A veszteseket is hajtja a magyar sporttalálmány

Az ötlabda annyira király sport, hogy nem lehetünk eléggé hálásak azoknak az ELTE-s hallgatóknak, akik kitalálták, hogy a tollaslabdát, a pingpongot, a kosárlabdát, a röplabdát és a focit ötvözve létrehozzanak valami újat. A leginkább szájhagyomány útján terjedő ötlabda varázsa abban áll, hogy sajátos pontozása révén minden egyes kosár vagy gól befolyással lehet a párharc végeredményére, és egy mozijegy áráért egy este öt sportban is kipróbálhatja magát, aki belevág.

Az első bajnokságot 1996-ban szervezték meg, akkor még egymás között, zárt rendszerben az ELTE-sek, akik 2000-ben indították hódító útjára az ötlabdát azzal, hogy nyílttá tették a bajnokságot.

Deák Péter, a 2003-ban bejegyzett Magyar Ötlabda Szövetség elnöke 2000-ben ismerkedett meg a sportággal, amikor a Pesti Műsorban olvasott róla. "Korábban nem voltam igazolt sportoló, de több sportba is belevágtam, ami tetszett, az ötlabda pedig a pontozása miatt fogott meg" - mondta az elnök az [origo]-nak. Bár az ötlabdához hasonló sportágat máshol is játszanak, az itthoni verzió a szabályrendszere miatt egyedülállónak számít. Deák szerint ez adja az ötlabda erejét, mert bár a legnépszerűbb labdajátékok szerepelnek benne, azok eléggé elütnek egymástól.

Minden ötlabdacsapat három tagból áll, fociban, kosárban és röplabdában három a három ellen megy a küzdelem, tollasban és pingpongban pedig három egyszettes, egyéni meccset játszanak a csapatok.

A pontozás lényege, hogy az adott sportágat megnyerő csapat 100 ponttal gazdagodik, és a vesztes pontját úgy számolják ki, hogy az eredményét elosztják a győztesével, majd megszorozzák százzal. Vagyis ha A csapat 25-18-ra győz röplabdában B csapat ellen, akkor átszámítva 100-72-re nyeri meg azt a sportágat. A két egyéni sportban, pingpongban és tollasban összeadják a szettek eredményeit,és úgy számolják ki a pontokat, fociban pedig külön táblázat van: ha a kétszer tízperces, kosárpályán, kiskapura játszott meccset az egyik trió 1-0-ra nyeri, az negyvenpontos győzelmet jelent pontokra átszámítva (100-60), de ugyanennyit ér egy 11-7-es végeredmény is, egy 8-0-s sikert viszont 100-0 arányban írnak jóvá a győzteseknek.

Akkor sem szabad feladni, ha erősebb az ellenfél

"A pontozás azért jó, mert így egy-egy meccsen belül sincs elveszett pont, hiszen a győztesnek és a vesztesnek sem mindegy, mekkora lesz a különbség, lehet, hogy egyetlen kosár vagy egyetlen gól dönti majd el a végén a párharcot. Így aztán azokban a sportokban is küzdeniük kell a csapatoknak, amelyekben nem annyira jók, és ez fenntartja a feszültséget, hiába tudod, hogy a papírforma alapján gyengébb vagy, meg kell próbálnod a lehető legtöbbet kihozni egy meccsből" - magyarázta Deák, hogy mi adja az ötlabda egyik vonzerejét.

Persze fontos, hogy mindenki megtalálja a maga szintjét, hiszen annak semmi értelme, ha egy csapat mind az öt sportban bucira veri az ellenfelét, éppen ezért a bajnokságokban szereplőket több osztályra osztották. A férfiaknál jelenleg két, a vegyes kategóriában három csoport van, de az utóbbiban jövőre indul a negyedik is, úgyhogy bővül a mezőny. A vegyes csapatoknál egy nőnek végig a pályán kell lennie, és bár összejött volna egy hatcsapatos női bajnokság is, Deák azt mondja, olyan nagy volt a tudásbéli különbség, hogy nem lett volna értelme külön ligát kiírni nekik, mivel nem lettek volna élvezetesek a meccsek.

Nehéz eldönteni, hogy előképzettség nélkül vagy minimális tapasztalattal a hátunk mögött az öt közül melyik az a sportág, amelyben a csapatok a legtöbb eséllyel vehetik fel a harcot, tollasban például simán kinéz egy csúnya zakó, ha évente egyszer ütögetünk tíz percet a strandon az örökmozgó unokaöcsivel. Fociban beállhat a három ember bunkerba, de Deák szerint ilyenkor is ki tud jönni a különbség a jobbik javára, a streetballszabály szerint játszott kosárlabdában viszont minden kosár után az ellenfél jön, szóval a 25 pontig vagy 20 percig tartó meccsen olyan tíz-tizenegy támadása lesz a gyengébbnek is, és ha egy-két vaktában elhajított labda bepottyan, az feldobhat egy csapatot.

Olyan nincs, aki mind az öt sportban nagyon jó

Az ötlabda a szájhagyomány útján terjed leginkább, például amikor lejön valaki, aki röplabdázik, akkor, ha tetszik neki, szól a többi röpisnek. Aztán amikor érzékelik, hogy a saját sportjukban simán nyernek, de kosárban gyengék, akkor hívnak egy kosarast is, aki vagy bekerül az egyik röplabdás kárára, vagy ő is lehívja a társait, és csinálnak egy új csapatot. "Olyan nincs, aki mind az öt sportban nagyon jó. Az általános tapasztalat az, hogy focizni mindenki tud többé-kevésbé" - mondja Deák.

Ami elriaszthatja azokat, akik belevágnának az ötlabdába, az a késői időpont lehet, kedden 22.00, csütörtökön 22.30, pénteken és vasárnap pedig 21.30 a kezdési időpont a BEAC Bogdánfy utcai csarnokában. Az elnök szerint éppen a csarnok okozza a legnagyobb gondot, mert nehéz olyat találni, amely ár-érték arányban is megfelelő, és mind az öt sport elfér benne, pedig szeretnének egy olyan termet is kibérelni, ahol korábbi időpontban lehetne meccseket rendezni.

Csapatonként 4500 forintba kerül egy meccs, azaz fejenként nagyjából egy mozijegy áráért pár óra alatt öt sportágban is kipróbálhatja magát az ember. A csapatok előre megadhatják, hogy melyik napon nem szeretnének játszani, és heti egy meccs garantált a számukra, egy este során pedig általában nyolc párharc zajlik le, vagyis tizenhat csapat fordul meg a pályán.

Az ütős sportágak menői számára is van külön sportág

A bajnokságok mellett kupákon is bele lehet kóstolni az ötlabdába, a következőt január 5-én és 6-án rendezik, a nyári versenyeknek pedig évek óta a zánkai gyerektábor a helyszíne. Akik pedig azokat a labdajátékokat szeretik, ahol ütni kell a labdát, nekik a racketlon nyújthat ideális szórakozást, amelyben teniszben, pingpongban, fallabdában és tollasban mutathatják meg, mit tudnak. Mivel ez egyéni sportág, annyiban könnyebb belevágni, hogy nem kell hozzá csapatot toborozni, igaz, a helyigény itt is problémát jelent. Az első hazai racketlonversenyt 2005-ben rendezték, és a magyarok a nemzetközi mezőnyben is meghatározónak számítanak, Sákovics Péter például novemberben világbajnok lett a szenior +50-es kategóriában.