Ekkorát bukni csak a mesében lehet

Játékosként mindent megnyert, amit lehetett, menedzserként felépítette Németország legnagyobb klubját, közben átgázolt bárkin, aki az útjába állt, és túlélt egy repülőgép-tragédiát. Erkölcsi példaként tetszelgett, már a következő köztársasági elnököt látták benne, aztán kiderült, hogy adót fizetni elfelejtett. Az adócsalás miatt három és fél év börtönre ítélt Uli Hoeness tündöklése és bukása.

Furcsa egybeesés, hogy a Bayern München éppen akkor vesztette el az elnökét, amikor a klub története egyik legszebb időszakát éli. A csapat a Bajnokok Ligájában a legjobb nyolc között jár, a Bundesligában a rekordokat hétről hétre átírva 23 pontos előnnyel vezet, így gyakorlatilag bajnoknak tekinthető, a német kupában pedig elődöntős, vagyis van az esélye arra, hogy a tavalyi szezon triplázását megismételje.

Uli Hoenesst ugyanakkor csütörtökön három és fél éves börtönbüntetésre ítélte a müncheni tartományi bíróság, hétrendbeli, összesen 28,5 millió euró értékre elkövetett adócsalás miatt. Bár a Bayern-elnök védői az ítélet kihirdetése után még azt mondták, fellebbeznek, ő maga a klub honlapján közzétett nyilatkozatában azt írta, elfogadja a büntetést, és azonnal hatállyal lemond a klubnál és a részvénytársaságnál betöltött tisztségeiről.

Hoeness neve az elmúlt évtizedekben összeforrt a Bayernével. Szinte egész profi karrierjét itt töltötte, korai visszavonulása után rögtön a klub egyik vezetője lett, majd az elnökségig vitte.

Első válogatott meccsén a magyaroknak lőtt gólt

Szülővárosa, Ulm csapatából 18 évesen, Paul Breitnerrel egy időben került a bajorokhoz, de a leigazolása után is folytatta tanulmányait - igaz, végül nem szerezte meg a tanári diplomát -, és így megmaradt az amatőr státusza, ami azt eredményezte, hogy játszhatott az 1972-es müncheni olimpián. Az NSZK ugyan nem jutott be a négy közé (többek között azért, mert kikapott a későbbi ezüstérmes magyar válogatottól), de 1972 így is Hoeness pályafutásának egyik legjobb éve volt.

A Bayernnel bajnok lett, a válogatottban pedig ekkor debütált, első meccsét a magyarok ellen játszotta, és gólt is lőtt, majd tagja volt az első német csapatnak, amely győzni tudott a Wembleyben. Tevékeny részese volt a németek Eb-győzelmének, bekerült a torna csapatába. Két évvel később tudta emelni a tétet, nemcsak bajnok és BEK-győztes, hanem világbajnok is lett, a tornát egy góllal zárta. Ő volt az, aki a döntő első percében a tizenhatoson belül buktatta Johan Cruyffot, de a büntető után Gerd Müller vezérletével végül fordított a Nationalelf.

Hoeness (jobbra) Gerd Müllert öleli az ausztráloknak lőtt gólja után az 1974-es vébén Forrás: AFP/Werek Natascha Haupt

Még csak 22 éves volt, nyilván nem gondolta, hogy innen lefelé vezet az út: egy évvel a vb-győzelem után a Leeds elleni BEK-döntőben súlyos térdsérülést szenvedett, 1976-ban az ő kihagyott büntetője pecsetélte meg az NSZK sorsát a csehek elleni EB-döntőben, majd 1978-ban a Bayern lepasszolta őt kölcsönbe a Nürnbergnek, és térde miatt végül 27 évesen visszavonult. Játékosként így is megnyert szinte mindent (vb, Eb, három német bajnoki cím, három BEK, német kupa, Világkupa).

Amint a Bayern menedzsere lett, gyorsan megvillantotta az üzleti érzékét. Az Adidasszal és a Magirus-Deutzcal jövedelmező szponzori szerződést kötött, eltüntetve az adósságokat és megalapozva a klub gazdasági felemelkedését. Nemcsak a Bayernnél, a magánéletében is jól gazdálkodott, hentesként dolgozó apja örökségét folytatva alapított egy kolbászgyárat, az abból származó profitot pedig az egyik leggyorsabban fejlődő áruházláncba fektette.

A többiek meghaltak, ő sértetlenül megúszta

1982-ben kis híján tragikus véget ért az ígéretesen induló vezetői karrierje. Három barátjával Hannoverből Münchenbe tartott egy magánrepülőn, a gép lezuhant, Hoeness utastársai meghaltak, ő viszont a gép hátuljában aludt, és csodával határos módon szinte sértetlenül megúszta. A sokkot kiheverve újra belevetette magát a munkába a Bayernnél, és a csapat a 80-as évek közepére újra kiemelkedett a Bundesligából. Ebben fontos szerepe volt annak, hogy Hoeness komoly bevételhez juttatta a klubot a merchandising Németországban addig szinte ismeretlen intézményének meghonosításával. Gazdasági erejét kihasználva a Bayern letarolta a Bundesligát: rendre elcsábította a többi csapat legjobbjait, amivel nem lett népszerű Németországban, különösen úgy, hogy 1980 és 90 között hét bajnoki címet nyert.

Hoeness foggal-körömmel védte a Bayern érdekeit, és emiatt gyakran konfrontálódott más klubok vezetőivel, a szövetség tisztségviselőivel, játékvezetőkkel vagy újságírókkal. Az a típus volt, aki mindenkit félresöpört, aki megakadályozhatta a céljai elérésében. Nem véletlen, hogy az ellenfelek stadionjában nem fogadták nagy szeretettel, pénzérmékkel dobálták és válogatott szitkokat szórtak felé. Ha egy vitaműsorban biztosra akartak menni, akkor meghívták Hoenesst, és garantált volt, hogy mond valami olyat, amivel megsért valakit, de legalábbis mindenki felkapja rá a fejét.

Rengeteg sikerben volt része klubvezetőkén is Forrás: AFP/Alexander Hassenstein

Folyamatos szócsatát vívott például Willi Lemkével, a Werder Bremen menedzserével, aki a német futball sírásójának nevezte a Bayernt, és szintén nagy ellenfele volt Christoph Daum, aki miatta nem lett német kapitány. Amikor 2000-ben kiderült, hogy a német szövetségnek Daum a kiszemeltje, Hoeness elkezdett kampányolni, hogy egy olyan ember ne legyen kapitány, aki kábitószerezik.

Bejött a drogos vád a kapitányjelölt ellen

A média persze felkapta a témát, és Hoenesst folyamatos támadások érték. Egyszer azért vonultak ki a tűzszerészek a müncheni reptérre, mert valaki azzal fenyegetőzött, hogy felrobbantja a hazatérő Hoeness kocsiját. Daum végül hajmintát adott, hogy bizonyítsa az ártatlanságát, de a teszt kimutatta, hogy valóban kokainozott, és bár egy ideig tagadott, végül végül beismerte a dolgot, a kapitányi pedig Rudi Völler lett.

Hoeness nagy vágya volt, hogy a Bayern európai szinten is meghatározó tényező legyen, de a csapat hiába jutott 1982-ben, 1987-ben és 1999-ben is a BEK/BL-döntőjébe, mindannyiszor kikapott. A 87-es meccs a portói Rabah Madjer sarkazásáról, a 99-es a Manchester United utolsó pillanatokban véghezvitt hihetetlen fordításáról maradt emlékezetes. 2001-ben aztán összejött a nagy siker, a Kahn, Effenberg, Elber, Scholl nevével fémjelzett Bayern tizenegyesekkel győzött a Valencia ellen, és negyedszer lett Európa legjobbja. 2001 nem csak emiatt volt fontos évszám, hanem azért is, mert ekkor indult el az új müncheni stadion építése, amely Hoeness egyik legfontosabb projektje volt: az Allianz Arena 365 millió euróba került, és 2005-ben adták át, azóta folyamatosan telt házzal üzemel a Bayern meccsein.

Hoenesst mindenki elkönyvelte dörzsölt és kérlelhetetlen üzletembernek, de sokszor megmutatta az emberi arcát is, alapítványokat támogatott, felkarolta korábbi csapattársait, a súlyos alkoholproblémákkal küszködő Gerd Müllernek például ő ajánlott munkát a Bayern utánpótlásában, és abban is szerepe volt, hogy a klub 2003-ban 2 millió eurós kölcsönnel segítette ki a nehéz helyzetben lévő Dortmundot.

