Ha baj van, akkor nagy baj tud lenni

A Fradi-légiós Akeem Adams infarktusa miatt újra a középpontba került a téma: sok élsportoló megy el idő előtt hirtelen halállal. A magyar lakosság halálos infarktusait az elmúlt években sikerült megfelezni, az élsportolóknál viszont a nagy terhelés miatti energiamínusz és a kutatások kicsi merítése is nehezíti a haladást. A Fradi balhátvédjét életben tartó szívklinika kutatásai azonban bíztatóak. Egy belga focistát meccs közben mentette meg a beépített defibrillátor, és egy korábban klinikai halált halt fiatal magyar hokis is visszatérhet a pályára.

Akeem Adams, a Fradi fiatal balhátvédje szívinfarktusa óta a Semmelwies Egyetem városmajori szívklinikaján fekszik. A háromszor műtött, majd a szívátültetés reményében műszívre kapcsolt trinidadi focistáért mindent megtesznek az orvosok, de a médiától és a szurkolóktól érkező áradatot nem szeretnék kezelni: az intézmény minden választól és interjútól elzárkózik, a hírszolgáltatást az FTC-re bízzák.

Amikor tehát megkerestük az intézményt irányító Dr. Merkely Béla professzort, meg kellett ígérnünk, hogy a téma kizárólag a sportolók hirtelen szívhalála és a klinikán végzett kutatások lesznek. "Csak azért állok a rendelkezésükre, mert nekünk valóban szimplán tudományosan kell a kérdést megközelítenünk" - fogalmazott az igazgató.

Akeem Adams a Ferencváros - Újpest mérkőzésen a Puskás Ferenc Stadionban szeptember 22-én. Forrás: MTI/Földi Imre

A szívklinika Városmajor utcai bejáratnál először semmi nyoma a fokozott érdeklődésnek, egyedül Ricardo Moniz, a Fradi edzője cirkál föl-le a bejárat előtt, megszólítani nem lehet, vagy ő hív vagy őt hívják. Új hír nincs, a figyelem és a szurkolás viszont továbbra is maximális Adamsszel kapcsolatban, akinek a hétvégén a szülei is megérkeztek, és akinek még az újpesti drukkerek is üzentek: "Veled vagyunk, harcolj!"

A sportolók nem halnak sűrűbben

Az igazgató még a műtőben, úgyhogy van időnk végiggondolni, kik azok a neves sportolók, akik hirtelen mentek el az elmúlt években. Kolonics György, Ocskay Gábor, Fehér Miklós, Dárdai Balázs, Zavadszky Gábor, Zsiborás Gábor. És ők valószínűleg tényleg csak a legismertebbek. A nemzetközi fociból sűrűn jönnek hírek a tragédiákról, csak mi érezzük úgy, vagy valóban nő a számuk?

A választ Merkely doktor adja meg, aki időközben végzett a műtéttel: "Nincs a növekedést alátámasztó statisztika, és mi sem tapasztalunk ilyesmit, inkább az esetek tálalása lett intenzívebb" - mondja a fiatal intézményvezető. A mindössze 47 éves Dr. Merkely Béla tagja az MLSZ és a NOB orvosi bizottságának, és vezeti a vízipólós szövetség orvosi bizottságát, korábban a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke volt, kutatási eredményeiért számtalan kitüntetést vehetett át.

Dr. Merkely Béla csodát nem ígér, de az esetek folyamatos csökkentését igen Fotó: Magócsi Márton - Origo

Egy olasz kutatás szerint 2,5-4-szer több a hirtelen halál az élsportolóknál, mint az azonos korú átlagemberek körében. "Ebből azonban nem azt kell leszűrni, hogy sűrűbben halnak a sportolók, és le kell állniuk, hanem azt, hogy kontroll nélkül csak a teljesítmény irányába menni nem jó" - figyelmeztet a professzor, hozzátéve, hogy amint elkezdték a sportolók szűrését, ez az arány jelentősen csökkent az olaszoknál. "A legfontosabb, hogy a sportoló ne dugja a fejét a homokba. Ha például valakinek terhelés közbeni ájulása van, az azonnal jelentkezzen nálunk, mert a hirtelen szívhalálnak alig van előjele, ez viszont biztosan az."

Kolonics halála óta nagyobb a figyelem

A legnagyobb hangsúly tehát a megelőzésen van. Két ilyen témájú kutatásban is részt vesz a budapesti klinika, kiérdemelve ezzel a FIFA által létrehozott Center of Excellence címet, amivel összesen 22 intézmény rendelkezik a világon. A sportorvosoknál biztosított szűrés csak egy bizonyos határig alkalmas a bajok felfedezésére, az élsportolóknál további eszközök szükségesek a hatékony megelőzéshez, mint például a szív MR-vizsgálata vagy a koszorúér-CT.

"Kolonics György 2008-as halála után jóval nagyobb a figyelem a probléma iránt, mi ebben a házban már 3-4 ezer magyar élsportolót szűrtünk és gyógyítottunk." A csaknem 600 fős olimpiai keret a városmajori klinikára jár, emellett bármelyik élsportoló igényelheti a szisztematikus szűrést. "Vannak olyan veleszületett betegségek, amit a felfedezése után szívkatéteres szívritmuskezeléssel gyógyítani tudunk, és azután akár többszörös olimpiai bajnok is lehet valaki. Van, ami még csak figyelendő, és van olyan is, ami már túl nagy rizikó." A klinika a több ezer versenyző közül eddig nyolcnak mondta azt, hogy ne folytassa a pályafutását.

A terheléses vizsgálatokból sok minden kimutatható Forrás: AFP/Michael Rosenfeld

A vékony sapka veszélyt jelez

A hirtelen halált okozó szívbetegségeket két csoportra osztják. "A veleszületett szívizombetegségek a nagyobb terhelésnél felnőttkorban okoznak halált, a koszorúér elzáródások okozta szívinfarktus pedig elsősorban 35 év fölött jelentkezik." Az intézmény egyik kutatása, a több mint 100 millió forintos "Lendület" projekt dr. Maurovich-Horvat Pál vezetésével az utóbbi területre irányul, miután a koszorúérben létrejövő lerakódásokat, az úgynevezett plakkokat vizsgálja. Amikor ezek szétrepednek, elzárják az eret és infarktust okoznak. A Semmelweis Egyetemen megtalálható a vizsgálathoz az egyik legkorszerűbb berendezés, az új generációs Szív CT is, ami a szív koszorúereinek állapotfelmérésére alkalmazható egyik legújabb technológia, gyors, alacsony rizikójú eljárás, ugyanakkor különösen részletgazdag megoldást kínál a diagnózis felállításához.

"A magyar lakosság 60-70 százalékának van plakkja, ám nyilván nem mindenki kap szívrohamot. Mi viszont a kutatások eredményeként a plakkok alakjából meg tudjuk mondani, hogy melyek közülük a veszélyesek, és a későbbiekben ezekre az adatokra egy terápia építhető." Bár a kutatás még nem tart ott, a jövőben várhatóan megoldhatóvá válik, hogy a nagy kockázatot jelentő plakkok koleszterintartalmát gyógyszerekkel csökkentsék, illetve, hogy a szétrepedéssel fenyegető plakkokat fémhálóval fedjék be.

Piermario Morosinit, a Livorno középpályását nem tudták megmenteni tavaly Forrás: AFP/Pieranunzi Luciano

A sportolóknál 80 százalékban edzés közben vagy sporteseményen következik be a baj. Ugyanis a plakkokra veszélyes úgynevezett nyíróerők ekkor erősödnek fel: "A magasabb vérnyomás, a magasabb fizikai és szellemi stressznél a véráramlás okozta nyíróerők megsértik a nagy zsírtartalmú, vékony sapkájú plakkot, amely, ha megreped, az ér 50-60 másodpercen belül elzáródhat." Ráadásul, a szervezet élsport közben maximálisan használja energiáit, ezért oxigénhiányos állapotban van az izomzat és a szív is. "Ha ekkor történik valami, innen nehéz visszahozni a beteget, mert ’energiamínuszban’ van, márpedig a szívgyógyászatban az energetikai egyensúlynak óriási szerepe van. Tehát ha baj van a sportolóknál, akkor nagy baj tud lenni!"

