Exkluzív tartalmakért lájkold Facebook-oldalunkat!
Az élsport évtizedek óta a profizmusról szól, hogy nüánszok dönthetnek egy-egy meccsen vagy versenyen, hogy a kvalifikáltnál kvalifikáltabb szakemberek kiszámolják, hogy ki miből mennyit ehet, kalóriatáblázatot készítenek, űrtechnológiával épített eszközökkel próbálnak minél jobb teljesítményt kihozni a sportolókból. Ezzel párhuzamosan a világ legjobbjai között is sokan dohányoznak.
Legutóbb a Chelsea válogatott védője, Ashley Cole került szorult helyzetbe, mert Los Angeles-i nyaralása alatt többször is cigarettázás közben kapták le a lesifotósok. A játékosról már korábban is készültek hasonló képek, brit lapok szerint kifejezetten erős dohányos. José Mourinho visszatérése után nagy árat fizethet a szenvedélyéért, az edző ugyanis Fabio Coentraót is azért rakta ki a Real Madrid kezdőcsapatából, mert dohányzáson kapta egy étterem előtt.
A négyszeres olimpiai bajnok kerékpározót, Bradley Wigginst - akinek az átlagosnál két literrel nagyobb, nyolcliteres tüdeje van - a Tour de France-győzelme után Mallorcán fotózták le, ahogy cigarettázik, később bevallotta, hogy időnként rá szokott gyújtani. Egy másik korszakos zsenit, Michael Jordant is rajtakapták, San Franciscóban egy golfpályán cigizett még aktív korában, de a Chicago Bullsszal nyert bajnoki címek után is rendszeresen szivarral a szájában ünnepelt.
A németek 2005-ben visszavonult teniszezője, Karsten Braasch is híresen nagy dohányos volt, az egyik meccsén például két játék között leült a padra, elővett egy doboz Marlborót, és rágyújtott - bár sokan ezt csak a dohánygyár egyik kreatív reklámjának tulajdonították. Egy másik teniszező, Anna Kurnyikova is rendszeresen dohányzott pályafutása alatt, de szerinte ez nem volt kihatással a játékára, "semmit nem változtat a teniszemen" - mondta egy interjúban. A londoni olimpiai faluban már külön dohányzórészt is elkülönítettek a sportolóknak.
Mario Basleren sem látszódott meg, hogy naponta legalább egy doboz cigarettát elszívott, a korábbi német válogatott focista a meccseken 11-12 kilométert is lefutott, de nagy dohányos hírében állt az aranylabdás Zinedine Zidane, Hriszto Sztojcskov vagy Wayne Rooney is. Socrates a futball mellett az orvosi egyetemet is elvégezte, de egyik sem akadályozta meg abban, hogy napi két dobozzal is elszívjon, miként Robert Prosinecki sem adta alább negyven szálnál a karrierje csúcsán. Fabien Barthez rossz szokásába még a híresen szigorú Alex Ferguson is beletörődött, egy "legalább nem iszik" megjegyzéssel zárva le a témát.
A britek fenegyereke, Paul Gascoigne az alkoholok és a drogok mellett a cigit sem vetette meg, az egyik meccs szünetében is elszívott egy szálat, plusz betolt egy felest, de a játékvezető ezt megérezte rajta, és nem engedte vissza a pályára. Természetesen Mario Balotelli sem hiányozhat a sorból, az olasz csatárnak Roberto Mancini ultimátumot is adott a Manchester Citynél: vagy leteszi a cigarettát, vagy el kell hagynia a klubot. Balotelli azóta már a Milanban focizik, ahol áprilisban pénzbüntetést kapott, mert úton a Fiorentina elleni meccsre a vonat vécéjében bagózott.
Magyarországon is számos olyan sportoló van, akiről köztudott, hogy dohányzik, vagy dohányzott. Torma Gábor 2009-ben a REAC focistája volt, ő akkor így nyilatkozott a Borsnak: "nekem eddig még nem sikerült leszoknom a cigiről. Amikor kikapunk, és ideges vagyok, a meccs után egyszerűen muszáj rágyújtanom."
Váczi Zoltán rendszeresen napi két-három dobozzal szívott aktív korában, de szerinte ez semmit nem számít, ha az ember teljesíteni akar, akkor úgyis teljesít. "Lehet, hogy ez fura, de engem megnyugtatott a nikotin. Imádtam futballozni, az ember pedig nem a szervezetével, hanem a szívével és az agyával játszik, a szívem pedig mindig vitt előre. Gellei Imre a Vasasnál próbálkozott leszoktatni, de nem sok sikerrel, nem az a típus vagyok, aki enged, főleg, ha a cigiről van szó" - mondta korábban az Origónak.
A több magyar és külföldi klubnál is megfordult Ferenczi István szerint egy csapaton belül általában mindenki tudja, ha valaki dohányzik, de az edző előtt nem szokták szóba hozni a dolgot, nehogy kellemetlensége legyen belőle. Magyarországi csapatainál inkább alkalmi dohányosokkal találkozott, akik jellemzően a bulizások közben engedték el magukat. Más volt a helyzet Bulgáriában, ahol egy-egy meccs után sokan rágyújtottak, ráadásul a sör és a bor is jól fogyott, és mindez a német edző engedélyével történt, aki csak a rövidital-fogyasztást büntette.
