal válaszolt. "Sokan elcsábulnak. Pedig most látjuk, hogy milyen ára lehet ennek, nem túl irigylésre méltó bilinccsel a kézben várni a sorsodra. De ahhoz, hogy egy megrendelt eredmény bejöjjön, nem elég, ha ketten vannak benne a buliban, ennek szervezetten kell működnie" - jelentette ki.

Szerinte már-már letargiában van az NB I-es játékosok jelentős hányada, az öltözőkben központi téma lett a bundaügy, és senki nem tudja, mitévő legyen - annak ellenére, hogy a néma cinkosok száma sokkal több, mint a megvesztegetetteké. Mindez annyit tesz: a többség látja, hogy mit csinál a kisebbség, de nem tesz semmit ellene.

Az MLSZ az UEFA-hoz hasonlóan arra törekszik, hogy azokat is megbüntesse, akiket megkerestek a megvesztegetők, de ezt nem jelentik. Pedig a játékosok szerint ez nem ilyen egyszerű. "Ha jelented, nem tudhatod, mi lesz a következménye. Konkrét fenyegetésekről ugyan nem tudok, de ha körülnézünk ma Magyarországon, tízezer forintért elvágják a torkodat bármikor, esetleg a családodnál kopogtathatnak. Ennek tudatában te hogy döntenél? Nem tudom, mennyire igazságos, hogy az is bűnhődik, aki csak véletlenül hallott valamit. A szóbeszédek pedig nagyon gyakoriak, és nagyon kevesen vannak, akik nem tudnak semmiről. Akkor pedig mit lehet tenni, ha jön egy telefon egy ismeretlen vagy egy sokjegyű, külföldi számról? Nem szabad felvenni, vagy minél hamarabb le kell tenni?!"

A klubtulajdonos tudja, de nem mondja

A Nemzeti Sport egyik pénteki írása szerint az újság egyik munkatársát, Sinkovics Gábort felhívta az egyik magyar klub tulajdonosa, és elmondta neki, hogy saját csapatának néhány játékosa eladta az egyik meccset. A klubtulajdonos azonban egyelőre nem akarja a nyilvánosság elé tárni az ügyet, állítólag biznyítékokat gyűjt. Az újságíró szerint évek óta ez megy Magyarországon, "mindenki mindent tud, klubvezető, futballista, játékvezető sejti, kik irányítják a fogadási csalásokat a háttérből."

Próbálják elnyomni az emléket

A labdarúgók úgy tartják, mivel kimaradni szinte lehetetlen a bundaügyből, aki nem akar közvetlenül érintett lenni, annak az a legjobb, ha becsukja a szemét, a száját, a fülét, és bízik benne, hogy nem történik vele semmi rossz. Ha valaki jelent egy esetet (azaz szól, hogy őt vagy valakit a környezetéből megpróbáltak megvesztegetni), hiába akart jót, utána még rosszul is járhat. "Itt nem lehet okosnak lenni. A betyárbecsületen ez az ügy már rég túlnyúlt, mindenki csak magára és a családjára figyel. Pécsett is az történhetett, hogy a játékos nem jelentette egyből az esetet, akinek meg ezt elmesélte, az később elmondta a klubnak. Pedig nem is történt semmi, nem befolyásolta senki azt a mérkőzést, amiért végül elmeszelték a játékost" (az ügy részleteiről itt olvashat).

A forrás szerint a gyanúba keveredett játékosok sokat vívódnak magukban, próbálnak inkább csak előre tekinteni, és abban bíznak, hogy az évekkel ezelőtti esetükre már sohasem derül fény. "Valahogy ezt a rossz élményt el kell nyomni, és örülni, hogy egyre távolabb kerülsz a megkeresés idejétől" - mondta a futballista, de azt nem árulta el, hogy a saját, vagy valamelyik csapattársa érzéseiről beszélt.

A focista úgy véli: mivel az ország egyre szegényebb, a bundázási kedv a lebukások ellenére nemhogy csökkenni, de erősödni fog. "Olyan még nem létezett, hogy az öt forintnál a hat az nem jobb. Valakit kényszerítenek, valakinek problémái vannak, valaki pedig azért adja be a derekát, mert unja, hogy csak egy négyütemű Trabanttal járkál, vagy éppen komoly hitelei vannak. Bizonyos szempontból vizsont fel van nagyítva most ez a téma, hiszen bundázás mindig is volt a magyar bajnokságban, évtizedekkel ezelőtt is előfordult, hogy valaki az utolsó meccsen rúgott öt góllal lett gólkirály" - mondta.

