Gyepesék állásába kerülhet egy hét kihagyás

Egy hónap alatt két magyar focistát igazolt az angol harmadosztályú Portsmouth, szeptember elején Gyepes Gábort, október elején Buzsáky Ákost. Mindketten egy hónapra írtak alá, a két éve még élvonalbeli egyesület ugyanis csődeljárás alatt van, ezért havonta újra kell kötni a játékosok szerződését. A focisták ötödmagukkal élnek egy lakásban, az elvárások azonban most is hasonlóak, mint amikor a klub még Real Madridnak és az AC Milannak adott el játékost. A középső védő Gyepes az utolsó három meccsen gólt lőtt, de csak nevet ezen.

A League One-ban a szombati, Milton Keynes Dons elleni döntetlennel a 17. helyre került a csapat a 24-es mezőnyben. A meccs 2-2-re végződött, Gyepes zsinórban a harmadik találkozóján lőtt gólt. Buzsáky ezen a meccsen lépett pályára először, egyelőre kilenc percet töltött a pályán. Az [origo]-nak Gyepes Gábor mesélt a klubnál lévő hangulatról.

Hogy kötött ki a Portsmouthnál?

Márciusban felbontottam a szerződésemet a Cardiffnál, utána jártam a Prestonnál, de az nem jött össze, aztán edzettem a Portsmouthszal, de nem igazoltak le, mert csődhelyzet volt, és nem adhattak szerződést. Az edző, Michael Appleton viszont már akkor mondta, hogy szeretné, ha jönnék, és mivel a nyáron nem adódott olyan lehetőség, amire lecsaptam volna, elfogadtam az ajánlatot. A játéklehetőség mindennél fontosabb.

Amikor leszerződött, tudta, mi várja a klubnál?

Végig nyomon követtem az eseményeket, sokat olvastam a neten a klubról, így tisztában voltam vele, hogy az életben maradásért küzd. Konkrétan nem tudtam, mire vállalkoztam, de azt igen, hogy csupa új, szabadon igazolható, illetve rutintalan fiatal játékos van itt. A szakmai stáb viszont kilencven százalékban maradt ugyanaz, csak egy pályaedző ment el. A nyári edzéseknek köszönhetően viszont mégsem idegenként érkeztem.

Milyen helyzetben van most a Portsmouth?

Csődbiztos irányítja a klubot, keresik az új tulajdonost. Jelenleg tanulmányozzák a határidőre beérkezett ajánlatokat, két komolyabb érdeklődő van, akiknek legalább két-három évre előre kell tervezniük. Most csődbiztos osztja be a pénzt, amit pontosan nem is tudok, honnan van, bár minden csapat kap egy indulási összeget. A játékosokkal egy hónapos szerződéseket kötnek, azt újítják meg időről időre.

Úgy tudjuk, szerény bért kapnak.

Azért van olyan csapat a ligában, ahol rosszabb a helyzet, csakhogy itt a játékosok hatvan-hetven százaléka megfordult magasabb osztályban, játszott jobb körülmények közt. A lényeg az egy hónapos szerződés: harcolunk az életünkért, és drukkolunk, hogy csak meg ne sérüljünk, mert egy egyhetes kihagyás is a következő szerződésünkbe kerülhet.

Öt játékostársával lakik egy lakásban, milyenek így a hétköznapok?

Annyiból nem jó, hogy nem családdal lakom, hiányoznak is, de a klubnak olcsóbb egy hat hálószobás ingatlant bérelni. Annyiban jó ez, hogy könnyebb megismerni egymást, mert amúgy is mindenki új a másiknak. Nem panaszkodhatunk, a szerződésben foglalt pénzt időben kifizetik, az edzéslehetőségek ideálisak, ha valaki kijön ide, és szétnéz, azt mondja, semmi gond. Ez kezd meglátszani a pályán, kezd összeérni a csapat, és az eredmények is javulóban vannak.

Az, hogy három gólt is lőtt már, mit jelent szakmailag és mit jelent anyagilag?

Maga a jó teljesítmény fontos, mert ha nem változik a helyzet, januárban új lehetőség után kell néznem, és aki jó, annak valószínűleg lesz hová mennie. A három gólomnak nem tulajdonítok nagy jelentőséget, jót röhögök rajta én is, meg más is, mert középső védő létemre már arról beszélünk, hogy a legközelebbi klubomhoz már csatárként kell eladni. A hangulatnak tehát jót tesz, és a többiek is gyorsan elfogadtak, másképpen néznek rám. Meccsről meccsre érzem, hogy jobban játszom, és ez jobban inspirál, mint a góljaim.