Szilágyi György, a magyar fociválogatott csapatorvosa 26 éve van a pályán, és bár az orvosi titoktartásra hivatkozva nem szeretett volna arról beszélni, hogy a praxisában hányan dohányoztak, azt azért elmondta, hogy egy élsportoló számára is rendkívül veszélyes a füstölés. "A nikotin nem különböztet meg egy profi sportolót és egy hétköznapi embert. Ez egy pótcselekvés, egy szenvedély, éppen ezért veszélyes a sportolókra nézve is. De a leállással is vigyázni kell, mert egyik pillanatról a másikra kialakulhat a nikotinéhség, aminek szintén vannak mellékhatásai" - mondta kérdésünkre Szilágyi.
Dr. Apor Péter, a sporttudományok egyik magyarországi szakértője az Nso-nak korábban azt mondta, hogy a dohányosok kevesebb levegőhöz jutnak az intenzív testmozgás során, ami a sportoló állóképességének visszaeséséhez vezet. Szerinte hatalmas tévedésben van az a sportoló, aki azt hiszi, hogy nem befolyásolja a teljesítményét a dohányzás, és ezt bizonyítani is lehet: az egyszerű spirometriás mérés kimutatja, hogy a belégzésnél és kilégzésnél mi a különbség a rendszeresen cigarettázó és a nem dohányzó ember között.
A vízilabdázó Biros Péter köztudottan rendszeresen dohányzik, mégis háromszoros olimpiai bajnoknak mondhatja magát, ráadásul mindig olyan benyomást keltett a medencében, mintha elapadhatatlan őserő dolgozna benne. "Biros Péter hiába a világ legjobbja, sohasem derül ki, mire lenne képes, ha egészségesebben élne - de egészen biztos, hogy ennél is többre. Ugyanakkor ne feledjük el, hogy sohasem késő abbahagyni, már fél év kihagyás után jelentős javulás tapasztalható a tüdőben" - mondta Apor Péter. Szerettük volna megszólaltatni Birost is az ügyben, de a pólós udvariasan kikosarazott bennünket.
A kézilabdázóknál is sokan dohányoznak, évekkel ezelőtt szemtanúi voltunk, amint egy válogatott kézilabdázónő a Ferencváros egyik Bajnokok Ligája-meccsének szünetében az öltöző ablakán kihajolva fújta ki a füstöt. Hajdu János, a női válogatott szövetségi kapitánya ki is fakadt néhány éve az InfoRádiónak, azt állítva, hogy a női és férfi válogatott keretének bő egyharmada biztosan dohányzik. Hajdu elárulta, előfordult, hogy a játékosok a meccs előtt a zuhanyzóban elbújva még elszívtak egy cigarettát, vagy a találkozó után körbeállva dohányoztak.
"Azóta javult a helyzet, nemcsak a kézilabdában, hanem általában a sportban is" - mondta az Origónak Mocsai Lajos, a férfiválogatott jelenlegi szövetségi kapitánya. "Van egy olyan tendencia, hogy nem sikk ma már dohányozni. A sportolóknál is ugyanúgy egy pótcselekvés a cigizés, a nagy erőfeszítések, a feszültség és a szorongás levezetése miatt" - fogalmazott Mocsai, aki azért elhivatott küzdelmet folytat a cigizés ellen, mert az édesanyja fiatalon tüdőrákban halt meg.
Hajdu János korábban így nyilatkozott erről: "Több megoldás létezik arra, hogy az edző rávegye a sportolót a leszokásra. Van, hogy a tréner azt mondja a játékosnak: ameddig dohányzik, nem lesz válogatott, vagy határidőt szab a leszokásra, de a legmeggyőzőbb talán az, ha barátilag bebizonyítja, hogy saját egészségével és egzisztenciájával játszik. Egységesen kell hatni a játékosra, vagyis az edzőnek, klubvezetőnek, szülőnek és barátnak a közös fellépése esetén előbb-utóbb megunja a sportoló, és félreteszi a cigarettát."
Mocsai Lajos szerint nem szabad megalázó helyzetbe hozni a sportolót. "Ez a legrosszabb pedagógiai módszer, ugyanis csak ellenkezést és dacot vált ki. Elegánsan, tisztességesen, emberséggel kell kezelni az ilyen helyzetet. Például el kell vinni egy egészségügyi intézménybe, megnézetni vele egy elrettentő szövetet, elmagyaráztatni egy orvossal a dohányzás káros hatását, és hagyni időt a leszokásra."
Mocsai hozzátette, ő minden profi sportoló szerződésében kikötné, hogy nem dohányozhatnak. "Nyugat-Európában már vannak ilyen próbálkozások, de sok helyen a szabadságjogok korlátozásaként fogják fel. Pedig több szempontból is nagyon fontos lenne, egyrészt az adott sportoló teljesítménye szempontjából, másrészt ezek az emberek példaképek is a fiatalok számára, akik nem láthatják azt, hogy ők dohányoznak."
Elek Gábor, a Ferencváros csapatának edzője azt nem tudja elérni, hogy egész nap ne dohányozzanak a játékosai, de próbálja szabályozni. "A Fradiban pár kocadohányos lányról van tudomásom, így ez nem jelent nálunk különösebb problémát" - mondta a Kezilabda.hu-nak. "Úgy vagyok vele egyébként is: nem tiltom, mert ellenőrizni és betartatni nem tudnám. Házirend viszont nálunk is van: meccs előtt két, edzés előtt egy órával már nem lehet cigarettázni, különben pénzbüntetésre számíthat a vétkes. A lányok felett ott lebeg a követelménykényszer, aki edzéseken, mérkőzéseken nem tud teljesíteni, az megnézheti magát. Én már csak tudom, 14 éves korom óta dohányzom, élvonalbeli pályafutásom során a saját bőrömön éreztem, milyen komoly kihatással van a teljesítményemre."
A Ferencváros focicsapata az idén reklámfilmet forgatott a dohányzás ellen: