Eredmény, vb, nyolcaddöntő:
Belgium - Egyesült Államok 2-1 (0-0, 0-0, 2-0), hosszabbítás után - az élő közvetítés
Salvador, Arena Fonte Nova
v.: Djamel Haimoudi (algériai)
Belgium: Courtois - Alderweireld, Van Buyten, Kompany, Vertonghen - Witsel, Fellaini - Mertens (Mirallas, 60.), De Bruyne, Hazard (Chadli, 111.) - Origi (Lukaku, 94.)
USA: Howard - Johnson (Yedlin, 32.), Gonzalez, Besler, Beasley - Cameron - Zusi (Wondolowski, 72.), Jones, Bradley, Bedoya (Green, 106.) - Dempsey
gól: De Bruyne (95.), Lukaku (105.), illetve Green (107.)
sárga lap: Kompany (42.), illetve Cameron (17.)
A világbajnokságok történetében idén először fordult elő, hogy Belgium mindhárom csoportmeccsét megnyerte. Algéria és Oroszország legyőzése után Dél-Korea ellen az is belefért, hogy néhány kulcsember pihenjen, de az Egyesült Államok elleni nyolcaddöntőre Alderweireld, Kompany, Witsel, De Bruyne és Hazard is visszakerült a kezdőbe - Vanden Borre sérülés, Defour eltiltás miatt maradt ki -, míg csatárposzton Lukaku, valamint Mirallas ellenében Origi jutott lehetőséghez.
Belgium nem szeretett volna lemaradni a csoportgyőztesek mögött, miután az addigi hét nyolcaddöntős párharcot az esélyesebb válogatott nyerte, Marc Wilmots együttesétől is elvárható volt a továbbjutás. Nem lebecsülve az amerikaiakat, a csoportkör statisztikája árulkodó volt, az Egyesült Államok ugyanis az egyik legkevesebb kapura lövéssel rendelkezett az első három mérkőzés után.
A taktikai felállás azt mutatta, hogy Jürgen Klinsmann kapitány nem is akar ész nélkül támadni, és megfelel számára a 4-5-1-es rendszer, ennek csúcsán Dempsey maradt az egyetlen csatár, a sérüléséből felépült Altidore csak kispados lett. Klinsmann annyit finomított az eddigiekhez képest, hogy az öt középpályás közül a Beckerman helyére csatasorba állított Cameront szűrő feladattal bízta meg, elsősorban azért, hogy felügyelje Fellainit.
A Stoke City játékosát egyébként is univerzálisnak tartotta az amerikai sajtó, olyannak, aki képes a középső védőn át a támadó középpályásig megfelelő szinten teljesíteni. Viszont ha a négy védő előtt szűrőként szerepel, akkor Jones és Bradley esetleg felléphet a támadásokhoz.
Az első 45 perc Klinsmannt igazolta, a kilenc belga próbálkozás mellett csupán három amerikai lövést (és 28 felszabadítást) jegyeztek a statisztikák, de az a három próbálkozás legalább reményt adott arra, hogy a kontrajátékra építő amerikaiakban is benne van a gól.
A szünet után folytatódott az elképesztő belga fölény, amit egyedül a labdabirtoklás nem támasztott alá: 60 perc után az 51:49 százalékos adat szemben a 4:20-as kapura lövései aránnyal érthetetlennek tűnt.
Ki sem jött térfeléről a tengerentúli csapat, dehogy akart Jones vagy Bradley támadni, inkább rendszerint a nyolc-kilenc védő között próbált bekkelni. A belgáknál jött Mertens helyére Mirallas, de ez sem hozott változást, Origi, Mirallas és Hazard újabb ziccert hibázott, de igazságosabb lenne azt írni, hogy Howard kapus mindent fogott.
A játék képe ellenére az amerikaiakat csak a dicséret illethette. A szakvezetés tökéletes taktikát talált ki egy olyan csapatnak, amelyet nem a legügyesebb játékosok alkottak (kockáztassuk meg, az USA a nyolcaddöntő egyik legszerényebb képességű együttese), de a küzdeni tudása felülmúlhatatlan volt. És ha Wondolowski kicsit nyugodtabb, a rendes játékidő ráadásában akár a győzelmet is megszerezhette volna - Klinsmann kapitány nem hitt a szemének, hogy mi maradt ki a belga kapunál.
A rendes játékidő leteltével Wilmots cserélt, beküldte Origi helyett Lukakut, aki a 93. percben testi erejét kihasználva meglógott védőjétől, passzára De Bruyne ugyan kicsit rácsavarodott, de végül 6 méterről kilőtte a hosszú jobb alsót (1-0). Eddig bírták az amerikaiak, Howard még bemutatott pár bravúrt, de a hosszabbítás első félidejének végén Lukaku növelte az előnyt (2-0).
Az utolsó 15 percnek úgy futott neki az Egyesült Államok, ahogy ilyen helyzetben kell, Green révén a 107. percben sikerült szépíteni (2-1). De hiába hajtotta meg a végét, egyenlíteni már nem sikerült.
Belgium a világbajnokság egyik legjobb mérkőzésén teljesen megérdemelten nyert, ráadásul abszolút igazolta, miért tartják titkos favoritnak, sikerével pedig a világbajnokság negyeddöntőjébe csak a csoportgyőztes válogatottak jutottak be.