Gyepes egy Portugália elleni válogatott meccsen

Milyen az angol harmadosztály?

Iramában ugyanolyan, mint a másodosztály, de itt már vannak képességbeli különbségek: a topcsapatok sokkal jobbak a mezőnyhöz képest, mint a másodosztályban. A hajtás ugyanakkora, de több a technikai hiba.

A menedzser, Michael Appleton mivel tudja motiválni a csapatot?

Keményen fogja a csapatot, ha valami olyat lát, ami nem elfogadható, kikel magából. Ezt egy írótábla is bánta már. Jó kötésű edzőnk van, nem érdemes belekötni, nem sok esély lenne ellene. A játékosok pedig motiváltak, mindegyikünknek nagy lehetőség ez, mert a League One ellenére ez nem egy harmadosztályú klub. Meg kell felelni a szurkolóknak, a szakmai stábnak, és néhány poszton már versenyhelyzet is van.

A legutóbbi meccsükön a harmadosztály ellenére is 15 ezren drukkoltak a Fratton Parkban. Az angol drukkereknek csak az számít, hogy működjön a csapat valahogy?

A szurkolókat nem változtatta meg, a csapat harmadosztályú, vagy első. Nekik az a fontos, hogy a csapat küzdjön azokért, akik kimennek a meccsre. A hazai meccseken hihetetlen a hangulat, az első perctől az utolsóig, még vesztes állásnál is, de legutóbb négyezren kísérték a csapatot idegenbe is. Egyelőre egy hónapja vagyok itt, különösebb személyes élményem nem volt a szurkolókkal, de legutóbb engem választottak a mezőny legjobbjának, tehát kezdenek elismerni, egyelőre ennyi.

Két éve még FA-kupa-döntőt játszott a Portsmouth, Kevin-Prince Boateng onnan igazolt a Milanba, Lassana Diarrát pedig a Real Madrid vitte el, még 2008-ban. Ezeknek az időknek még van valami nyoma?

A klub nem változott semmit, az edzőközpont, a stadion ugyanaz, a szurkolók is kitartanak. Senkit nem kell külön emlékeztetni a nagy korszakra, mindenkinek elevenen él a fejében az egész, az elvárások is ennek megfelelőek. Hosszú évekig Premier League-csapat volt, 2008-ban FA-kupát is nyert, az Európa Ligában is szerepelt, válogatott játékosai voltak. Ezt visszük tovább mi.

Jönne focizni Magyarországra, vagy egy jobb állapotban lévő külföldi klub ajánlata érdekli?

Ameddig tudok, mindenképpen külföldön játszom, mert még a harmadosztály légköre is teljesen más, mint otthon. Erről lehetne mesélni, megpróbálhatnám körülírni, de csak az tudja, mire gondolok, aki a saját szemével látta, aki maga is megtapasztalta. Azt remélem, rendeződik a helyzet, és hosszabb távon is maradhatok ennél a klubnál. Elképzelhető, hogy egyszer majd hazajövök, de az az idő még nem jött el.

A mostani teljesítménye elég lenne a válogatottsághoz?

Elvakult szurkolók bizonyos portálokon azt írták, hogy játszahatnék, de a harmadosztályból biztos nem leszek válogatott, és nem is kell, még nem vagyok olyan formában. Nem mondtam le róla teljesen, de ahhoz előbb újra olyan szintre kell kerülnöm.

Milyennek látja most a válogatottat? A Hollandia elleni hazai vereséget kisiklásnak értékeli?

Reális, hogy kikaptunk, bárki bármit mond. A mutatott játék nem volt olyan, amit elvártunk volna az előző selejtezősorozat alapján. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy hiába játszottak ugyanazok, akkor mindenki a legjobb formájában volt a klubjában, így a válogatottban is. Most Juhász Roland nem játszik az Anderlechtben, Szalai Ádám épp csak kezdi visszanyerni a formáját a Mainzban, Gera Zoltán sérülésből épül fel. Így nehéz ugyanazt nyújtani, mint tavaly. Nem kongatnék vészharangot, noha mindenki sokat vár a válogatottól, nem csupán a szurkolók, maguk a játékosok is.

Most két kulcsfontosságú selejtező vár a csapatra, hasonló erősségű ellenfelekkel, Észtországgal és Törökországgal.

Ez a két meccs ugyanúgy fontos, mint az előző kettő. Menni kell tovább, nem lehet irreális elvárásokat támasztani a válogatottal szemben, amire pedig hajlamosak vagyunk. Mindig mindent a helyén kell kezelni.