A labdarúgó az egész bundaügyet árnyaló, általa jól ismert körülmények alapján nem is tudja igazán elítélni azokat, akik végül elfogadják a kenőpénzt. Pedig ő is jól tudja, hogy ezzel becsapják a nézőket, a szurkolókat, de saját magukat és a csapattársakat is. Akik pedig nem tudnak semmiről, az a három-négy focista mindhiába idegeskedik a pályán, úgysem tehet semmit a győzelemért.

L. Mátyástól K. Zsoltig

A bundaügyben az MLSZ feljelentése nyomán indult nyomozás Magyarországon 2009 decemberében. A főügyészség a rendőrséggel közösen idén június 28-án összehangolt, nagyszabású akciót hajtott végre, összesen 12 helyszínen tartottak házkutatást, számos okiratot, adathordozót és mintegy 100 millió forint értékben készpénzt foglaltak le. Az akció során hét embert, három volt és jelenlegi futballistát és négy bírót vettek őrizetbe, akiket gyanúsítottként hallgattak ki többrendbeli bűnszervezetben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és vesztegetés bűntette miatt. A játékosok közül H. Gábor, K. Zoltán és L. Mátyás a gyanúsított, a játékvezetők esetében pedig L. Kolos, S. Krisztián, Cs. János és M. Tamás.

A gyanú szerint K. Zoltán tavaly olyan nemzetközi bűnszervezetnek lett tagja, egyben magyarországi vezetője, amelyet egy távol-keleti illetőségű személy irányított, és amelyben a vezető alatt közvetlenül elhelyezkedő szinten K. Zoltán mellett még négy szervező állt. Február 9-én három magyar bíró, Lengyel Kolos, Selmeczi Krisztián és Csák János engedély nélkül működött közre az észt-bolgár felkészülési mérkőzésen, ügyükben a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség indított vizsgálatot és mindhárom bírót örökre eltiltotta. A 2-2-re végződött meccs összes gólja 11-esből született.

Augusztusban a főügyészség P. Csabát, a Videoton Puskás Akadémia U19-es csapatának játékosát is meggyanúsította azzal, hogy a Ferencváros U19-es csapatának kapusát a két együttes U19-es bajnoki mérkőzésének manipulálására próbálta rábírni.

Októberben a főügyészség gyanúsítottként hallgatta ki Sz. Györgyöt "három rendbeli, gazdálkodó szervezet dolgozójának, tagjának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette megalapozott gyanúja miatt". A gyanú szerint Sz. György a 2010. május 5-én lejátszott Diósgyőr-Nyíregyháza (0-1) NB I-es mérkőzés előtt - a hazai találkozók manipulálásában szervezőként tevékenykedő K. Zoltán és L. Mátyás utasításainak megfelelően - H. Gábor segítségével felkereste a Diósgyőr három játékosát, akiknek 3-3 ezer eurót ígértek, majd adtak azért, hogy elcsalják a mérkőzés végeredményét. Mivel az elkövetői kör végül a mérkőzésre nem tette meg a fogadását, ezért a megkeresett játékosok a vesztegetési pénzt a mérkőzés után visszaadták.

Szintén októberben Törtei Tamást, a Pécs labdarúgóját a Siófok elleni Ligakupa-mérkőzés eredményének manipulására próbálták rávenni. A futballista az MLSZ szabályzatával, valamint a PMFC házirendjével és etikai szabályaival ellentétesen cselekedett, mert az esetet nem azonnal jelezte a klub vezetőségének, s mielőtt ezt megtette volna, egyik játékostársának is beszámolt a megkeresésről. Az MLSZ Törteit december 31-ig eltiltotta.

H. Gábort hétfőn - nemzetközi fogadási csalásokkal kapcsolatos ügyben - S. Lászlóval, a Vasas-Híd futballistájával együtt vették őrizetbe, utóbbi A. Attilához, az NB II-es Kozármisleny szombaton őrizetbe vett labdarúgójához hasonlóan később beismerő vallomást tett, így az őrizetbevételt megszüntették, a játékosok szabadlábon védekezhetnek. A. Attila azt mondta, a megállapodás szerint játékostársai segítségével, összesen 15-20 ezer euró ellenében csalták volna el a 2009-es Honvéd-Siófok Magyar Kupa-elődöntőt. A túl nagy kockázat miatt az elkövetői kör végül mégsem fogadott a mérkőzésre, így a pénzt sem fizették ki a játékosnak. Kedden egy FIFA-licences játékos-ügynököt, K. Zsoltot vették őrizetbe Szarvason, majd pénteken az előzetes letartóztatását is elrendelték "bűnszervezetben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett különösen nagy kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények miatt".