Százéves klubot nem lehet megszüntetni egy tollvonással - a BKV Előre utolsó napjai

A tekepályán este tízig folyamatosan zajlik az élet, a konditeremben pedig csak arra koncentrálnak, hogy az utolsó pillanatig kiszolgálják a vállalat dolgozóit, akik hitetlenkedve fogadták a BKV Előre SC bezárásának hírét. Az alkalmazottaknak már bejelentették, hogy megszűnik a munkájuk, a februári számlákat sem tudják kifizetni, a vezetők ennek ellenére még reménykednek benne, hogy a főváros nem hagyja eltűnni az idén százéves sportegyesületet. 

A BKV Előrét (illetve elődjét) pont száz éve, 1912. június 15-én alapították. "A BKVT (Budapesti Közúti Vaspálya Társaság) tisztviselők június 15-én tartotta, élénk érdeklődés mellett, alakuló közgyűlését. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az előkészítő bizottság jelentését, működéséért jegyzőkönyvi köszönetét fejezte ki, majd megválasztotta az egyesület vezetőségét" - idézi a korabeli Sporthírlapot az egyesület honlapja.

A klub első két szakosztályában a labdarúgók és a teniszezők sportolhattak, az első névváltozásig (BEVVE, Budapesti Egyesített Városi Vasút Egyesülete), 1918. szeptember 5-ig mintegy 200 tagot számláltak. 1923. január 1-jén a BSZKRT (Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság) lett a tulajdonos, a klubszínek 1926-ban bordó-fehérről kék-sárgára változtak, és a Beszkárt néven emlegetett klub komoly anyagi támogatással sorra alakította meg szakosztályait.

1931-ben a birkózó Varga József szerezte az első országos felnőtt aranyérmet, az 1936-os garmisch-partenkircheni téli játékokon szereplő Kővári Károly a klub első olimpikonja, az 1937-es koppenhágai vb-4. Karaki Zoltán pedig az első világbajnoki helyezettje volt.

A 25. születésnapját már 18 szakosztállyal és 1820 aktív taggal ünnepli az egyesület, amelynek fénykorában huszonkilenc szakosztály is működött.

1945 márciusától Előre SE-ként szerepelt, a klub első Európa-bajnoka Mitró György úszó volt 1947-ben, az első olimpiai bajnok Temes Judit úszó, aki 1952-ben Helsinkiben a 4x100 m-es gyorsváltó tagjaként nyert aranyérmet. Az első világbajnoki győzelem a Mészáros György, Mészáros István kajakpáros nevéhez fűződött 1954-ből.

1954 decemberében az Előre, Postás, Lokomotív hármas fúziója révén létrejött a Törekvés SE, amelyet 1957. január 1-jétől a Bp-i Előre SE névváltozás követett. 1968-ban Tatai Tibor kenu egyes 1000 méteren olimpiai bajnoki címet szerzett Mexikóvárosban.

1969. január 1-jén alakult meg a mai is ismert BKV Előre SC, Baczakó Péter (1980, Moszkva, félnehézsúly) már az új nevet viselő klub színeiben lett olimpiai bajnok. A legutóbbi olimpiai érmet 2004-ben a súlyemelő Krutzler Eszter nyerte, aki Athénban második lett. Világbajnoki aranyérem 2011-ben is született a tekéző Méhész Anita révén.

Csak 1980 óta 17 világ-, és 19 Európa-bajnoki arannyal gazdagodott a klub, amelynek sportolói összesen 30 világbajnoki címet szereztek.

"Sajátos helyzetben vagyunk a hagyományos egyesülethez képest. Egy sportklub célja ugyanis alapesetben az, hogy a csapatai, versenyzői a maguk műfajában minél jobb eredményeket érjenek el. A mi dolgunk viszont elsősorban az, hogy kiszolgáljuk a közlekedési társaságnál dolgozók sportolási igényeit. Meg kell mondanom, a mai helyzetben, amikor az emberek rengeteget dolgoznak a megélhetésük érdekében, nem könnyű megmozdítani őket. Elsősorban azok vevők a sportra, akiknek a mozgás, a versenyzés iránti igény már gyerekkorban beleivódott a vérükbe" - nyilatkozta tavaly a BKV Előre SC ügyvezető igazgatója, az egykori kiváló jégkorongozó Hudák Gábor

Jelenleg négy versenyszakosztály mellett a szabadidős szakosztályokban több mint 1200 dolgozó sportol, valószínűleg már csak a hónap végéig.

BKV Előre és a futball

A klub labdarúgó-szakosztálya 1912 nyarán alakult meg, de csak három évvel később indult először a bajnokságban. Az átszervezések miatt első alkalommal az 1939/40-es évadban sikerült az élvonalba jutás, a legjobbak között négy szezont töltött: 1940-41-ben a 11., 1943-44-ben a 14., 1949-50-ben a 13., 1950 őszén pedig a 14. lett.

Az állandósuló másod- és harmadosztályú szereplés csúcspontja 2001 lehetett volna, ám a csapat hiába nyerte meg az NB I/B Keleti csoportját, nem vállalta az első osztályt. 2002-03-ban még elődöntős volt a Magyar Kupában, azóta nem ért el kiemelkedő eredményt. Jelenleg az NB II Nyugati csoportjának 14. helyén áll.

A stadiont 1926-ban kezdték el építeni (az első pálya a Thököly és a Mexikói út kereszteződésénél volt), fénykorban 20 ezer fő volt a befogadóképessége. Lelátója műemlékvédelem alatt áll.