Mégis van értelme az ötödik játékvezetőnek?

Rekordszámú fejesgól született eddig az Európa-bajnokságon, a találatok közel egyharmadát fejjel szerezték. Michel Platini szerint ez részben az ötödik játékvezetőnek köszönhető, de valószínűleg az új labda és a taktikai fejlődés is szerepet játszik benne.

Az UEFA elnöke, Michel Platini nem kis öngólt lőtt akkor, amikor egy nappal az Ukrajna-Anglia csoportmérkőzés előtt lelkendezve dicsérte az öt játékvezetős rendszert. A francia sportvezető kifejtette, hogy öt játékvezető mellett nem fordulhat elő olyan esemény, ami elkerülné a bírók figyelmét, és emiatt van több gól a tornán.

A magyar játékvezetői csapat, elsősorban Vad II István tévedése - amikor nem látta bent a John Terry által a gólvonal mögül kihúzott labdát - aztán nemcsak Kassai Viktorékat, de Platini előző napi nyilatkozatát is gúny céltáblájává tették, pedig némi igazság azért lehet a szavaiban.

Potyognak a fejesgólok

Az alapvonalakon helyezkedő asszisztenseknek ugyanis nemcsak azt kell figyelniük, hogy a labda bent volt-e vagy sem, hanem összességében is segítik a játékvezető munkáját, és Platini úgy véli, hogy ez hozzájárult ahhoz, hogy az Európa-bajnokságon feltűnően sok a fejesgól.

Az eddigi 69 találatból 20-at szereztek fejjel, ami máris új Eb-csúcs, pedig még hátravannak az elődöntők és a finálé. Az eddigi rekordot a 2004-es sorozat jelentette, amikor 17 fejesgól született, ami az összes találat 22 százaléka. Most viszont a fejesgólok aránya már eléri a 28 százalékot is.

És hogy ennek mi köze van az ötödik játékvezetőhöz? Platini megtalálta az összefüggést a két dolog között.

"A védők nem mernek annyit szabálytalankodni a tizenhatoson belül, mert félnek, hogy most sokkal könnyebben észreveszik ezeket. Amikor fiatal voltam, állandóan igyekeztünk megtéveszteni a bírót, megfogtuk az ellenfél mezét, ha a játékvezető nem figyelt oda, most viszont erre nincs lehetőség, sokkal kevesebb a mezhúzás" - védte a mundér becsületét az UEFA elnöke.

Pontosabbak a beadások

Platini szavaiban lehet némi igazság, de mindez nem ad teljes magyarázatot a fejesgólok nagy számára. Már csak azért sem, mert a sokat emlegetett mezhúzás általában a pontrúgásoknál kezdődik, márpedig a 20 fejesgólnak csak a fele született szöglet vagy szabadrúgás után, a többit akcióból szerezték.

A beadások számáról csak a 2010-es vébéről lehet pontos statisztikákat találni, és ez alapján a két évvel ezelőtti viadalon a beadások száma nem volt kevesebb. A portugálok például akkor például meccsenként átlagban 17-szer próbálkoztak beíveléssel, míg most az Eb-n valamivel kevesebbszer, alig 14-szer adták be a labdát mérkőzésenként, és a többi válogatottnál is nagyjából hasonló az arány.

Mindebből az következik, hogy a beadások lettek pontosabbak, és ebben nagy szerepe lehet a labdának. A 2010-es vébé labdáját, a Jabulanit nagyon sok kritika érte, és nem csak a kapusok részéről, a mezőnyjátékosok arról panaszkodtak, hogy sokkal nehezebb lekezelni, és nem lehet vele olyan pontosan célozni sem. A sportszergyártó cég által bevezetett forradalmi újításként azt a labdát mindössze nyolc panelből állították össze, ráadásul varrás nélkül, a darabokat hő segítségével illesztették.

A Liverpool egykori kiváló játékosa, Craig Johnston (aki visszavonulása után maga is sportszerfejlesztéssel foglalkozott) például kijelentette: véleménye szerint a Jabulani túlságosan kerek, túl tökéletes volt, emiatt nem lehetett akkora pörgést adni neki.

Az [origo] Jabulani-tesztje 2010-ből

Véleményét egy levélben meg is írta a sportszergyártó cégnek, amely a jelek szerint hallgatott rá, illetve a kritikákra, hiszen az Európa-bajnokságra visszahozta a klasszikus designt: a Tango 12 névre hallgató labdát ugyan szintén nem varrással, hanem termikusan illesztették össze, de nem nyolc, hanem 32 panelből, amivel megkönnyítették a játékosok dolgát.

Az [origo] a Tango 12-t is tesztelte

A sportág taktikai fejlődése is abba az irányba mutat, hogy a fejjáték ismét előtérbe kerülhet. A 4-2-3-1-es játékrendszerben a szélsők szerepe sokkal nagyobb lett, és bár nem elsődleges feladatuk, hogy elfussanak az alapvonalig, majd onnan középre kanyarítsák a labdát (gyakran éppen az ellenkező oldalon játszanak, hogy befelé cselezve kapura törhessenek), de a felfutó szélsőhátvédeknek már annál inkább.

www.globalsoccerapp.com