Uli Hoeness legjobb mondatai

„Tudom, butaság, de én az összes adómat befizetem.” (Bild, 2005)

"Nem olyasvalaki vagyok, aki mindent jobban tud másoknál, hanem olyasvalaki, aki mindent jobban csinál másoknál.” (a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) rendezvényén, 2010)

"Az elmúlt 20 évben a világgazdaságot irányító emberek katasztrofális munkát végeztek. Folyton arról magyaráztak, hogy milyen pokoli fontosak bizonyos pénzügyi termékek, közben pedig egyetlen céljuk volt: bizonyos emberek zsebének a kitömése.” (Die Welt, 2012)

„Egyszerűen butaság az adócsalás, mert a végén úgyis minden kiderül. Értelmetlen dolog néhány márka megspórolása miatt börtönbe kerülni.” (Die Welt, 2002)

"Ez a mocsok, amibe egyszer bele fog fulladni a társadalmunk.” (A Die Toten Hosen punkrock-zenekar „Bayern” című daláról. Idézet a dalszövegből: „Ha Uli Hoeness ott kopogna az ajtómon, nem nyitnám ki az ajtót, mert számomra nem is lehet kérdés, hogy az olyan emberekkel, mint akik a Bayernnél vannak, bemocskoljam magam"

Németország leendő elnökét látták benne

Hoeness harminc évig volt a Bayern menedzsere, ez idő alatt a Bundesliga legnagyobb hatalmú vezetőjévé nőtte ki magát. Nagynevű edzőket és játékosokat is simán elküldött, miközben a csapat összesen 36 trófeát nyert. 2009-ben egy szinttel feljebb lépett, ő lett a leköszönö elnök, Franz Beckenbauer utódja. Nem csak a futballban számított tényezőnek, a német közélet népszerű alakja volt, társaságát politikusok is keresték. Jó viszonyt ápolt Angela Merkel kancellárral, Bajorország miniszterelnöke, Horst Seehofer is tanácsokért fordult hozzá.

A Bayern tavalyi elnökségi ülésén elsírta magát, amikor taspvihar köszöntötte Forrás: AFP/Marc Müller

Mostani, egyébként is látványos bukását még kínosabbá teszik azok az ájtatos faarccal előadott mondatok, amelyekkel kiállt az adózási fegyelem mellett. Alig másfél éve ecsetelte, hogy azért nem lenne jó, ha a gazdagoknak extra adókat kellene fizetniük, mert akkor Ausztriába vagy Svájcba menekítenék a pénzüket. "Természetesen sikeres akarok lenni, de nem bármi áron. Ha pénzről van szó, akkor képesnek kell lennünk megelégedni" – mondta egy alkalommal. Egyik beceneve a Saubermann, vagyis a Tiszta ember (volt) - ezt a szobrot döntötte le, amikor tavaly januárban önfeljelentést tett egy svájci bankszámlájával összefüggésben, néhány héttel azután, hogy a német törvényhozásban elbukott az adóelkerülés elleni küzdelemről szóló német-svájci egyezmény.

Az emberek elfordultak tőle

Az egyezmény hiányában csak az önfeljelentés lehetősége maradt azoknak, akik tartottak a lebukástól. Az önfeljelentéssel elkerülhető az esetleges büntetés, de csak akkor, ha a hatóságok elsőként az érintettől szereznek tudomást az adócsalásról és korábban nem indítottak vizsgálatot. Hoeness esetében a bíróság részben azért nem vette figyelembe az önfeljelentést, mert amikor megtette, már tudta, hogy adóvizsgálat folyik ellene. Részben pedig azért, mert nem tárta fel a terhére rótt bűncselekmények minden részletét.

A három és fél éves börtönbüntetést a német pártok és társadalmi szervezetek üdvözölték, az emberek pedig elfordultak Hoenesstől - a héten készült felmérés alapján a lakosság nagy része csalódott benne. "Ez volt életem legnagyobb hibája, és nem tehetek mást, mint viselem a következményét. A Bayern München az életem fő műve, azért mondok le, hogy minél kevesebb kárt okozzak szeretett klubomnak" – írta Hoeness az ítélet után kiadott közleményben, amelyben jelezte, hogy nem fellebbez.