A hirtelen halálesetek nem köthetőek kiemelten egyik sporthoz sem: "Az USA-ban az amerikaifociban, Európában a fociban, de például Malajziában a tollaslabdában halnak meg így a legtöbben, egyszerűen azért, mert ezt űzik a legtöbben adott helyen." A lelki stresszel viszont van kapcsolatuk: "A 2001 szeptemberi terrortámadás utáni napokban az egész USA-ban megsokszorozódott a hirtelen szívhalálok száma. De ugyanezt mutatja, hogy a nem sportolók közt a legtöbbször korareggel jön az infarktus, amikor hirtelen szembe találkoznak az ébredés stresszével."

Ahelyett, hogy meghalt volna, felült

A városmajori intézmény nemcsak a megelőzésben segít sokat a szűréssel és a kutatásokkal, a baj bekövetkezése után is speciális eszközöket tud bevetni. Elég csak az Adamset megmentő műszívre gondolni, amit Magyarországon ezen kívül csak egyetlen helyen tudnak biztosítani. A másik példát az a fiatal magyar hokis adja, aki a klinikai halálból jött vissza (a professzor név nélkül említette őt), és mégis elképzelhető, hogy folytathatja egy defibrillátor beültetése után. "Egészséges szív mellett megfelelő védőfelszereléssel visszatérhet amatőr szinten, a többit később pedig meglátjuk."

A professzor hangsúlyozza, egy tavalyi tanulmány szerint már több mint száz olyan sportoló van a világon, aki beépített eszközökkel visszatérhetett a pályára. "Az amerikaiaknál egyre többet cikkeznek ezekről a megoldásokról. Korábban a testi kontaktus miatt tiltották, de miután most már Európában is engedélyezik a pályákon, nekünk is kell haladnunk a korral."

A beépített eszközök hatékonyságát egy belga focista esete mutatta, aki defibrillátorral tért vissza a belga élvonal mezőnyébe a KSV Roeselare játékosaként. Anthony Van Loo nem hiába vállalta a beavatkozást, 2009 júniusában megint bekövetkezett az életveszélyes szívritmuszavar, és tehetetlenül terült el az oldalvonalnál. A defibrillátort azonban automatikusan bekapcsolódott, és a focista másodpercekkel később felült.

A tizenötezret könnyebb javítani, mint a tízet

Merkely professzor az eredmények ellenére óva int mindenkit attól, hogy azt higgye, a hirtelen halált teljességgel ki lehet szűrni. "Akkor én már rég a Karolinskán (a svéd Karolinska Intézet Európa egyik a legelismertebb és legnagyobb orvosi egyeteme – a szerk.) ülnék, nem pedig itt, jó pár Nobel-díjassal békésen vizsgálgatnánk a sportolókat, és semmi mással nem kellene foglalkoznunk."

Van, amikor csak a gyors beavatkozás tud segíteni Forrás: AFP/RIA Novosti/Igor Zarembo

A professzor emlékeztet rá: Magyarországon az évi 15 ezer szívinfarktusos halált az elmúlt 10-15 év alatt a felére tudták csökkenteni. "Ez egy komoly eredmény, de segített a nagy populáció. Ugyanakkor a sportolóknál tízből sokkal nehezebb ötre csökkenteni az esetek számát, mint egy gyakori és nagy merítésű vizsgálatok által összehasonlítható, könnyebben kutatható népességnél."

Ezzel együtt határozottan állítja, hogy a jövőben csökkeni fog a sport közben bekövetkező hirtelen halálesetek száma. "Nem várhatja el senki, hogy mindet meg tudjuk előzni, de minden évben többet és többet tudunk megelőzni, és többet fogunk tudni róla." Hozzáteszi, a plakkok kutatása mellett a genetikai vizsgálatok is nagy hangsúlyt kapnak majd, miután a szívizom veleszületett eltérései minden előjel nélküli hirtelen szívhalált okozhatnak, amire a genetika adhat megoldást a jövőben.